Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-11 / 34. szám

Elégtelen ellenőrzés: büntetni kellene Az LMP a kolontári iszapömléssel kapcso­latos első fokú, sokak . által bírált ítélet meg­hozatala után ismét be­nyújtotta azon törvény- módosító javaslatát, amely hasonló esetek­ben büntetné a nem megfelelő ellenőrzést. Budapest. Schiffer András társelnök-frakcióvezető szerdai budapesti sajtótájé­koztatóján bírálta a felmen­tő ítéletet kifogásolókat és azt hangsúlyozta: a törvény­hozónak a törvényekkel keli foglalkoznia és nem bírósá­gi ítéletekkel. A politikus a jogalkotó felelősségének tartotta olyan jogszabályok megalkotását, amelyek alapján a bíróságnak el kell marasztalnia a felelőtlen vagy akár korrupt hivatal­nokokat. Kifejtette: a 2010-ben be­nyújtott javaslatukhoz ha­sonlóan a büntető törvény- könyvben kiegészítenék a környezet- és természetkáro­sítás tényállását. Eszerint a bűntettet az is elkövetné, aki nem teljesítette felügyeleti, ellenőrzési kötelezettségét akár állami alkalmazottként, akár egy cég ellenőreként. Az LMP azt is követeli, hogy a hivatalos eljárás körében elkövetett vesztegetés is le­gyen önálló tényállás a Btk.- ban - fűzte hozzá. Sallai R. Benedek ország- gyűlési képviselő sérelmez­te, hogy a környezetkárosítás lényegesen nagyobb szám­ban fordul elő, mint ahány el­járás indul ilyen esetekben. Beszámolt arról is: pártja vizsgálja a környezeti felelős­ségbiztosítás bevezetésének lehetőségét annak érdeké­ben, hogy a környezetet ve­szélyeztetve működő vállala­tok hozzájáruljanak a károk felszámolásához. Ahogy fo­galmazott, a profitnak min­dig van gazdája, a károknak sosincs, azt mindig az adófi­zetők állják. Tizenkilenc milliárdos beruházás Hatvanban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője a Robert Bosch Elektronika Kft. fejlesztési beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban A Bosch-csoport 19 milli­árd forintos beruházást valósít meg a hatvani gyárában, ezzel 601 új munkahelyet hoz létre, a fejlesztéshez a magyar kormány 4,7 milliárd fo­rint vissza nem térítendő támogatást ad - jelentette be Szijjártó Péter külgaz­dasági és külügyminisz­ter szerdán sajtótájékoz­tatón. Budapest Hozzátette: a Bosch cég ezzel a beruházással is a XXII. század felé tesz lépéseket Hatvanban, hiszen a legmoder­nebb, új generációs elektromos és hibrid autók központi vezérlő­it, új típusú hosszú- és középtá­volságú radarokat, valamint kü­lönböző szenzorokat fognak gyár­tani, vagyis abszolút high-tech termelés zajlik majd a városban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt ar­ról, hogy 2015 a magyar külgaz­daságban a csúcsdöntések éve volt, soha a magyar gazdaság­történetben nem volt olyan ma­gas az export és a külkereske­delmi mérleg többlete, mint múlt évben. Ez is mutatja, helyes koncep­ció, hogy az ország külgazdaság­orientált külpolitikát folytat, be­bizonyosodott, helyes döntés volt külgazdasági fókuszt adni a ma­gyar külpolitikának - tette hozzá. A miniszter kitért arra, hogy tavaly rekordot ért el a Bosch és Magyarország együttműkö­dése is, a múlt évben négy új magyarországi beruházást je­lentettek be közösen, a kiváló együttműködés hozzájárult ah­hoz, hogy a cégcsoport 12 200 embernek ad munkát Magyar- országon, ebből 1500-an kuta­tás-fejlesztési területen dolgoz­nak. A miniszter jelezte: a mos­tani beruházáson túl újabb Bosch befektetések bejelenté­se várható, miután tárgyaláso­kat kezdtek az újabb magyar- országi lehetőségekről. