Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-02 / 26. szám

„Le kell küzdeni a bolsevik politikai kultúrát!” Nagyobb átláthatóságot! Budapest. A Demokrati­kus Koalíció (DK) a vagyon­nyilatkozatok nagyobb átlát­hatóságát és visszakereshe­tőségét sürgeti. Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szó­vivője hétfői budapesti saj­tótájékoztatóján bohóctréfá­nak minősítette a bevallá­sok jelenlegi rendszerét és azt követelte, hogy digitali­zált és visszakereshető for­mában kelljen leadni azo­kat. Azt is javasolta, hogy in­duljon vagyonosodási vizs­gálat, amikor valaki politi­kai pályára lép, illetve azt elhagyja, hogy tudni lehes­sen, ő és hozzátartozót az alatt hogyan gyarapodtak. Vizsgálják a kölcsönöket! Budapest. Az Együtt elnö­ke azt javasolja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV) évente tételesen ellenőrizze a politikusok magánszemélyektől kapott, illetve magánszemélyek­nek adott kölcsöneit. Szi­getvári Viktor, az ellenzéki párt elnöke azt mondta, „döntően fideszes politiku­sok a személyes jövedelem­ben és vagyongyarapodás­ban levő lyukakat álcázott magánkölcsönökkel fedik le”. Hozzátette: a politiku­sok tizenmilliós nagyság­rendben halmoznak fel ilyen hiteleket, amelyekről a jelenlegi vagyonnyilatko- zati eljárásban semmilyen számot nem kell adniuk. Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint az 1946-ban kiki­áltott második magyar köztársaság sorsa arra emlékeztet, hogy kizáró­lag olyan országban lehet erős a demokrácia, amely valóban szabad, nem függ másoktól, a hatalom pe­dig nem a félelmekre ját­szó bolsevik politikai kul­túra alapján működik. Budapest Az ellenzéki politi­kus hétfőn, a második köztársa- | ság kikiáltásának hetvenedik £ évfordulója alkalmából, Bibó 1st- | ván budapesti mellszobránál tar- | tott beszédében úgy fogalmazott, egyetlen időszakot sem szabad kiszakítani a magyar történe­lemből, helyette meg kell látni az 194ó-hoz hasonló „felemás, tehertételekkel megvert idő­szakok üzenetét is”. Emlékeztetett, 70 évvel ez­előtt, 1946. február 1-jén kiál­tották ki a második Magyar Köztársaságot „egy megszállt országban, a szovjet szuronyok és a németek kitelepítésének árnyékában”, néhány hónappal a magyarországi zsidóság de­portálása után. Schiffer András szerint erre az időszakra elsősorban azért kell emlékezni, mert a „kommu­nistákat kivéve minden demok­ratikus pártban valódi demok­ratikus törekvések éltek”. Példa­ként említette a kisgazdákat, akik szerinte valódi demokrati­kus polgári Magyarországot akartak, a szociáldemokratákat, akiknek a „demokratikus szoci­alizmus nem diktatúrát jelen­tett”, a parasztpártiakat, köztük Bibó Istvánt, „akiknél akkor még többségében voltak a plebejus demokráciát akarók”, valamint a választásról akkor kizárt keresz­ténydemokratákat. Kiemelte, azért is fontos emlékezni 1946­ra, mert a második köztársasá­got megalapító első törvénycik­kely elemei túlmutattak a követ­kező kommunista diktatúrán, hiszen az megtermékenyítette a '89-es átalakulást, és megoldá­sai a mai napig tetten érhetők a legfontosabb közjogi szabályok­ban. Az LMP társelnöke szerint a második köztársaság bukásá­nak egyik üzenete, hogy egy szuverenitását elvesztett, füg­gőségben lévő ország soha nem tudja megvédeni demok­ratikus intézményeit.- Nem lehet erős demokrácia a bolsevik politikai kultúra ér­vényesülése mellett sem - foly­tatta, majd hozzátette, az 1946- os demokratikus fordulat buká­sát egy olyan bolsevik diktatúra okozta, amely egyrészről külföl­di minták szolgai átvételét eről­tette, másrészt saját népét is megvetve azt gondolta, egy mo­rálisan feljebb való csoportnál van a bölcsek köve. Az LMP koszorúzásán Schiffer András mellett jelen voltak az ellenzéki párt parla­menti képviselői és vezetői. Érkeznek a magasabb fizetések Budapest A kormány 2016- ban tovább mérsékli a csalá­dok terheit a személyi jövede­lemadó csökkentésével és a kétgyerekesek családi adó- kedvezményének növelésével - mondta Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtit­kára és Tuzson Bence kor­mányzati kommunikációért felelős államtitkár hétfőn saj­tótájékoztatón Budapesten. Novák Katalin felidézte, ja­nuár elsejével ötezer forinttal emelték a két gyereket neve­lők havi adókedvezményét, ami éves szinten akár 60 ezer forintos megtakarítást jelent­het. Hozzátette, az emelés 2019-ig évente ötezer forinttal folytatódik, így addigra a ko­rábbi összeg duplája, azaz ha­vi negyvenezer forint marad­hat ezeknél a családoknál. Tuzson