Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-16 / 38. szám
Zsúfolásig megtelt a nézőtér, sőt, sokan a lépcsőn ülve vagy állva nézték végig Andi Színjátszósainak több mint kétórás gálaműsorát a hétvégén Szécsényben, a művelődési központ színháztermében. Nem okozott meglepetést a nagy érdeklődés: így volt ez az elmúlt tíz évben is. A társulat méltán vívta ki a közönség elismerését. Szenográdi Ferenc Szécsény. A farsangi gálaműsorban a közönség keresztmetszetet kapott az elmúlt évtized előadásaiból. Andi Színjátszósai mellett színpadra lépett a Palóc Néptáncegyüttes, a Mikszáth Tánc- együttes és a T.C.D. Táncegyüttes, akik korábban a különböző színházi előadásokon is közreműködtek. A vendégeket dr. Harikné dr. Havasi Beáta, Szécsény alpolgármestere köszöntötte. Ezt követően Csatlós Noémi, a városi könyvtár vezetője, a műsor szóvivője vette át a szót. Andi Színjátszósainak életében az első egész estés előadás 2006-ban, „A dzsungel könyve” című musical volt. Az est nyitányaként a jelenlévők részleteket láthattak az előadásból. A műsor folytatásaként részletek hangzottak el az „Elizabeth”, a „Funny Girl” és a „Vámpírok bálja” című musicalekből. A „Rebecca - a Monderley ház asszonya” című darabból három betétdal is elhangzott. Színpadra léptek a T.C.D. modern táncosai, akik az elmúlt egy évtizedben több Ganamvölgyi Andrea által rendezett musicalben is közreműködtek. A kis társulat pár éve nagy sikerrel játszotta az „Abi- gél”-t A gálán ebből az előadásból két betétdal is szerepelt A T.C.D. tagjai szavak és ének nélkül, a tánc nyelvén „mesélték el” - Deák Réka koreográfus rendezésében - egy kislány félelmetes álmait. Az „Oliver” című musicalt 2009-ben mutatták be először Andi Színjátszósai. Az est során részletek hangzottak el a darabból. Folytatásként a „Vörös malom” című alkotásból felcsendült Mima dala. Andi Színjátszósai két alkalommal, 2009-ben és 2014-ben is műsorra tűzték az „István, a király ’’című rockoperát. A közönség a gálán ismét átélhette az előadás varázslatos hangulatát. A rendezvény zárasaként elhangzott a „Valahol Európában” című musicalből a „Zene az kell” című betétdal. Az est ismét bizonyította, hogy a „zene az kell” az embereknek, szükségük van az ilyen és hasonló színvonalas előadásokra, amelyek szórakoztatnak, szívhez szólnak. Regionális gitárverseny Balassagyarmat a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola és a Pro Musica Balassagyarmat Alapítvány regionális gitárversenyt hirdetett minden, az észak-magyarországi régióból érkező zeneiskolai vagy alapfokú művészetoktatási intézmény gitár szakos tanulója számára. A megmérettetés célja, hogy népszerűsítse a klasszikus gitárzenét, lehetőséget teremtsen a régió gitáros növendékeinek a bemutatkozásra, valamint a tanároknak szakmai eszmecserére. Az eseményt március 23-án, szerdán rendezik meg a Rózsavölgyi Márk AMI épületében (Óváros tér 11.), s jelentkezni egészen február 20-ig lehet a zeneiskola honlapján online vagy a letölthető jelentkezési lap beküldésével. A benevezett diákoknak kettő vagy több szabadon választott, különböző stílusú darabot kell majd előadniuk, amit a zsűri tagjai - Papp Sándor, Tornai Péter és Vihula Mihajlo gitárművészek - fognak majd értékelni. A korcsoportokról, a műsoridőről, a nevezési díjról érdeklődni 70/603- 1676-os telefonszámon vagy az acsnoemi2@freemail.huemail címen lehet! Az elkövetkező két hétben, minden nap egy megyei jelentős fejlesztés fotójának egy darabját helyezzük el a Nógrád Megyei Hírlap hasábjain. Nincs más dolga, mint az egyes részeket kivágni, összegyűjteni, felragasztani egy lapra és névvel, címmel ellátva visszaküldeni szerkesztőségünk címére postán (3100 Salgótarján, Mártírok út 1.) vagy e-mail-ben (nogradhircentrumkft@gmail. com). Amennyiben mind a három képet visszaküldi, megháromszorozza az esélyét, hogy Ön nyeri a disznóvágást*! *A disznóvógás, mint nyeremény, egy kb. J 50 kilogrammos élő sertést jelent, melyet a nyertes által megjelölt helyre leszállítunk. A szerkesztőség a nyereményjátékkal kapcsolatban a változtatás jogát fenntartja, a nyeremény pétire nem váltható. • ..................... . ■« . ■ ■■■■■ ■ ■ ............... il .ÉltHIMlllM ■!.■■■■ W-LI— Né vadóra emlékeztek Pásztó. Oláhné Csákvári Gabriella igazgató bevezető és köszöntő szavaival vette kezdetét az intézmény névadója, gróf Teleki László születésének (1811. február 11.) 205. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi esemény a városi könyvtárban. Az eredeti program némiképpen megváltozott, ugyanis Szállási Miklós nyugalmazott könyvtárigazgató betegsége miatt személyesen nem tudott jelen lenni az eseményen. A névadással kapcsolatos történeti visszaemlékezését így Kozma Miklósáé, az intézmény munkatársa olvasta fel a megjelent vendégek előtt. „Sokan a mai napig nem tudják, hogy Pásztó más intézmékellett megtartanunk, ahol a megyei művelődési osztályt Szilasi András képviselte és dr. Horváth István, a megyei múzeum igazgatója méltatta a névadó gróf Teleki László érdemeit” - írta visszaemlékezésében Szőllősi Miklós. Az ünnepi eseményt Pásztó alpolgármestere, az egyetemet végzett történész-tanár, Farkas Attila történelemórája követte. Elmondta: Teleki László már gyermekkorában idegen nyelveket sajátított el (latint, németet és franciát). Később a sárospataki református kollégiumban, majd nyugat-európai egyetemeken tanult, de a kinti életvitel megismerése során a politika felé terelődött. hisz nem sokkal ezt követően a Deák vezette Felirati Párt mellett ő irányította a Határozati Pártot. Programjukban Teleki és pártjának hívei azzal érveltek, hogy az 1848-as trónváltozás az ország törvényei szerint érvénytelen, s ennek értelmében a formailag nem király Ferenc Józsefnek nem kívántak a megszokott feliratban válaszolni. Ők a nemzet akaratának határozatban való kimondását kívánták, és azt szerették volna, ha az ország- gyűlés feloszlatja magát, így akadályozva meg bármiféle alku lehetőségét is. A két párt közötti alku viszont elmaradt, illetve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Teleki állásnyeivel ellentétben a könyvtárnak hosszú évtizedekig nem volt névadója. Ennek több oka is volt: egyrészt a bibliotéka rendszeres, két-három évenkénti költöztetése - a több tízezer kötettel való hurcolkodás -, amely miatt szinte idő sem maradt egy névadó megszervezésére. Másrészt volt ugyan elképzelésünk a könyvtár névadója személyét illetően, de az általam favorizált gróf Teleki László neve, akkoriban még nem fért bele a Lovász József, Dózsa György és Kun Béla nevét viselő városi intézmények sorába. Várni kellett a politikai helyzet kedvező alakulására”. A névadásra szóló kérelmüket végül 1988. április 14-én küldték el a megyei művelődési osztályhoz. Beadványukban keményen bizonyítaniuk kellett, hogy gróf Teleki László a politikus, író, könyvbarát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, rendes, majd tiszteletbeli tagja méltó arra, hogy egy városi könyvtár névadója legyen. „Kérelmünkből nem hagytuk ki Teleki László Nógrádhoz, ezen belül Szirákhoz való kötődését sem, ami egyrészt örvendetes, másrészt szomorú is” - írta visszaemlékező soraiban Szőllősi Miklós (Teleki László a sziráki kastélyban töltötte gyermekéveit és öngyilkosságát követően is itt, a sziráki Teleki-sírbolt kriptájában helyezték őt örök nyugalomra - a szerző.) Majd egy év elteltével egy újabb könyvtári költöztetést kellett megérniük, így az 1989. március 15-i ünnepségig az új névtáblát már a Szabadság út 102. szám alatti könyvtári épületre, a volt Mozgalmi Ház falára kellett kifüggeszteniük. „Az új helyünk szűknek bizonyult, az ünnepi beszédet így a Rákóczi úti Tittel Pál Középiskolai Kollégium nagytermében pontjával a pártján belül egyedül maradt. Erről végső bizonyosságot akkor szerzett, amikor az uralkodónak szánt válaszról szóló parlamenti vita előestéjén Tisza Kálmán, Teleki László unokaöccse látogatást tett a gróf Szervita téri lakásán. Senki nem gondolta, hogy ez látogatás milyen meghatározó döntés elé kényszeríti az akkor ötvenéves gróf Teleki Lászlót.- Másnap reggel jött a megrázó, tragikus hír: az éjszaka folyamán gróf Teleki László öngyilkosságot követett el - zárta történelem óráját Farkas Attila. Az ünnepség részvevői ezt követően tekinthették meg a könyvtár munkatársai által ösz- szeállított, a névadó emlékének adózó kiállítást, azokkal a fotókkal kiegészítve, amelyek az intézmény 1989-es névadó ünnepségén készültek. A tárlat a könyvtár nyitva tartási idejében bárki számára megtekinthető. Cz.Zentai Az erdélyi Fogaras vármegye követeként mondta el első beszédét az országgyűlésben, majd Batthyány Lajos ellenzéki csoportjához csatlakozott, később pedig politikai rátermettségét figyelembe véve a Védegylet alelnökévé választották. A Batthyány- -kormány megalakulásakor az ország párizsi követének nevezték ki. A szabadságharc bukása után, Kossuth Lajos törökországi internálása alatt a két politikus között emigrációs kérdésben komoly nézeteltérés támadt, kapcsolatuk majd egy évtizedig szünetelt. Előbb Klapka, majd ezt követően Teleki is ismét felvette a kapcsolatot Kossuthtal és Párizsban megalakították a Magyar Nemzeti Igazgatóságot, amely az emigráns kormány feladatát volt hivatott betölteni. Ekkor Kossuth a diplomáciáért, Klapka a katonai ügyekért, Teleki pedig a hazai titkos szervezettel való kapcsolattartásért felelt. Farkas Attila az ünnepségen a megjelenteknek arról is szólt, miként tartóztatták le az amúgy törvénytelenül Németországba, szerelméhez kiutazott Telekit és milyen komoly nemzetközi botrányt hozott magával az illegális úton való visszajuttatása az osztrákokhoz. Bécsben egyébként Ferenc József azzal a feltétellel bocsátotta haza Teleki Lászlót, hogy tegyen esküt, többé nem utazik külföldre, nem köt a birodalomra nézve ellenséges szövetségeket és legalább átmenetileg tartóz kodik a hazai politikában való részvételtől. Ez utóbbit nemigen tartotta be Teleki, S „Zene az kell!”
