Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-12 / 35. szám

Keresse a pitijkákban, gyógynövény szaküzté^É^ HRI vÜaliotl HR! viIjIkw éti núk^esWO M>,'tl«ai .1 tneqyeo -ulyoTOtl »»qy« «mid« r. u tqiwtqn H : HIRDETÉS Nehéz éveim voltak, de mára már sokkal jobban érzem magam. Évtizedekig dohányoztam, nem nagyon törődtem magammal. Meg is lett az eredménye, mivel az egészsé­gem nagyon megromlott. 8 évvel ezelőtt kezdődtek a fájdalmaim. Arra lettem figyelmes, hogy járás közben kínzó fáj­dalmat érzek, és erősen nyilall a lábszáram. Éjszakánként olyan erős görcseim voltak, hogy sokszor még aludni sem tudtam. Doppler vizsgálatra küldött orvosom, ami kimutatta, hogy érszűkületem van. Azonnal abbahagytam a dohányzást, és elkezdtem kezelésekre járni. Min­denféle gyógyszereket, infúziókat kaptam, de állapotom nem nagyon javult. Akkor ijedtem meg a legjobban, mikor 2 évvel ezelőtt a másik lábam is elkezdett fájni. Pár hétre rá láttam a HRI-vitalion tabletta hirdetését az újságban, és azonnal elkezdtem keresni a patikában. Gondoltam, ha másnak olyan sokat segített, akkor én is kipróbálom. Elkezdtem szedni napi két szemmel. Pár hónap után máris éreztem jótékony hatását Megindult a keringés a lábam­ban, már nem hideg, és a fájdalmam is nagymértékben csökkent Akkor már éreztem, hogy vége a fájdalmaknak, szenvedésnek. Az éjszakákat át tudom aludni anélkül, hogy kínzó fájda­lomra, görcsökre ébrednék. Meglepődtem mikor feleségem mondta, hogy már a visszereim sem olyan csúnyák, hanem szemmel láthatólag vlsz- szahúzódtak. De nekem még komolyabb bizonyítékra volt szükségem, ezért elmentem az orvosomhoz, hogy vizsgáljon meg. Mikor megtudtam az eredményt szinte el sem akartam hinni. A vérképem annyira jó volt, hogy az orvosom viccesen azt mondta, először azt hitte, nem is az enyém. Az ér­vizsgálatom is nagyon jól sikerült Folytatom a HRI-vitalion szedését és bízom abban, hogy segítségével akár teljesen meggyó­gyulhatok. Mindenkinek tanácsolom, hogy nagyon vigyázzon az egészségére, és ha már baj van, akkor se adja fel, mert van segítség. DemeterPál 68 éves Több, mint 10 éve Mag yarországon! 2016. FEBRUÁR 12., PÉNTEK ÁderJános nem lesz jelölt Nem lesz ENSZ-főtit- kárjelölt Áder János. A köztársasági elnök ezt újságírói kérdésre vá­laszolva közölte csütör­tökön Sopronban, egy klímavédelmi rendez­vény után. Sopron. Az államfő kifejtet­te: minden olyan megbízatást, amit eddig a választóktól vagy a parlamenttől kapott, „igye­kezett hiánytalanul és mara­déktalanul” teljesíteni, s a jö­vőben is így szeretne tenni. El­mondta, hogy amikor egy klí­maváltozással kapcsolatos rendezvényen beszél, akkor az „a hírlapi kacsa újra elkezd hápogni”, amely szerint ő len­ne a magyarországi jelölt. Hangsúlyozta: amíg az ő államfői megbízatása 2017. május 9-ig szól, addig az ENSZ leendő főtitkárát idén, év végén fogják megválasz­tani. Hozzáfűzte: azt a mun­kát, amit csaknem négy éve elkezdett, szeretné megbíza­tása végéig folytatni, s ilyen értelemben a felvetés „értel­metlen és felesleges”. Az ENSZ tavaly december­ben intézett felhívást tagálla­maihoz, hogy az átláthatóság jegyében nyilvánosan nevez­zék meg jelöltjüket a főtitkári posztra. A dél-koreai Ban Ki Mun mandátuma.idén, év vé­gén jár le. A világszervezet szokásjoga szerint a főtitkári posztra a világ egyes régiói­nak országai rotációs rend­szerben jelölhetnek diploma­tát, és a következő ciklusban - most először - a kelet-európai térség lesz soron. Bulgária szerdán jelentette be, hogy Irina Bokovát, az UNESCO főigazgatóját java­solja Ban Ki Mun utódjául, a szlovén sajtó pedig kedden számolt be arról, hogy Szlové­nia hivatalosan Danilo Türk volt államfőt jelölte az ENSZ főtitkári posztjára. Brüsszelből és délről is veszély fenyeget Orbán