Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-06 / 3. szám
Hétezeréves sírokat találtak Budapest Hétezer éves sírokat tártak fel a régészek Szarvason, az arborétum szomszédságában - tette közzé keddi számában a Magyar Idők. Gulyás András régész elmondta, hogy a leletek a késő újkorból származhatnak. Ebből a korszakból került elő egy házrészlet, valamint egy leégett épület oldalfala, az alatta összeroskadt kerámiákkal. Találtak egy korábbi, 7500 éves házrészletet, valamint egy széles és mély árkot, és még hat avar sírt is. A szakember arról is beszélt, hogy két avar női sírban aranyból készült pénzutánzatokat, valamint az egyikben egy kis medált tártak fel. Több sírban lószerszámokat is eltemettek a halottak mellé. A leletek a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumba kerültek, és a közeljövőben ki is állíthatják őket - írta a BEOL, a hír forrása. Naprendszeri események idén Budapest. A jövő év is izgalmasnak ígérkezik a Naprendszerben: 2016-ban a Merkúr bolygó átvonul a Nap előtt, valamint napfogyatkozások és napkitörések is megfigyelhetők lesznek. Kiss László csillagász az Ml adásában elmondta: Indonéziában március 9-én teljes nap- fogyatkozás, szeptember 1-jén Madágüszlkáron gyűrűs nap- fogyatkozás lesz látható. Május 9-én egy Magyarországról is észlelhető esemény zajlik majd, amikor a Merkúr bolygó átvonul a Nap előtt, így a Nap, a Merkúr és a Föld egy vonalba kerül - közölte a csillagász, hozzátéve: erre a napra bemutató programokat is terveznek. A jövő évben is lesznek nap- kitörések, bár csökkenő gyakorisággal, emellett üstökösök jönnek-mennek majd - tette hozzá Kiss László. Szórakoztató elektronika a nagyvilágból A Parrot Disco drón prototípusa CES-en Las Vegasban: a halszemoptikájú kamerával félsz ereit drón 45 percet képes repülni, miután kézzel a levegőbe hajították Miért halt ki az óriási termetű ősmajom? Óriási testméretei miatt nem tudott alkalmazkodni a környezet változásához, ezért halt ki 100 ezer éve a Gigantopithecus nevű, King Konghoz hasonló majom, amely családjának a valaha élt legnagyobb testű faja lehetett - állapították meg német tudósok. Tubingen. A tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és az ősi környezetet kutató tudósai és a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet munkatársai a Gigantopithecus kihalásának körülményeit vizsgálták, tanulmányuk a Quaternary International tudományos lapban jelent meg - adta hírül a phys.org. Az óriás ősmajom fogzománckövületének elemzéséből arra következtettek, hogy a főemlős csak erdős területen élt meg. A Gigantopithecusok 1,8-3 méteresre is megnőttek, súlyukat 200-500 kilogrammra becsülik, testméreteiket tehát jól ismeri a tudomány, ám kihalásuk körülményei körül sok a bizonytalanság. A faj táplálkozásáról többféle elmélet létezik, egyesek szerint növényevő, mások szerint húsevő volt, vannak, akik úgy vélik, kizárólag bambuszon élt. Étrendje és kihalásának lehetséges tényezői után kutatva a német biogeológusok elemezték az óriás fogkövületeit. „Eredményeink azt mutatják, hogy a gigászi állat csak erdőben élhetett, itt volt a tápláléka. Kizárólag növényen élt, de élelme nem korlátozódott a bambuszra” - magyarázta Hervé Bocherens, a kutatás egyik vezetője. A fogzománc stabil szénizotópjai még évmilliók elteltével is információkkal szolgálnak az állat étrendjéről. A vizsgált fogmaradványokat Kínában és Thaiföldön találták. A kutatók szerint a Gigantopithecus testmérete és az erdőkre utaltsága együtt vezethetett a kihalásához. „A hatalmas majom rokonai, például az orángutánok