Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-15 / 37. szám
HIRDETÉS Megtartotta alakuló ülését a Károly Róbert Főiskola konzisztóriuma Palkovics László oktatá- ; sért felelős államtitkár janu- j ár végén jelentette be, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvénynek megfelelő- : en februártól megalakulnak a konzisztóriumok a felső- oktatási intézményekben. A konzisztóriumi tagok megbízólevelét 2016. február 10- én Budapesten ünnepélyes keretek között adta át j Palkovics László oktatási államtitkár. A Károly Róbert Főiskola konzisztóriuma az ünnepséget követően, 201ó. február 10-én, 14.00 órától tartotta meg alakuló ülését. A konzisztórium összetétele: a főiskola rektora és a kancellárja, további három tagját pedig az oktatásért felelős miniszter bízta meg a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezetének meghatározó szervezetei, az érintett felsőoktatási intézmény, valamint a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának javaslatát bekérve. A Károly Róbert Főiskola konzisztóriumának tagjai: Helgertné dr. Szabó Ilona Eszter rektor, KRF Dr. Csomós Tamás kancellár, KRF File Sándor gazdaságfejlesztési igazgató, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kosa László Csaba ügyvezető, Mátra Party Kft. Ócsai Lajos elnök-vezérigazgató, GYÖNGYSZÖV COOP Zrt. Az alakuló ülésen a testület tagjai megválasztották elnöknek Kosa László Csaba ügyvezető igazgatót, a titkári teendők ellátására felkérték dr. Bíró Barbara jogi igazgatót, majd megvitatták az ügyrend tervezetét és egyeztettek a következő időszak feladatairól, melyek közül az egyik legjelentősebb az intézményfejlesztési terv véleményezése lesz. Korkép a múltból: „Nem most jöttem le a falvédőről...” címmel látható kiállítás a hatvani „Hatvány Lajos Múzeumban. NMH-iirformáctó. Kovács Ákos egykori múzeumigazgatónak köszönhető, hogy a hetvenes évek végén országos gyűjtést szervezett Heves és Nógrád megyében, az akkor még fellelhető-néprajzi értéket képviselő falvédők megmentésére az utókor számára. A kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy ma a hatvani intézménynek van az országban a legnagyobb gyűjteménye, több mint hétszáz darab. Egykori német- országi megjelenésétől, a XIX. századtól a XX. század közepéig sok lakásnak - főképpen - konyhai dísze és a falak védője volt hazánkban is a hímzett falvédő. Jelenlétük, funkciójuk kiszorult mostanra a magyar lakásokból, csak elvétve lelhetők fel a hagyományőrző te- , lepülések némelyikén, az idősebbek portáin. Nem tudatosan ugyan, de a falvédők készítői korképet hagytak számunkra a maguk kis világáról. Mindezt jól bizonyítja a Hatvanban megtekinthető mintegy száz alkotás, amelyeken megjelenik a vallás, a párválasztás, az elképzelt idilli családkép, az otthon, a konyhai élet és sok egyéb minden, olykor humoros történetek is. A kiállítás március 30-ig tekinthető meg. H. Szabó Sándor felvételei ■ Jut.. H&4KUrtfot, SförCzsiiTiM ctt Mkt, i*g£dßot fok fiit áídÓA Sas ,.✓7 . r I: V IÁ 3&( Aidát MtJdm, í Ctt ninuMt-. j / ^ h Krisztus Jé IMS f SSÄfiö» íWfViíi Ifi íP ílf Hí fi f mm ú vL SUM I raffe •NI cnmxhz*iin&! d~ A HÄnwdÄjr Kor/^.hí/ocíi í . ........ 1 ú «... • \L> ÍO \ AK AGOriDjA, a hozzávaló BAE5 3KItKÓr R FÉRJ ORm HOZZA' Miért védjük a békákat? Ez évben szokatlanul korán megkezdődött a békák vonulása a Börzsönyből az Ipoly árterületeire tájékoztatta lapunkat Sámuel Zsuzsanna honti természetvédő és békamentő. Az első, a téli álomból ébredd példányt, egy barna erdei békát még február 9-én találta. Az enyhe tél miatt a kétéltűek nem aludtak mélyen, a csapadékos elmúlt hét pedig beindította a vonulást. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a békamentő február 10-én 26, 12-én pedig már 41 példányt mentett a tavaly decemberre megépített, az állatokat a 2-es számú főút forgalmától óvó terelőrendszer környékén! Sámuel Zsuzsanna az alábbiakban azt is összefoglalta, hogy miért is fontos a békák védelme. Hont. A békák a kétéltűek és annak ellenére, hogy sok fajuk élete nagy részét a szárazföldön tölti, szaporodásukhoz, egyéb életfolyamataikhoz elengedhetetlen a víz. A szervezetük működéséhez szükséges folyadékot a csupasz bőrükön keresztül veszik fel. Hétköznapi nyelven azt szokták mondani: a békák a bőrükkel isznak - mondta Sámuel Zsuzsanna. Mintegy 200 millió évvel ezelőtt jelentek meg Földön a kétéltűek: az első, jó állapotban fennmaradt leleteket Patagónia közép jura rétegeiben találták. A legidősebb európai leletek hazánkban Iharkút területén kerültek elő, ezek körülbelül 84 millió évesek. A világon megközelítőleg 4700 számon tartott fajukból nálunk 12 él. Varangyok: a barna és a zöld varangy. Ásóbékák: barna ásóbéka. Unkák: sárgahasú unka, vöröshasú unka. Barna, vagy bajszos békák: mocsári, erdei és gyepi béka. Vízi, vagy zöld békák: tavi, kis tavi és kecskebéka. Levelibékák: zöld levelibéka.Tőle még a békafóbiások sem félnek! Miért kell őket védeni,segíteni? Nos, több okból is. Először is nagyon hasznos állatok, a táplálékláncban fontos szerepük van. Sok állatnak ők jelentenek táplálékot, akadnak, amelyek a petéiket, az ebihalakat eszi, mások a kifejlett példányokat fogyasztják. A békák pedig azokat az állatokat - csigákat, férgeket, rovarokat - eszik, amelyek az embernek okoznak sok kárt. Különösen a legnépszerűtlenebb varangyoknak jó az étvágya. Egyetlen éjszaka alatt nagy mennyiségű kártevőt képesek megenni. Sajnos az emberi tevékenység miatt egyre több veszély leselkedik ezekre a hasznos kis állatokra. Melyek ezek? Az emberi butaság, tévhitek, gonoszság; élő-és szaporodó helyek eltűnése, károsodása; természetes ellenségek elszaporodása emberi beavatkozás miatt; klímaváltozás; környezetszennyezés; betegségek; gázolás. Hogyan tudjuk megvédeni őket ezektől a veszélyektől? Nos, a klímaváltozástól, a betegségektől nehéz őket megvédeni. A többi veszély ellen viszont van megoldás! Meghagyjuk az élő-és szaporodó helyeket, nem telepítünk ide olyan állatokat,amelyek veszélyt jelentenek rájuk, nem szennyezzük a környezetünket, embertársainkat próbáljuk meggyőzni,ne bántsák a békákat. A gázolástól két módon lehet őket megvédeni. Az egyik a jól működő terelőrendszer. Ahol ez nem lehetséges, a vonulási időszakban mentjük az állatokat. Nemcsak ott van szükség mentésre,ahol tömegesen vonulnak. Ä falvakban, a városok kertvárosi részén is van vonulás és sajnos gázolás is. Ha ezeken a részeken összeszedjük, biztonságos helyre eljuttatjuk az állatokat, sok kis életet tudunk megmenteni és minden megmentett élet sokat számít! Segítsük,védjük a békákat ők is az élővilág részei,nélkülük szegényebb lenne a Föld. Sámuel Zsuzsanna hozzátette: a terelőfal megvédi az-állatokat, de mivel egyes szakaszokon még zárva vannak az alagutak, mindenféleképp össze kell szedni a békákat és a 2-es számú főút alatt átvezető alagutakig el kell őket vinni. Amíg csak az erdei békák vonulnak, elég esténként három-négy közreműködő segítsége, ha viszont beindulnak a varangyok is, sok emberre lesz szükség. Ehhez várja az önkéntesek jelentkezését. Továbbá hálót is kihúznak, összesen 400 méteren, amelynek egy része már elkészült. Erre azért van szükség, hogy a békák véletlenül sem kerülhessék ki a terelőrendszert, illetve az ártér felől visszatérve is biztonságban legyenek. A mentés az esti órákban zajlik, a találkozó: este 17 óra 30 perckor, Honton, az ifjúsági motel melletti parkolóban van. Szükséges az időjárásnak megfelelő öltözék,vödör, zseb-, vagy fejlámpa és láthatósági mellény, - utóbbi kötelező! Jelentkezni lehet: scirpi@gmail.com, vagy 06-20-255-2579. Végül elmondta, hogy azon a szakaszon, ahol nincs terelőfal, már több elgázolt erdei és egy levelibékát is talált. Az elkövetkezendő napok viszonylag meleg, csapadékos időjárása valóságos barna varangy inváziót válthat ki. Őseink falvédői, Hevesből és Nórádból
