Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-09 / 6. szám
Két lépcsőben újítaná meg Salgótarjánt Eltűnnek a plakettek NMHínformáció. Két fontos változás is érinti az autójuk műszaki vizsgáztatására készülőket az új esztendőben: megszűnt az időszakos műszaki vizsgáztatás a kormány- hivatal által fenntartott műszaki vizsgaállomáson, helyette 29 kijelölt vizsgaállomás várja az autósokat Ugyancsak újdonság, hogy megszűntek a rendszámtáblára ragasztott érvényesítő plakettek. A közúti járművekkel kapcsolatosan végzett időszakos műszaki vizsgálatok jelentős része - mintegy 80 százaléka - erre kijelölt szakértői intézményekben üzemeltetett vizsgáló állomásokon történt. A fennmaradó mintegy 20 százalék műszaki vizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatalok üzemeltetésében lévő vizsgáló bázisok végezték. A törvénymódosítás 2016. január elsejétől egyes személygépkocsik és kisteher-gépkocsik műszaki vizsgálati lehetőségét a kijelölt vizsgáló állomásokra korlátozza és ezzel egy időben a közlekedési hatósági bázisokon e vizsgálatok végzését megszüntette. A módosítások további része, hogy az időszakos műszaki vizsga alkalmával már nem ragasztanak műszaki érvényesítő címkét és környezetvédelmi plakettet a járművek hátsó rendszámtáblájára, sőt, a meglévőket is eltávolítják. A már 2016 első napjaiban műszaki vizsgáztatott gépjárművek rendszámtábláin ezért nem található semmilyen plakett. „Megválasztásom esetén három fő célkitűzést szeretnék megvalósítani: egyrészt a jelenleg nagyon rossz állapotban lévő városi gazdaságot meg kell újítani, másrészt meg kell reformálni a város politikáját is. Ha ez a két cél teljesül, akkor a harmadik magától megvalósul, azaz Salgótarján megújul” - fejtette ki pénteki sajtótájékoztatója keretében Simon Tibor, aki a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltjeként indul a februári 28-i időközi választáson. Szigeti András Salgótarján. - A Fidesz-KDNP közös jelöltje az időközi polgár- mesteri választáson Simon Tibor lesz, akit a két jelölőszervezet mellett még számos politikai szervezet és civil egyesület is támogat. Széleskörű összefogás alakult ki tehát mögötte. Úgy gondoljuk, hogy bár több jelölt indul a választáson, de az egyetlen megoldás a város jelenlegi problémáira Simon Tibor. Az ő sikere a város győzelme lenne - fejtette ki Becsó Zsolt országgyűlési képviselő. A politikus hozzátette: a választópolgároknak volt igaza, amikor 2014-ben ismét bizalmat szavaztak az MSZP-nek. A jobboldal levonta a választási vereség konzekvenciáit és meg kellett állapítaniuk, hogy bár sokat tettek a város fejlődésért, de ők is követtek el hibákat, hiszen hoztak olyan döntéseket, amelyeket mai fejjel már nem hoznának meg. A honatya azonban biztos benne, hogy képesek voltak a választási vereségből tanulni. A szocialista vezetés a több mint 900 millió forint többlettel átvett várost csőd közeli helyzetbe sodorta. Érdemi fejlesztés nem köthető a jelenlegi város- vezetéshez, a választási ígéretek jelentős részét nem tartották be és a lobbi erejük is minimálisra zsugorodott.- Tizennégy hónap után az ön- kormányzat Salgótarjánt zsákutcába vezette, innen nem lehet tovább menni, új utakat kell keresni, az új utakhoz pedig új erőre van szükség. Az egyetlen megoldás ebben a helyzetben, aki képes új lendületet vinni a történetbe és képes a támogatások elérésére, Simon Tibor - hangsúlyozta Becsó Zsolt. A felvezetést követően a polgármester-jelölt, Simon Tibor ismertette választási programját, amelyben széleskörű salgótarjáni összefogással és a kormány támogatásával három célt szeretne megvalósítani: az első és a legfontosabb, hogy meg kell újítani a város gazdaságát. Olyan gazdaság- politikát szeretne folytatni, amely Salgótarján felemelkedését biztosítja. Megépíttetné a 21-es