Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-12 / 8. szám

Értékelés és jövőbe tekintés

A napokban tartotta 2015-ös évértékelőjét és az idei esztendő feladatait meghatározó munkaértekezletét a Salgó Vagyon Kft. Tatár Csaba összegezte, hogy a tavalyi eredménytervet teljesítették, az adózás előtti eredményük 29 millió forint. Az ügyvezető igazgató szerint a cég maradéktalanul elvégezte a városi önkormányzattal szerződésben rögzített sokrétű feladatait.

Hangsúlyozta, küldetésük a jövőben is változatlan: szolgálni szeretnék az alapító önkormányzatot és a városlakókat. Céljuk, hogy a város vagyona gyarapodjék, a szolgáltatások pedig minél magasabb színvonalon teljesüljenek. Fejlődésük érdekében szükségesnek látják a több lábon állás feltételeinek megteremtését, amelyre mobilizálható fejlesztési forrásaik optimális felhasználása jó esélyt biztosít.

Fekete Zsolt alpolgármester elmondta: az önkormányzat a társasággal együttműködve folytatni kívánja a lepusztult városrészek rehabilitációját. A fejlesztés két területet érint, amelyhez a rendelkezésre álló uniós támogatásokat használják fel: először az Acélgyári út és környékének a rendbetételére kerül sor, a második ütemben pedig a Forgách-telepi kolóniák felújítása szerepel a tervek között. Az alpolgármester kiemelte: minél több befektetésre alkalmas területre van szükség a városban, hogy új vállalkozások települjenek ide. Szeretnének a befektetőknek olyan feltételeket kínálni, amelyek hozzájárulnak' új munkahelyek teremtéséhez.

Megnevezte jelöltjét a február 28-i időközi polgármester-választásra a Jobbik Magyarországért Mozgalom tegnap délután. A pártelnök olyan embert ajánlott Salgótarján élére, aki építeni és nem rombolni akar. Vona Gábor szerint precizitás, alázat és a város szeretete kell ahhoz, hogy Salgótarján fejlődjön. Hulitka István ilyen ember - mondta. A választási program gerince a munkahelyteremtés, az egészségügyi ellátás fejlesztése és a közbiztonság javítása.

Salgótarján, Jelenleg is az önkormányzat pénzügyi bizottságának a tagja a Jobbik jelöltje, így van rálátása a gazdasági helyzetre. Magyarország második legerősebb politikai közössége áll Hulitka István mögött, aki mindenben élvezi a párt támogatását - jelentette ki a pártelnök. Hozzátette: nem az ellenfeleik gyengeségeit, hanem a saját erősségeiket szeretnék kidomborítani a kam pány során. Egy tisztességes versenyben a saját programjukat szeretnék bemutatni a válasz tópolgároknak.

Üzemeket, orvosokat és városőrséget ígér

Úgy fogalmazott: a város az egyik nagy vesztese volt a rendszerváltásnak és az elmúlt huszonöt évnek, egyik kormány sem tudta visszaadni Salgótarján régi fényét. A baloldal szét- esettsége miatt erre már nem is lehet képes, a Fidesz pedig sohasem szerette a várost.

Vbna Gábor a 2014-es önkormányzati választások óta jobbikos irányítás alatt működő Ózdhoz hasonlította a nógrádi megyeszékhelyet, és több párhuzamot is vont a két település között - utalva a szociológiai, gazdasági és társadalmi viszonyokra. Hangsúlyozta: „itt is bizonyítani szeretnénk”, amihez a városnak „összefogást javaslunk”.

Hulitka István bemutatkozásában kifejtette, hogy kétdiplor más emberként és egy - a családjával már külföldön élő lány édesapjaként mindig! szeretett volna alkotni, amit* sikerült elérnie. Megtanult az| emberekkel foglalkozni, törődni és kemény munkával célokat elérni.

Programja legsürgetőbb elemének - amit megválasztása esetén elsőként meg fog valósítani - a 2016-os év pénzügyi koncepciójának kidolgozását és megvalósítását jelölte meg, amit a fejlődés útján való elindulás alapjának nevezett.