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a Bosch beruházások is segítették, hogy a magyar gazdaságtörténet­ben az autóipar soha nem állított elő annyi értéket, mint tavaly, hi­szen 2015 első tizenegy hónapjá­nak adatai szerint 7302 milliárd termelési értéknél járt az ágazat, míg 2014 egészében a magyar au­tóipar 6659 milliárd forint terme­lési értéket produkált. Szijjártó Péter kiemelte: való­színűleg tavaly minden idők legmagasabb német-magyar ke­reskedelmi forgalmát sikerült elérni, ami mutatja, hogy a ma­gyar-német gazdasági együtt­működés alapjaiban határozza meg a magyar gazdaság, a ma­gyar külgazdaság sikerét. A magyarországi külföldi be­fektetésekben a jelenetős sze­repe volt a magyar befektetési ügynökségnek, a HIPA-nak, a szervezet tavaly 67 beruházási projektet tárgyalt végig sikere­sen, ezzel Közép-Európában a legsikeresebb befektetési ügy­nökséggé vált - mondta Szijjártó Péter. Heinz-Peter Behr, Németor­szág budapesti nagykövete rá­mutatott arra, hogy a Bosch du­ális képzési centrumot működ­tet Hatvanban. Kiemelte, a né­met-magyar kapcsolatok szilár­dak, és az Európai Unióban közösen kell válaszolni a globá­lis kihívásokra. A sajtótájékoztatón Javier González Pareja^amagyarorszä- gi Bosch-csoporl_vezetője el­mondta: Magyarország a cégcso­port egyik legfontosabb helyszí­ne, a múlt évben a 9 leányválla­laton keresztül 12 ezernél több embernek adtak munkát, a hat­vani termelő üzem pedig egyik stratégiai bázisuk. A Bosch 1899 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereske­delmi kft.-ből mára az egyik leg­nagyobb külföldi munkaadóvá vált a magyar iparban. A 2014-es üzleti évben a Ma­gyarországon kilenc leányvál­lalattal rendelkező Bosch cso­port teljes forgalma 825 milli­árd forint volt. Települések érvelnek a paksi beruházás mellett Paks városa, a kör­nyékbeli településeket tömörítő Társadalmi Ellenőrző Információs és Településfejlesztési Társulás (TEIT) és a Magyar Atomfórum Egyesület levélben for­dult az Európai Bizott­sághoz a Paks II. beru­házás mellett érvelve - számoltak be a város, illetve a szervezetek vezetői szerdai közös saj tótáj ékoz tatój ukon, Faddon. Levelükben azt szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság tegye le­hetővé, hogy zökkenőmen­tesen haladjon a Paks II. beruházás, mert szerintük az a térség lakossága, gaz­dasága és az ország közös érdeke - tájékoztatott a TEIT-nek a Tolna megyei te­lepülésen tartott kihelye­zett ülése előtt a társulás elnöke, Bálint József, a Ma­gyar Atomfórum Egyesüle­tet vezető Lenkei István és Süli János (Néppárt), Paks polgármestere. Süli János úgy fogalmazott, az önkormányzatok és a vál­lalkozások készülnek arra, hogy elkezdődjenek a kapacitásfenntartással kap­csolatos munkák, „a késleke­dés és bizonytalanság káro­kat okoz”. A paksi atomerő­mű üzembe íá^yezg^óta nem károsította a környeze­tét, viszont a térség gazdasá­gára pozitív hatással van - fűzte hozzá. Bálint József kijelentette, hogy jó munkakapcsolat ala­kult ki az erőmű társadalmi ellenőrzésében részt vevő TEIT és a paksi atomerőmű között, a településvezetők meggyőződtek arról, hogy a nukleáris technológia a költ­ségek, a környezetvédelem szempontjából is jó választás. Azonosulni tudnak a kor­mány azon céljával, hogy két újabb blokk épüljön Pakson - tette hozzá. A visegrádi és a térségi álla­mok együttműködésének fon­tosságát hangsúlyozta Kövér László házelnöke felvidéki Sza­bad Újságnak nyilatkozva. Az Országgyűlés elnöke szerint az unió rossz állapotát a felhizlalt bürokráciája is okozza, de az is, hogy ott próbál „erősködni”, ahol nem kellene. Kifejezetten jónak értékel­te a jelenlegi szlovák-magyar