számú főút újabb szakaszait, amely egészen a megyeszékhelyig érne el. Gazdasági stratégiai megállapodásokat kíván kötni a helyi vállalkozókkal, kamarákkal és a gazdasági élet főbb szereplőivel. A városban működő vagy betelepülni szándékozó cégek számára az uniós források hatékony elérését biztosító szakértői munkacsoportot kíván felállítani. S a település hosszú távú érdekei szerint használná fel a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat. Simon Tibor a gazdaság megújításán túlmenően a város politikáját is megreformálná. Olyan városvezetést hozna létre, amely együttműködik Salgótarján minden polgárával, a kormánnyal és a képviselő-testület minden tagjával. Véleménye szerint az önkormányzatnak partnereket kell keresni és találni a közös célok elérése érdekében. Vezetésével a testület nem döntene a fontos és lényeges kérdésekben az emberek megkérdezése nélkül. Olyan városvezetést szeretne, amely nem kifogásokat, hanem megoldásokat keres a problémákra. S ha ez a két fő célkitűzést sikerül elérni, akkor a harmadik is megvalósul, azaz a város megújul. Simon Tibor (középen) a Fidesz-KDNP polgármester-jelöltje. Mellette Becsó Zsolt országgyűlési képviselő (balra) és Skuczi Nándor, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke Élete volt a helytörténet Bár tanult szakterülete alapvetően nem indokolta, mégis a hagyományőrzés, a honismereti kutatás lett élete egyik fő célja. Februárban lesz kilenc esztendeje, hogy elhunyt Kovalcsik András Madách-díjas, matematika-fizika szakos középiskolai tanár, Balassagyarmat díszpolgára, a Honismereti kör néhai, örökös elnöke. Alakjára, tevékenységére emlékezünk most néhány korábbi interjúrészlet segítségével. Hegedűs H. Sztranyovszky B. Balassagyarmat. „Dél-Alföldről származom. Mezőkovácsháza az apai, Battonya az anyai felmenőim lakóhelye, én pedig Makón születtem, de csak azért, mert ott volt a kórház. 1951-ben végeztünk a feleségemmel a főiskolán, és akkor - nem kell mondanom, milyen világban éltünk abban az időben - az volt a szokás, hogy a pedagógusokat lehetőleg ne azon a vidéken helyezzék el, ahonnan származnak. Bennünket is odaállítottak a térkép elé, és azt mondták: Zala, Fejér, vagy Nógrád megye a választási lehetőség. Én népi táncoltam, nyakig benne voltam a népi gyűjtő mozgalomban, így valamennyire ismertem Nógrád népművészeti hagyományait, és olyan szépen nézett ki a térképen az a barnás folt, hát azt mondtam: legyen Nógrád. így ideköltöztünk. Először ugyan Salgótarjánba, de a feleségemnek nagyon nem tetszett az a hely. Nehezen, de sikerült elintéznünk, hogy Balassagyarmatra jöjjünk. Nagyon megkönnyebbültünk, mert, bár elhanyagolt kisváros képe fogadott, mégis annyira barátságos, meleg, családias légkörbe csöppentünk. Tulajdonképpen nagyon jól választottunk” - idézte fel egy 2005-ös beszélgetésben az Ipoly- parti településre érkezésének körülményeit az akkori nyugatnógrádi hetilap, a Palóc Krónika hasábjain Kovalcsik András. Tanított az 1959-ben megszüntetett Balassagyarmati Tanítóképzőben, majd a Balassi Bálint Gimnáziumban és a Szondi György Szakközépiskolában. Korán szenvedélye lett a fotózás, a különböző rendezvényeken rendszeresen feltűnt elmaradhatatlan fényképezőgépével a kezében, és buzgón örökítette meg az utókor számára az eseményeket, így került közelebbi kapcsolatba a helytörténeti kutatással, és szinte „rögeszméjévé” vált, hogy a szocialista érában háttérbe szorított polgári kisváros értékeit kitárja a közérdeklődés felé. „1975 táján kezdtem kollégám és barátom, Farkas András festőművész népszerűsítésével foglalkozni. Egy-egy cikket írtam, egyéb kiadványokat hoztam ösz- sze. A helyi nyomdával való jó kapcsolatom lehetővé tette, hogy a Villon-albumot megjelentessük, kiadtuk a Rajzok című albumát, és a Madách-illusztrációkat. Aztán 