Fontosnak tartja a terület- és településfejlesztési operatív programok nyújtotta lehetőségek hatékony kihasználását Sajnálatát fejezte ki, hogy a felhasználható 9,2 milliárd forintos keretből kevés pénz

juta munkahelyteremtésre. Bejelentette, hogy jelenleg egy kohászati és egy gépgyártó üzemmel tárgyal, akik hajlandóak lennének Salgótarjánba települni és munkát adni az embereknek, de ehhez - úgy véli - az oktatás megreformálása szükséges. Salgótarján nem alkalmas a duális képzésre megvalósítására - mondta. Műhelyeket építene és oktatókat adna a Salgótarjáni Szakképzési Centrum iskolái számára, akik megfelelően felkészítik a tanulókat az életre. Szeretné az oktatást összekapcsolni a termeléssel.

Az orvoshiány kapcsán megjegyezte: ingyenes lakásokat biztosítana az ide érkező orvosoknak és felújítaná a rendelőket. A völgyvárosi adottságokból fakadó közlekedést is megújítaná, ezen belül kitért az útvonalhálózat átszervezésére és a közösségi közlekedés nagyobb pénzösz- szeggel való támogatására.

A lakosság biztonságérzete és vagyonának védelme érdekében Ózdhoz hasonlóan városőrséget állítana fel. Szeretné elérni, hogy az elvándorolt emberek visszatérjenek, valamint, hogy a salgótarjáni fiatalok itt telepedjenek le.

‘ (Tdísér V.)

Vona Gábor pártelnök (balra) mutatta be a Jobbik polgármester-jelöltjét, Hulitka Istvánt

Valamelyest javult a munkaerőpiaci helyzet

(Folytatás az 1. oldalról.)

| NMÚflrformáció. Nógrád a leghátrányosabb helyzetű megyék egyike. Ha egy munkavállaló elveszíti az állását, nagyon nehéz dolga van, ha itt akar újat találni. Sokat rontanak a statisztikán az alacsony végzettségű regisztráltak, akiknek képesítés híján szinte esélyük sincs a közfoglalkoztatáson kívül elhelyezkedniük. Az előző év első kilenc hónapja alapján a foglalkoztatás országos viszonylatban a negyedik legalacsonyabbnak számított szűkebb hazánkban, miközben a munkanélküliségi ráta a nyolcadik legmagasabb értéket mutatta.

Tavaly az első három negyedévben a 15-74 éves népességen belül átlagosan 76,5 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma 6,8 ezer főt tett ki. A foglalkoztatottak száma 4,6 százalékkal növekedett az egy évvel korábban mérthez képest, miközben a munkanélküliek száma 4,2, az inaktívaké pedig 7,2 százalékkal fogyott. Országos átlagban is hasonló irányban változtak a vizsgált adatok. Kilenc hónap adatai szerint megyénkben a foglalkoztatási ráta közel 60 százalék volt, amihez 8,1 százalékos munkanélküliségi ráta társult.

Az alkalmazásban állók egynegyede a feldolgozóiparban dolgozott a megyében, míg a második legnagyobb foglalkoztató a gazdasági szektorban a kereskedelem volt 8 százalékos részesedéssel. A költségvetési szféra adott munkát az alkalmazásban állók több mint felének, ezen belül az egészségügy, a közigazgatás és az oktatás a dolgozók száma alapján felállított ágazati sorrend.

A nógrádi dolgozók továbbra is kevesebbet keresnek az országos átlagnál. A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlag- keresete a megyében több mint 180 ezer forint, míg a nettó 118 ezer forint volt adókedvezmények nélkül. A dolgozók havi átlagkeresete - mind a bruttó, mind a nettó - dinamikusabban emelkedett az elmúlt egy évben, mint országos átlagban, így valamelyest mérséklődött a különbség a nógrádi és az országos keresetek között.