Viktor miniszterelnök (jobbról a második) és Kriza Ákos polgármester (jobbra) sajtótájékoztatót tart a miskolci városházán Brüsszelből a „kényszerbetelepítési kvóták” veszélyé, délről pedig az idén várhatóan nagyságrendekkel nö­vekvő migrációs nyomás fenyeget - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Miskolcon, sajtótá­jékoztatón, ahol a Fidesz-KDNP Lillafüredre kihelye­zett frakcióülésén előző este tartott felszólalásáról kérdezték. Miskolc. A kormányfő szerint Angela Merkel német kancellár tö­rökországi látogatása felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is egy nagy veszély, a „kényszerbetelepítési kvóták” létrehozása fenyege­ti az európai embereket Brüsszel felől. Ez aTegnagyobb fenyegetés,' amelyet a következő hónapokban ki kell védeni - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta ugyanakkor - idézve a frakcióülésen elhangzott szavait -, hogy nem német-török kétoldalú megállapodásról, hanem egy EU és Törökország közötti- ről van szó. Utóbbi tartalmaz egy utalást arra, hogy az Európai Unió 400-500 ezer migránst „közvetlenül átemel” Törökországból - mond­ta, jelezve, hogy Magyarország tiltakozott ez ellen. Azért is nem került nyilvánosságra ez a törekvés, mert számos uniós tagállam úgy foglalt állást, hogy ezt csak nemzetállami ala­pon lehet végrehajtani, „kényszer erejű szétosztással” nem - tette hozzá. Emellett egy másik veszély is fenyeget - folytatta -, fel kell készül­ni ugyanis arra, hogy aziddo nagyság re ndek ke I növekedni fog az Európára dél felől nehezedő nrigrációs nyomás. Ezért a magyar kor­mány elrendelte a műszaki hatarzar megerősítését és újabb határ­zár építéséhez szükséges kapacitások előállítását - közölte. Összegzése szerint Brüsszelben diplomáciai, politikai, délen pe­dig katonai, védelmi erőfeszítésekre van szükség. Meg kell erősíteni a rendvédelmi szerveket! A kormány terrorveszéllyel kap­csolatos, alaptörvény-módosító el­képzeléseit az LMP elfogadhatat­lannak tartja, ezért saját javaslat- csomagot állított össze, amelyben a rendvédelmi szervek megerősítését szorgalmazza - közölte a párt társ­elnök-frakcióvezetője a programot bemutató csütörtöki balatonalmádi sajtótájékoztatón. Balatonalmádi. Schiffer András azt mond­ta, a kormány nem adott tájékoztatást arról, hogy a hatályos jogrend miért nem nyújt vé­delmet terrorveszély esetén, és mely pon­tok szorulnak változtatásra. Úgy értékelte, hogy a nyilvánosságra ke­rült tervezet nem a védelmet célozza, ha­nem egy kommunikációs kampány része, amely az emberek félelmeire épít. A Legyen Más a Politika (LMP) hatékony be­avatkozást sürget, melynek része a rendvédel­mi szervek megerősítése és a köztük lévő egy­értelmű feladatmegosztás - fogalmazott Schiffer András. Hangsúlyozta: a jelenlegi különleges jogrendi formákból kiindulva megteremthető a hatékony terrorellenes fellépés lehetősége. A javaslat szerint a megelőző védelmi hely­zet esetében lehetőség volna arra, ami eddig csupán a szükségállapot idejére volt érvényes, az, hogy a köztársasági elnök és a Honvédel­mi Tanács különleges jogokat kap - hangsú­lyozta. Hozzátette: a kormány saját hatáskör­ben legfeljebb 72 órán átvezethetne be külön­leges jogrendet. Schiffer András beszélt arról is, hogy pártja szükségtelennek tartja a műsorszó­rás korlátozását a különleges jogrend be­vezetése esetén. Szél Bernadett, az LMP társelnöke el­mondta, hogy pártja kétszer nyújtotta be a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáre vonatkozó indítványát, mely a terrorveszély hatékony kezelését célozza. A javaslat sze­rint a terrorista csoport szervezése, a cso­porthoz való csatlakozás és a Magyarorszá­gon való átutazás a csoporthoz való csatla­kozás szándékával mind önálló elkövetési magatartásnak minősülne - fejtette ki. Gerstmár Ferenc, az LMP rendészeti és ön- kormányzati szakszóvivője, országos elnöksé­gi tag arról beszélt, hogy 3 ezer új rendőrre len­ne szükség az országban. Egyértelművé kell tenni a Terrorelhárítási Központ feladatait, a rendvédelmi szervek között pedig világos fel­adatmegosztásra van szükség - hangoztatta. Támadják a megállapodást Budapest A Demokratikus Koalíció (DK), az Együtt és a Magyar Liberális Párt (MLP) nem ért egyet a visegrádi csoport (V4) megállapodásá­val a Nagy-Britanniával kap­csolatos uniós reformjavas­latokat illetően. Az ellenzéki pártok arra re­agáltak, hogy az MTI birtoká­ba jutott nyilatkozattervezet alapján a V4 álláspontja sze­rint Nagy-Britannia legfel­jebb négy évig korlátozhatná a külföldi uniós munkaválla­lók szociális ellátását. Ma­gyarország, Szlovákia, Cseh­ország és Lengyelország fon­tos EU-tagállamként tekint Nagy-Britanniára, és ezért azt támogatja, hogy ne lépjen ki az unióból. Molnár Csaba, a DK euró­pai parlamenti képviselője csütörtöki közleményében ki­emelte: a V4 hozzájárulna, hogy Nagy-Britannia legfel­jebb négy évig korlátozhassa a külföldi uniós munkaválla­lók szociális ellátását. Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor mi­niszterelnök a nevét adta ah­hoz, hogy magyar állampol­gárokat egy másik uniós tag­állam „másodosztályú beván­dorlóként” kezelhessen. A kormányfő ezzel elárulta a rendszere elől Londonba me­nekülő több százezer ma­gyart - vélekedett a politikus. A gazdagokat segíti a program Budapest Az LMP szerint a családok otthonteremtési ked­vezménye (csők) valójában nem a rászorulók, hanem a gazdagok lakásszerzését tá­mogatja. Gál József az LMP szóvivője a megjelent csok- rendeletekkel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: a kor­mány átgondolatlanul vezette be a csokot, így menet közben változtatják a szabályokat, amivel csak a káoszt növelik. Szerinte az új szabályok alapján is az látszik, hogy a csők inkább építőipari élén­kítő program és nem otthon­teremtési támogatás. Mint mondta, a megtakarításokkal nem rendelkező fiatal párok vagy a komoly lakhatási gon­dokkal küzdő, lecsúszó alsó­középosztály megint nem számíthat segítségre, aho­gyan azok a családok sem, amelyek energetikai felújí­tást terveznek. Továbbra sincs megoldás Budapest. A MÁV vezetése csütörtökön újabb bérajánlatot tett a szakszervezetekkel folyta­tott kollektív munkaügyi vitá­ban; átlagosan 3 százalékos alapbérfejlesztést kínált fel. Me­leg János, á Vasutasok Szakszer­vezetének (VSZ) elnöke az MTI- nek elmondta, hogy az érdek- képviseletek nem fogadták el a munkáltató ajánlatát, pénteken jelentik be a sztrájk időpontját. A MÁV csütörtökön az MTI- hez eljuttatott közleményében kiemelte: a MÁV-csoport veze­tősége saját hatáskörben, a tu­lajdonossal egyeztetve, az üzle­ti tervek átvizsgálása után a munkabéke megőrzése érdeké­ben ajánlotta fel a 3 százalékos alapbéremelést. A hét bérfejlesztésről tárgyaló szakszervezetből a legtöbb tagot tömörítő VSZ elnöke a munkálta­tói ajánlat elutasítását azzal ma­gyarázta, hogy a MÁV jelenlegi bérfejlesztési javaslata már nem tartalmazta a korábban kilátásba helyezett kifizetéseket sem. A MÁV csütörtöki közlemé­nyében felidézte, hogy hétfőn a MÁV-csoport vezetése 2,2 száza­lékos alapbér-emelést, az alap­bér további 0,5 százalékát kitevő önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítést, továbbá évente két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést ajánlott a nem vezetői munkakörben foglalkoz­tatottak részére a munkabéke fenntartása érdekében.- Ez átlagosan 4 százalékos alapbérfejlesztésnek felelt volna meg - mondta az MTI érdeklődé­sére Lőcsei Virág, a MÁV-cso­port szóvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents