Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-19 / 41. szám
2016. FEBRUAR 19., PENTEK L J. Két merénylet Törökországban: nagy részt katonák az áldozatok Zöld út a brit reformtörekvéseknek London. A brit kormányfői hivatal szerint sikerült megteremteni az alapokat a megállapodáshoz a London által igényelt EU-reformokról. A Downing Street szóvivője az Európai Unió állam- és kormányfőinek csütörtök délután kezdődő brüsszeli csúcstalálkozója előtti nyilatkozatában közölte: David Cameron miniszterelnök előző este telefonon beszélt Donald Tuskkal, a tagállamok vezetői alkotta Európai Tanács elnökével, és egyetértettek abban, hogy „jó előrelépést” sikerült elérni a brit reformigények összes sarkalatos pontjában. Cameron szóvivője szerint a megállapodás szövegtervezete „jó alapot teremt” ahhoz, hogy az EU- csúcson megállapodásra lehessen jutni. Részletek nélkül hozzátette ugyanakkor, hogy „vannak még terítéken lévő ügyek”, amelyeket kielégítő módon rendezni kell. Bevándorlás: nem előnyös a közgazdászok szerint München. A német közgazdászok többsége szkeptikus a tömeges bevándorlás gazdasági előnyeit illetően - derítette ki a müncheni egyetem gazdaságkutató intézetének tanulmánya. Az intézet 220 német közgazdász- professzor megkérdezésével készített felmérése arra a megállapításra jutott, hogy a relatív többség, 40 százalék szerint a tömeges bevándorlásnak negatív, 23 százalék szerint' pedig pozitív hatása lesz a német gazdaságra. A fennmaradó rész nem alkotott határozott véleményt A felmérésről kiadott közleménye rámutat, hogy a, német közgazdászok többsége a jelek szerint nem osztja David Folkerts- Landau, a Deutsche Bank vezető közgazdászának azt az optimista álláspontját, miszerint a mostani tömeges bevándorlás a legnagyobb gazdasági lehetőség a német újraegyesítés óta. A felmérésben a közgazdászok 56 százaléka volt azon a véleményen, hogy az alacsony szakképzettséggel rendelkező menedékkérők integrálásának megkönnyítése érdekében csökkenteni keli a minimálbért, míg 37 százalékuk ellenezte azt. Néhá- nyan közülük külön hangsúlyozták, hogy a minimálbér csökkentése szociális feszültségeket keltene a német lakosság körében. A megkérdezett közgazdászok 46 százaléka „teljes mértékben egyetért” a schengeni övezet határainak megerősítésével. Ankara. A merényletben 28- an meghaltak, 61-en megsebesültek. A halálos áldozatok közül 27 a török hadsereg tagja vagy alkalmazottja, egy pedig civil volt. Kilenc embert őrizetbe vettek a merénylettel kapcsolatban - nyilatkozta Davutoglu. Arra is kitért, hogy Necar az északkelet-szíriai Amuda kisvárosban született 1992-ben. A kormányfő bejelentette, hogy folytatják tüzérségi hadműveleteiket az YPG állásai ellen, és felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a terrorizmusellenes koalícióban a Törökország oldalán harcoló szövetséges országok a kardokat támogatják. Azok az államok, amelyek közvetve vagy közvetlenül segítik az ellenséges kurd szervezetet, elveszíthetik Törökország barátságát - tette hozzá. Kiemelte: a parlament annak ellenére folytatja munkáját, hogy a merénylet annak épületéhez nagyon közel történt. Az elkövető szír származását, valamint PKK-s kötődését több lap, köztük ellenzéki sajtóorgánumok is valószínűsítik. Saleh Muslim, a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártjának vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy a Népvédelmi Egységeknek (YPG) nincs köze a merénylethez, a terrorakció elkövetésével gyanúsított Salih Necarról pedig soha nem hallottak. „Ezek a vádak egyértelműen a szíriai beavatkozási kísérlettel függnek össze” - jelentette ki. A török sajtó szerint a támadó az akcióhoz egy Izmirben bérelt vagy lopott Volkswagen Scirocco típusú autót használt, amelyet valószínűleg 150 kilo- grammnyi TNT-vel töltött meg. A Yeni Safak című kormány- párti napilap kitért arra a részletre, hogy a robbantást megelőzően több közösségi oldalhoz tartozó fiókon „tak, tak” üzenetek jelentek meg. A Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű szervezet a PKK akcióinak végrehajtó csapata - írta az újság. A robbanás helyi idő szerint este fél 7-kor történt Ankara Cankaya nevű kormányzati negyedében, nem messze a parlamenttől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától. A detonációt feltehetően gépkocsiba rejtett pokolgép okozta. A török vezérkar megerősítette, hogy terrórtámadást követtek el. A hivatalos közlés szerint a merénylő öt, katonákat szállító autóbuszt vett célba, amelyek éppen megálltak egy piros lámpánál. A járművek közül mindegyik súlyosan megrongálódott, kettő kiégett. Pokolgépes merényletet követtek el csütörtökön Törökország délkeleti részén egy katonai jármű ellen, és hat katona meghalt - közölték biztonsági források. A pokolgépet távirányítással hozták működésbe, és egy páncélozott katonai járművet ért a detonáció a Diyarbakir tartományi székhelyet Lice várossal összekötő főúton - tették hozzá a források, amelyek a PKK-t vádolják a támadás elkövetésével. Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sikereit Irakban és Szíriában, mert attól tart, hogy határai mentén egy egységes kurd nemzet jöhet létre, amelyet nemzetbiztonsági kockázatnak tart, különösen annak fényében, hogy délkeleti tartományaiban rengeteg kurd nemzetiségű él. Megfigyelők szerint az amerikai és orosz támogatással is bíró szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD), illetve fegyveres szárnyának, az YPG-nek a tagjai az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harc egyik leghatékonyabb erejének számítanak, és a mannagi légitámaszpont elleni támadásig semlegesek maradtak a Bassár el- Aszad szíriai elnök kormányának hadserege és az ellenzéki fegyveresek közötti konfliktusban. A légitámaszpont elleni támadás arra utal, hogy az YPG az aleppói harcok zűrzavarát kihasználva akarja kiterjeszteni az általa ellenőrzött területet. Törökország délkeleti részén két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kezdődtek újra a harcok. A török biztonsági erők decemberben nagyszabású offenzívát indítottak a kurd fegyveresek ellen. Az autonómiáért küzdő PKK 1984-ban indított kormányellenes felkelésének kezdete óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban Kiállt a visegrádi országok mellett Nem szabad nyomást gyakorolni a visegrádi orszá- • gokra (V4) és kioktatni őket, hanem komolyan kell venni a menekültválság kezelését illető aggodalmaikat - mondta a bajor pénzügyminiszter egy csütörtöki német lapinterjúban. Beilin. Markus Söder a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a V4-ek nem rossz- indulatból határozták el Macedónia támogatását a Görögországgal közös határának védelmében, hanem azért, mert már nem hisznek abban, hogy Görögország képes biztosítani az Európai Unió külső határát, és „nem akarják egyedül Törökországra bízni Európa jövőjét”. Az aggodalmakat komolyan kell venni, amiből az következik, hogy meg kell védeni az EU külső határát, „korlátozni kell a bevándorlást és ki kell utasítani mindazokat, akiknek nincs joguk a maradásra”. Ez Bajorország koncepciója a válság megoldására, és ez „többségképes az EU-ban” - mondta Markus Söder. Hangsúlyozta, hogy ugyan nem kell Varsó, Budapest, Prága és Pozsony politikájának minden elemével egyetérteni, de tiszteletben kell tartani, hogy demokratikusan megválasztott kormányokról van szó, és Európában nincsenek „első vagy másodosztályú államok, hanem mindenki egyenrangú partner”. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa megjegyezte: nehezen érthető, hogy egyesek miért gyakorolnak nyomást Lengyelországra és Magyarországra a belpolitika miatt, miközben „Törökországot meghívják Európába”. Az ilyen hozzáállásban „nem stimmelnek az arányok” - mondta. A CSU egyik legbefolyásosabb politikusaként, a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként számon tartott bajor pénzügyminiszter megerősítette pártja követeléseit a bajor-osztrák határ védelmének fokozásáról. Elmondta, hogy a zöldhatárt is védeni kell. Megjegyezte: a menekültek visszafordítása Ausztria felé „nem idézne elő humanitárius katasztrófát”. Új elemként felvetette, hogy össze kellene hangolni az elutasított menedékkérők hazatolonco- lásáért felelős tartományi kormányok tevékenységét, és ki kellene dolgozni egy „nemzeti kitolonco- lási tervet", azzal a céllal, hogy az idén 350 ezer elutasított menedékkérőt toloncoljanak ki Németországból. Soha nem volt olyan fontos a visegrádi együttműködés, mint most! Soha nem volt olyan fontos a visegrádi együttműködés mint most, amikor Európa súlyos problémákkal és kihívásokkal néz szembe - vélekedett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Prágában a négy visegrádi ország (V4) külügyi tárcavezetőinek tanácskozása után. Prága. „A jelenlegi európai helyzetben, úgy gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy a visegrádi együttműködés még soha nem volt olyan fontos, erre az együttműködésre még soha nem volt olyan nagy szükség, mint jelenleg. Európa olyan súlyos kihívásokkal küszködik, amely kihívások bizony az európai integráció több aspektusát is képesek veszélybe sodorni” - mondta a Szijjártó Péter a magyar közmédia tudósítóinak a tanácskozás után. Rámutatott, hogy például már évek óta zajlik a vita az euróövezet jövőjéről, míg a bevándorlási válság következtében a schengeni övezet jövője is megkérdőjeleződött. A magyar diplomácia vezetője szerint a visegrádi csoport fontos tényezője az európai, sőt a világpolitikának, jól kezeli a jelenlegi migrációs válságot, és a csoport országai összefogásának rendkívüli szerepe van az Európai Unió jövője szempontjából is. „Az EU csak akkor fogja tudni megoldani ezeket a kihívásokat, hogyha őszintén beszél, és feladja képmutató magatartását, márpedig ennek a biztosítéka a visegrádi összefogás” - mondta a miniszter, aki szerint a visegrádi összefogás országai mindig is nyíltan beszéltek, és a nevükön nevezték a problémákat. „Ebből egyelőre hiány van Európában” - jegyezte meg, hozzátéve, hogy „sajnos a képmutatás politikája még mindig jelen van Európában”. Szijjártó Péter szerint a V4-ek a csoportot ért kritikákat inkább elismerésnek és bátorításnak veszik. „Ha nem lennénk fontosak, ha nem számítana, amit csinálunk, akkor nem foglalkoznának velünk, nem kritizálnának minket” - vélekedett a miniszter. Úgy látja: az elmúlt napok kritikái arra világítanak rá, hogy a visegrádi együttműködés még soha nem volt olyan erős és olyan jelentős, mint most. Nagy a jelentősége a jövőre nézve is, mert a visegrádi csoport országai külön-külön nem érhettek volna el olyan eredményeket, amilyeneket közösen elértek gazdaságilag és politikailag. A V4-ek ugyanakkor képesek politikájuk megvédésére is, korábban, amikor (mások) Magyarországot támadták, kiálltak Magyarország mellett, most pedig, amikor Lengyelországot támadják, kiállnak Lengyelország mellett. „Ha az EU a visegrádi példát követné, akkor úrrá tudna lenni a bevándorlási válságon” - vélekedett a külgazdasági és külügyminiszter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbról a második) beszél a visegrádi országok külügyminisztereinek és prominens személyiségek paneljének pódium beszélgetésén a cseh külügyminisztériumban február 18-án