A megyében 2015. november végén 13 ezer 121 fő volt a nyilvántartott álláskeresők létszáma, ami az előző évhez képest kedvező tendenciát jelez. Novemberben a 12 hónappal korábbi létszámnál 1 890 fővel, 12,6 százalékkal szerepeltek kevesebben a nyilvántartásban, ami az országos átlag alatti értéknek számít. A legintenzívebb visszaesés Rétság és Balassagyarmat térségében történt.

A munkanélkülivé váltak több mint fele alacsony iskolázottságú, akik java részt a közfoglalkoztatás keretében dolgoztak az elmúlt hónapokban, de a középiskolából lemorzsolódók száma is jelentős volt. Minden hatodik regisztrált álláskereső a 25 év alatti korosztályba tartozik megyénkben. Többségük pályakezdő, míg né- hányan már rendelkeznek többkevesebb munkaviszonnyal. A 25 év alatti ügyfelek száma november végén 2 136 fő volt, ami az előző évi létszámtól 481 fővel elmaradt. Körükben az alacsony iskolai végzettségűek (56,3 százalék) és a férfiak aránya (55,9 százalék) a meghatározó. A legtöbb 25 év alatti regisztrált álláskereső a megyeszékhelyen és térségében él, míg a legkevesebben Rétság környékéről jelentkeznek.

Megyei átlagban az ügyfelek

egyharmada hosszú ideje elhelyezkedési gondokkal küzd, míg országosan ez az arány 4,6 százalékponttal alacsonyabb. A tartósan állást kereső 25 év alattiak több mint 60 százaléka legfeljebb nyolc általánost végzett, 27 százalékuk érettségizett, szakiskolai végzettséggel pedig 12 százalék rendelkezik, de akad közöttük néhány diplomás is. A férfi-női arány e korosztályban 60- 40 százalék.

Az új álláshelyek többsége (1 142 fő) továbbra is támogatási igénnyel társult. A támogatott

munkahelyek aránya megyei átlagban 88,6 százalékot jelentett. A másodlagos munkaerőpiac kereslete 945 főre irányult, az álláskeresők csaknem háromnegyedét továbbra is a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében kívánták alkalmazni az

önkormányzatok és önkormányzati fenntartású intézmények. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó álláshelyek száma mind rövid, mind hosszú távon jelentős mértékben növekedett. Október végén mindhárom programtípusban számos támogatás befejeződött, ennek ellenére a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek létszáma az utolsó őszi hónapban stagnált. Novemberben is lehetőség nyílt ugyanis új támogatások megítélésére, így a hagyományos, hosszabb idejű foglalkoztatás keretében 2016. első félév végéig legalább 1 446 fő foglalkoztatása vált biztosítottá. Az egyéb, döntően bérjellegű támogatással társuló állásbejelentések száma (197 fő) is kedvezően alakult 2015. novemberben, az egy évvel korábbinak a másfélszerese volt.

Hazánkban a harmadik negyedévben 284 ezer volt a munkanélküliek száma, harminchétezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, ezzel a munkanélküliségi ráta 1,0 százalékponttal 6,2 százalékosra csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A vártnál kedvezőbb lett a szeptember-novemberi munkanélküliségi ráta - világítottak rá elemzők, akik szerint tovább csökkenhet az álláskeresők száma. A legfontosabb, hogy az elsődleges munkaerőpiaci bővülés meghaladta az ötvenezret. Ez azt mutatja, hogy a magyar gazdasági növekedés a munkaerőpiacra is továbbgyűrűzik - mondta Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. A nagyobbik kormánypárt szerint a most induló otthonteremtési program várhatóan még több munkahelyet biztosít majd.

A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon (2012. november-2015. november)

2012.X*- 2013. 2013. 2013. 2013. 2013. 2013.XI- 2014. 2014 2014. 2014. 2014. 20140(1- 2015. 2015. 2016. 2015. 2015.

2013.1 MII. HI V. V-V1L Vll-ÍX. IX-XI. 2014.1. MII. Ill-V. V-Vtl. VII-IX. IX-XI 2015.1. MN. Ill V. V-VII. Vll-lX. IX XI.

(15-74 éves népesség)

Forrás: KSH/MTVA Sajtó- és Fotóarchívum / MTI | | j www.mti.hu