1979-ben úgy gondoltuk, hogy a Csillagházzal kell valamit kezdeni. Igen nagy fotóanyag állt rendelkezésünkre a város történetével kapcsolatban. Akkor rendeztük meg az első kiállítást: Arcok Balassagyarmat múltjából címmel. A városkép száz év alatt történt változásait régi képeslapokkal összehasonlítva. Kiváló fotósok dolgoztak akkoriban Gyarmaton: Vácz Béla, Reiter László, Vojtkó István. Igyekeztünk a munkásságukat nyilvánosságra hozni, ehhez kellett valami orgánum, így megindítottuk a Honismereti Híradót. Most már persze átalakult, a városi könyvtár évkönyve lett, de valójában innen származik. El kell ismerni, a könyvtár komoly munkája áll az egész mögött. A Balassi megalakulásának nyolcvanadik évfordulójára 1980- ban megemlékezést szerveztünk: fantasztikusan jól sikerült az öregdiákok találkozója. A sikerek, a nagy érdeklődés jelezték, érdemes folytatni - és mi folytattuk” - emlékezett vissza a kulcs- fontosságú esztendőkre ugyancsak a 2005-ös interjúban. Szinte fel sem lehet sorolni, hogy a 2007-ben bekövetkezett haláláig serényen, elkötelezetten Balassagyarmat múltját felderítő Kovalcsik András és tevékeny munkatársai nevéhez mi minden fűződik az elmúlt négy évtizedben. „Hatalmas munkánk volt Nagy Iván naplójának kiadása, a Horváth Endre hagyaték feldolgozása. Elképesztő mennyiségű és minőségű az az anyag, ami nekünk róla megvan. Feldolgoztuk Megyeri Sári, dr. Esze Tamás, Túrmezei Erzsébet életét, munkásságát, és még sorolhatnám. Néhány éve az összegyűjtött életrajzok több kötetes könyv alakjában is megjelentek Arcok Balassagyarmat múltjából címmel. Az olvasótábor nagyon kereste. Jöttek a telefonok, de sajnos, rendre azt kellett válaszolnom: elfogyott” - emlegetett néhány lényeges momentumot a tíz évvel ezelőtti tercierében Kovalcsik András. Halála előtt néhány hónappal, 2006 őszén, a fővárosban rendezett Balassagyarmat barátainak találkozóján a ma már Pro Urbe- díjas Balassagyarmatért Baráti Kör vezetői interjút kértek tőle a frissen indult honlapjuk számára. Az idős férfi akkor ezekkel a szavakkal, kedvesen visszautasította a megkeresést: „még most ne gyertek, tegyük odébb a beszélgetést”. Amire már nem kerülhetett sor. Kovalcsik András november 28-án lenne nyolcvanöt éves. Emléktábláját 2012. február 9- én Medvácz Lajos balassagyarmati polgármester avatta fel a Helytörténeti Gyűjtemény, a „Csillagház” falán. Váiják a pályázatokat Salgótarján. Két kategóriában hirdetnek pályázatot középiskolások számára. „Tet- szik/Nem tetszik” címmel olyan fényképeket várnak, amelyekből kiderül: mi az, amit szeretnek a városban, és mi az, amit nem, illetve min változtatnának, vagy hagynák úgy, ahogyan van. A műveket a tarjanivaroslako@gmail.com e-mail címre várják. A tárgy rovatban kérik feltüntetni: „Tetszik/Nem tetszik/NÉV”. A másik kategóriában egy, a városban készített leginkább izgató, felkavaró képről várnak egy hírt, jegyzetet, tudósítást, kommentárt vagy kritikát maximum 2 flekk (3600 karakter) terjedelemben. A beérkezett pályaművek elbírálását a szerkesztőbizottság végzi. A nyertes fotók és a legjobb írások megjelennek a magazin következő számaiban. A tárgy rovatban kérik feltüntetni: „írj a kép- ről/NÉV”. Mindkét kategória beadványait, a fényképet, Ulet- ve az írásokat a fotóval együtt február 15-én éjfélig kérik a tarjanivaroslako@gmail.com e- mail címre elküldeni. A pályázaton részt vehet minden salgótarjáni középfokú oktatásban részesülő nappali tagozatos tanuló, személyenként legfeljebb három darab (pályázaton még nem díjazott) feketefehér digitális képpel. A képeknek minimum 2000 x 3000 pixel felbontásúaknak kell lenniük (300 dpi), amelyek így 24 centiméteres levilágítási (nyomtatási) méretnek felelnek meg. Kiterjesztésük JPEG, digitális méretük egyenként ne legyen nagyobb, mint 4 megabájt.
