Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-13 / 36. szám
Nobel-díjas tudós dolgozik Szegeden Szeged, Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológiás lesz a Szegedi Tudós Akadémia (SZTA) képzési igazgatója, a nemzetközileg is egyedülálló oktatási programot a kormányt több mint 2 milliárd forinttal támogatja - jelentette be az intézmény titkára pénteken a Tisza-parti városban. Hegyi Péter professzor a kezdeményezést a csongrádi megyeszékhely közgyűlése előtt bemutatva elmondta, 75 éve, 1941 óta - amikor Szent- Györgyi Albert a szegedi egyetem rektora lett - nem volt példa arra Magyarországon, hogy Nobel-díjas tudós vezessen hazai oktatási-tudományos intézményt. A kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy összesen 2,04 milliárd forinttal támogatja az SZTA fejlesztését és működését. Az összeg jelentős részét a szegedi Szent-Györgyi Kollégium kialakítására fordítják, 2016-tól évente 250 millió forint jut a tehetséggondozó program működésére és állami támogatással fejlesztik a szegedi Radnóti-, valamint a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnáziumot - közölte a kutató. Botka László (MSZP) polgármester tudatta, hogy az önkormányzat - a jogszabályokban meghatározott legalacsonyabb áron - biztosítja a kollégium kialakításához szükséges épületet, és kész folyamatos, évi 30 millió forintos támogatást nyújtani a programnak. Elindították azt az egyedülálló, a résztvevők életét 16 és 36 éves koruk között - a hagyományos iskolarendszerrel párhuzamosan - végigkísérő programot, amely képes arra, hogy hazánkban tartsa a legkiválóbb természettudományos érdeklődésű diákokat minőségi képzés és megfelelő anyagi juttatás biztosításával. A hazai és nemzetközi mentorok részvételével működő rendszer már negyedik éve sikeres Szegeden. A cél az, hogy az országból és a határon túlról évente ötszáz tehetséges fiatal érkezzen a Tisza-parti városba. Vácon nem lesz Hóman-szobor Vác. A város vezetésének nem áll szándékában és korábban sem tervezte, hogy Hóman Bálint-szobrot állítson fel közterületen - közölte a városháza kommunikációs szervezete pénteken az MTI-vel. A városvezetés döntésével kapcsolatban közleményt juttatott el az MTI-hez a Váci Zsidó Hitközség elnöke, Túrái János, aki leszögezte: a város ön- kormányzatával teljes egyetértésben kijelentik, hogy „a város területén nem lesz szobra Hóman Bálintnak”. A hitközség elnöke utalt arra: több sajtóorgánum tényként közölte, hogy Vácon állítják fel Hóman Bálint két világháború közti kultuszminiszter, történész Székesfehérváron készült szobrát. A Hóman-szopbor esetleges váci felállítása ellen a héten az MSZP és a DK is tiltakozott. Megemlekezes 3 háború áldozatairól A háborúban a halál nem válogat a harcosok és a civilek között - hangsúlyozta a Kúria elnöke azon a pénteki budapesti megemlékezésen, amelyen a főváros 1944-45-ös ostromának civil áldozatai előtt tisztelegtek. Budapest. Darák Péter felidézte: a budapestiekéhez hasonlóan szénvedtek Coventry, London, Drezda, Pearl Harbor, Sztálingrád, Hirosima és naga- szaki lakói. A Nemzeti Örökség Intézete és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által szervezett megemlékezésen Darák Péter arról beszélt, Budapest volt a németek utolsó hídfője a Duna keleti partján, a várost „feláldozták a németek a háborút meghosz- szabbító illuzórikus terveik és Bécs érdekében”. A Kúria elnöke szólt arról is, azután, hogy Budapesten elhallgattak a fegyverek, „a szlogenek és a valóság kettőssége azonnal megmutatkozott”, hiszen nem a szabadság kora következett, hanem „a szovjet politikusokkal egyeztetett diktátumok megvalósítása”.- Moszkvában nem Budapest felszabadításáról emlékeztek meg, hanem Budapest bevételéért adtak kitüntetést a katonáknak - jelentette ki. A Farkasréti temetőben, az ostrom civil áldozatainak emlékhelyénél rendezett eseményen részt vett Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Haszonicsné. Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke is. Már érezhető a klímaváltozás hatása Vízügyi szakemberek már évek óta érzékelik az éghajlatváltozás hatását; a szokásos tavaszi és őszi árvíz mellett a legváratlanabb időpontokban is fel kell készülni hirtelen, jelentős árhullámokra - mondta az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az Ml aktuális csatorna pénteki műsorában. Budapest. Siklós Gabriella arra a felvetésre, hogy a helyieket meglepte a február eleji árhullám, elmondta: a klímaváltozás miatt immár teljesen váratlanul és gyorsan is leeshet rendkívül nagy mennyiségű csapadék. Az elmúlt napokban a februári átlagos 30-35 milliméter csapadék másfélszerese hullott le a Sajó vízgyűjtő területén, és ez várhatóan megismétlődik a következő napokban. Most már nehéz ezekben a jelenségekben törvényszerűséget felfedezni - fűzte hozzá. Ugyanakkor a szakember elmondta azt is, hogy jelenleg a helyzet vízügyi szempontból nem kritikus. Ezek az árhullámok gyorsan jönnek és gyorsan mennek, a legtöbb szakaszon pedig már apadás van. A vízügyi szolgálat munkatársai fokozott őrszolgálatot látnak el huszonnégy órában, rendkívüli esemény nem történt, rendkívüli beavatkozásra nem volt szükség a Sajó, a Zagyva és a Tárná folyón - hangsúlyoztá a szóvivő. A kiaradt Sajó a Sajóivánkát Sajókazával összekötő útszakaszon 2016. február 11-én. A folyó a sajópüspöki szakaszán délelőtt 353 centiméteren tetőzött. Élelmiszeradomány Beregszászra Budapes A Kárpátaljai Református Egyházkerület beregszászi központjában 560 család részesülhet péntek délután a Lions Clubok Magyarországi Szövetsége által gyűjtött mintegy 900 ezer forint értékű élelmiszeradományból. A szervezet MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye szerint a csomagok helyszínre szállítását a Réformátus Szeretetszolgálat biztosítja. A Lions Clubok Magyarországi Szövetsége a helyi Lions klubbal 2015 őszén kötött megállapodást keretében korábban 100 köbméter használt ruhát gyűjtött össze a kárpátaljai nélkülözők javára, a szintén Beregszászon kiosztott adomány eszmei értéke megközelítette a 20 millió forintot. A 45 klub alkotta Lions Clubok Magyarországi Szövetsége évente mintegy 100-150 millió forint értékben oszt adományt a rászorulóknak. Szlovén kultúra napja SzentgOtthánL A Magyarországon őshonos nemzetiségek számára a legfontosabb az anyanyelvűk és kultúrájuk megőrzése - hangoztatta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken Szentgotthárdon, a Szlovén Kultúra Napja alkalmából az Országos Szlovén Önkormányzat által rendezett ünnepségen.- Olyan történelmi időket élünk, amely hosszú évtizedekre, sőt évszázadokra meghatározhatja mindazt, ami Európában történik, ilyen időkben pedig különösen fontos, hogy Magyarországon és Szlovéniában is egyformán ragaszkodjunk saját nyelvünkhöz és saját kultúránkhoz, de azokhoz az értékekhez is, amelyeket a két országában élő nemzetiségek hozzátesznek egymás kultúrájához - mondta Soltész Miklós. Az államtitkár közölte: a magyar kormány 20 millió forinttal járul hozzá a szentgotthárdi Szlovén Kulturális és Információs Központ épületének felújításához. Megújult a református kollégium Egymillió felett volt a vendégéjszakák száma Hévíz . Az orosz turisták jelentős távolmaradása ellenére is meghaladta az egymilliót a Hévízen eltöltött vendégéjszakák száma tavaly - tájékoztatta a városháza pénteken az MTI-t. Papp Gábor polgármester (Fi- desz-KDNP) közölte: a befolyt idegenforgalmi adóból számolva csaknem. 1 millió 32 ezer vendégéjszakát regisztráltak tavaly a fürdővárosban 40 ezerrel, azaz 3,7 százalékkal kevesebbet a 2014-ben mért adatnál. Hozzátette, hogy az orosz vendégek 35 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek a városban, ám ezt a kiesést időben sikerült más vendégkörrel pótolni. Példaként említette, hogy a lengyelek 114, a szlovákok 34, a csehek 11, a magyarok pedig 10 százalékkal több időt töltöttek Hévízen, mint tavalyelőtt. A KSH statisztikája szerint 923,5 ezer éjszakát töltöttek a vendégek kereskedelmi szálláshelyeken, az önkormányzati adatok alapján pedig 99,7 ezer vendégéjszakát regisztráltak magánszálláshelyeken. Az előbbi 6 százalékos csökkenést mutat, a magánszálláshelyeken ugyanakkor 29 százalékkal több időt töltöttek a vendégek. Horváth Orsolya, a Hévíz TDM Egyesület elnöke elmondta: a legtöbb látogató, 103,3 ezer magyar volt tavaly, s ők 354,4 ezer vendégéjszakát töltöttek a városban. Szám szerint az osztrákok, a németek majd az oroszok és a csehek szerepelnek a sorban, miközben a vendégéjszakákban a németek után az oroszok következnek, majd utánuk az osztrákok és a csehek. Horváth Orsolya hozzátette: a múlt évben 46 országból ösz- szesen 220 ezer vendég látogatott el Hévízre. > Debrecen. A felújított Debreceni Református Kollégium belső udvara 2016. február 11-én.