viszonyt Kövér László házelnök a szerdán meg­jelent interjúban, hozzátéve: az illegális migráció megfékezésére tett erőfeszíté­sek a visegrádi országok részéről azt tükrözik, hogy mélyebb, stratégiai jelle­gű két- és többoldalú viszonyrendszert is ki kellene alakítani. Az Országgyűlés elnöke szerint „fény­űzés számba megy” a kölcsönös törté­nelmi sérelmeinkből fakadó bizalmat­lanság, kérdésre válaszolva megjegyez­te ugyanakkor, hogy az életben tartott Benes-dekrétumokba foglalt kollektív megbélyegzés elveiben semmiben sem különbözik a nácik faji alapú és a kom­munisták osztályalapú ideológiájától. Az európai alapértékekről szólva kijelentet­te: a gazdaság és a média egyre nagyobb részét birtokló háttérhatalmak egyre ag­resszívebben próbálják eltávolítani a meglévő viszonyítási pontokat, „a csalá­di, a nemzeti és vallási közösségeink tu­datos támadásoknak vannak kitéve”.- A cél, hogy ne kötődjünk senkihez, semmihez, szégyelljük, ha hiszünk a Felettünkvalóban, szégyelljük és tagad­juk meg történelmünket, múltunkat, ha­gyományainkat. Fogadjuk el, hogy min­den relatív, s majd „ők” megmondják, hogy melyek azok az aktuális értékek, amelyek szerint cselekednünk kell. Szerinte Európa azért van rossz álla­potban, mert felhizlalt egy olyan bürok­ráciát, amely felett a tagállamok elvesz­tették az ellenőrzést, de már némely tagállam politikai osztálya is szembefor­dult saját népével - fogalmazott. Úgy ítélte meg: ők a szakadék felé vi­szik Európát, aki pedig nem ezt teszi, azokat populistának, idegengyűlölőnek bélyegzik. Kijelentette ugyanakkor azt is: Európa ott „erősködik", ahol nem kel­lene, például Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben. A geopolitika azonban erőalapon zaj­lik - jegyezte meg -, hozzátéve: a migránsválság megmutatta, hogy egyes nyugat-európai politikusok nem tekin­tik egyenrangú partnereknek az új tag­államokat. Ezért tartotta fontosnak az összefogást. A Magyarország és szomszédjainak viszonyát firtató kérdésre Kövér László úgy felelt: a Ponta-kabinet hirtelen jut­tatta a fagypontra a magyarellenességé- vel a román-magyar kapcsolatokat, Hor­vátország és Szlovénia nemzetiségi po­litikáját viszont korrektnek nevezte a politikus. Hozzátette ugyanakkor: en­nek ellenére a horvát-magyar kapcsola­tok a rendszerváltás óta nem voltak 4 olyan rosszak, mint a most távozott hor- vát kormány idején, a Mol-lal fennálló gazdasági vita, majd az illegális migrá­ció kezelése okán. Példamutatónak ítélte ugyanakkor a magyar-szerb kapcsolatokat, emlékez­tetve: a szerb kormány eltörölte a II. vi­lágháború után hozott, a magyarságot a kollektív bűnösség bélyegével sújtó jog­szabályokat. A szlovákiai oktatási változásokkal kapcsolatban - amelyek veszélyezte­tik a felvidéki magyar iskolákat - a tervezett esetleges magyarországi lé­pésekről szólva kijelentette: elsőként a felvidéki magyaroknak kell hallatni a hangjukat az őket érintő ügyben. Hozzátette: a szülők, pedagógusok, önkormányzatok és az MKP tiltakoz­tak is, de a magyar kisiskolákat első­sorban a magyar szülők menthetik meg azzal, hogy oda íratják a gyer­mekeiket, a magyar kormány pedig kifejezte elvi hajlandóságát, hogy se­gít azok fenntartásában. A házelnök kiválónak értékelte a vi­segrádi országok összefogását, mint mondta, az unió nemzetállamokkal szembeni központosító törekvéseit is egyetértőén utasítják el, szolidárisak egy­mással a belügyeket érintő illetéktelen brüsszeli beavatkozási kísérletekkel szemben. A V4-ek közösségének bővíté­sét azonban egyelőre nem látta reálisnak.

Next

/
Thumbnails
Contents