Bence az MTl-nek nyilatkozva rámutatott: febru­ár első napjaiban már érkez­nek az első havi fizetések, amelyek az szja-csökken- tésnek és a kétgyermekeseket megillető családi adókedvez­mény emelésének köszönhe­tően magasabbak lettek. Előb­bi intézkedés révén összesen idén mintegy 120 milliárd fo­rinttal több marad az embe­rek zsebében, a családi adó- kedvezmény igénybevételével összesen 1,1 millió embernek csökkent az adója, ezen belül 300 ezer szülőnek egyáltalán nem kellett adót fizetnie, a két­gyerekesek adókedvezmény­ének emelése pedig 350 ezer családot érint. Külön kell választani... A baloldali pártok szerint a terrorizmus és a menekültválság komoly kihívás Magyarország és Európa számára, a két kérdést élesen külön kell választani és jogállami megoldást kell adni azokra -• mondta az Országgyűlés nemzetbizton­sági bizottságának szocialista elnöke hétfőn az MTI-nek. Budapest Molnár Zsolt azután beszélt erről, hogy egyeztetésre hívta az LMP, a Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt, a Párbeszéd Magyaror­szágért (PM), a Magyar Liberális Párt képvise­lőit. Az elnök elmondta, a megbeszélésen az LMP nem vett részt. Az ellenzéki politikus azt mondta, a pártok szak­mapolitikai egyeztetést folytattak arról, hogyan látják a biztonsági helyzetet Magyarországon és Európában, elsősorban a terrorveszélyről beszél­tek, de a menekültkérdés is szóba került. Molnár Zsolt a Fidesz által javasolt, a terrorveszélyhelyzetről szóló alaptörvény-módo­sítással kapcsolatban közölte, a megbeszélés résztvevői megerősítették, hogy a nagyobbik kormánypárt javaslatát nem támogatják, elfo­gadhatatlannak tartják. Az is egyértelművé vált, hogy a javaslatról a kormánypártok nem hajlan­dók érdemben tárgyalni, ragaszkodnak az erede­ti elképzelésekhez és ezzel a kompromisszumot kizárta - emlékeztetett. Az alaptörvényen kívüli javaslatokról - folytatta a nemzetbiztonsági bizottság elnöke -, például a szoci­alisták büntetőtörvénykönyv-, vagy költségvetési mó­dosítását tárgyalási alapnak tekintik ezek a pártok és folytatják az egyeztetést. A politikus az egyeztetés időzítését azzal indo­kolta, hogy hamarosan indul az országgyűlés ta­vaszi időszaka. Elmondta azt is, véleménye sze­rint az a helyes, hogy azokkal a pártokkal is kon­zultáljanak - minősített információk megosztá­sa nélkül - amelyeknek nincsen képviselőjük a nemzetbiztonsági bizottságban. Molnár Zsolt azt mondta, az egyeztetésre meghív­ták Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt is, aki az európai biztonsági helyzetről, a terrorveszély­ről, az embercsempészetről adott tájékoztatást Saját fegyverével...­5 A Jobbik elnöke azzal in­dokolta a szombaton beje­lentett nemzeti konzultá­ció elindítását, hogy saját fegyverével kívánják meghátrálásra kényszerí­teni a Fideszt. Budapest. Vona Gábor hétfői budapesti sajtótájékoztatóján megismételte, hogy idén az egészségügy, az oktatás és a kor­rupció témájában hirdetnek „va­lódi nemzeti konzultációt”, mert ezek a területek nem tűrnek ha­lasztást.- Nem ég a ház, hanem szinte már leégett - fogalmazott. Az ellenzéki politikus a leg­jobb eszköznek a népszavazást nevezte, ugyanakkor értékelé­se szerint a kormány ennek le­hetőségét „elsorvasztotta”. Hoz­zátette: a kormánynak mindig a nemzeti konzultáció a hivatko­zási alapja, ezért ők is hasonló legitimációt szeretnének elkép­zeléseikhez. A Jobbik elnök-frakcióvezetője szerint pártja önmagában nem elég, hogy a konzultációt sikerre vigye, ezért a szakmát, a civil szervezeteket és az érdekképvi­seleteket, továbbá a kormányvál­tásban érdekelteket is meg akar­ják szólítani. Kérdésre elmond­ta, hogy minden postaládába el szeretnék juttatni kérdéseiket, ugyanakkor takarékos konzultá­cióban gondolkodnak. Vona Gábor megerősítette azt is, hogy minden megyeszékhe­lyet felkeres a közeljövőben, or­szágjárásának első állomása február 16-án Eger lesz. A poli­tikus 2016-ot a valódi nemzeti konzultáció, 2017-et a valódi programírás, 2018-at pedig a valódi kormányzás éveként jel­lemezte. Megkérdezték a baloldali pár­tok alaptörvény-módosítással összefüggő tanácskozásáról is, amire azt felelte: a baloldali pár­tok a „B-ligában”, a Jobbik és a Fidesz az „A-ligában” játszik, pártjának a Fidesszel van meg­beszélnivalója. Megjegyezte azt is, hogy nyitottak az ésszerű kompromisszumok felé. Schiffer András, az LMP társelnök­frakcióvezetője beszédet mond a második köztársaság kikiáltásának hetvenedik évfordulóján tartott megemlékezésen

Next

/
Thumbnails
Contents