fennmaradtak, pedig ők is egy élőhelytípushoz kötődtek. Az ő emésztésük azonban lassú volt, kevesebb élelemmel is beérték. A Gigantopithecus óriás méretei miatt hatalmas tömegű táplálékra szorult. Amikor a pleisztocén korában egyre több erdő vált szavannává, egyszerűen elfogyott az elesége” - fejtette ki Bocherens. Huszonöt éve kutatja Loch Ness rejtélyét Huszonöt éve kutatja a Loch Ness-i szörny titkát egy brit férfi, aki a mendemondák helyett hihető magyarázatot akar találni a legendabeli teremtmény észleléseire, amelyekből tavaly egyébiránt 13 éve nem látott számút jegyeztek fel. flberdeen/Budapest. steve Feltham a Loch Ness partján él, Angliából költözött oda, hogy megoldja a szörny rejtélyét. Névjegykártyáján az áll: szörnyvadász. „2016-ban vadonatúj víz alatti kamerát akarok venni, hogy végre kiderítsem, mi történik a tó fenekén” - idézte a The Press andlournal, Skócia legrégebbi, 1747 óta működő napilapja az 52 éves férfit, aki azt mondta, elszántsága mit sem csökkent az évek alatt. „Lenyűgöző ez a hely, még mindig izgalom tölt el, amikor reggelente felkelek.” Steve Feltham egyáltalán nem hisz a valóságtól elrugaszkodott elméletekben a szörnnyel kapcsolatban. Ellenkezőleg, az elmúlt 25 év jó részét azzal töltötte, hogy megcáfolja az arról szóló vad elképzelések némelyikét, hogy mi van (vagy nincs) a tóban. Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy valamikor, talán úgy száz éve, európai harcsákat telepítettek a tóba. „Ezek a halak akár négy méter hosszúra is megnőhetnek, és elélhetnek vagy száz évig” - magyarázta, megjegyezve, hogy ez még mindig hihetőbb elmélet annál, mint hogy egy magányos dinoszaurusz él a vízben. Amikor a brit férfi a tó partjára érkezett, évente egy tucat vagy annál is több alkalommal „észlelték” a szörnyet. Az elmúlt időszakban ez a technika fejlődése ellenére is évi egy-két alkalomra csökkent, noha 2015-ben 13 éve nem tapasztalt mértékben, ötször vélték látni Nessie-t az észleléseket vezető „hivatalos” regiszter decemberben ismertetett összesítése szerint Tarolt a compó az év hala közönségszavazáson Meggyőző fölénnyel a compó (Tinea tinea) nyerte a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazást - közölte a szervezet elnöke az év elején. Tiszafüred. Harka Ákos tájékoztatása szerint a 2010 óta minden évben megtartott verseny idei fordulóját október elején hirdette meg a társaság. Az internetes szavazáson 6364-an adták le voksukat - tette hozzá. A sekély, növényekben gazdag állóvizek jellegzetes halára, a compóra (Tinea tinea) abszolút többséget jelentő, 58 százaléknyi szavazat érkezett. A compó sajátos kinézetű, őshonos halfajunk. A háta többnyire feketés, oldala olajzöld vagy óarany színű. Szájszegletében kétoldalt egy-egy aprócska bajszot visel, úszói lekerekítettek. Vaskos törzsét igen apró, erősen rögzülő pikkelyek fedik. Testét síkos nyál- karéteg borítja, ami a népi hiedelem szerint gyógyító hatású. A sérült halak sebei állítólag gyorsabban gyógyulnak, ha hozzádörgö- lődznek, emiatt ragadt rá a „haldoktor” elnevezés. Hajdan gazdag állományai éltek a Kárpát-medencében, ám a pangó vizek eltűnésével megritkult. Örvendetes viszont, hogy a Tisza-tó egyes részein gyarapodóban van. A húsa ízletes, főleg Nyugat-Európában értékes áru. Mint kiváló sporthal a horgászok körében is igen kedvelt. Mind halgazdaságilag, mind horgászatilag nagy, ám eddig kiaknázatlan lehetőség rejlik benne. A közönségszavazáson a természetvédők favoritjaként számon tartott, kizárólag a Duna és mellékfolyóinak vízrendszerében előforduló, hazánkban védett, példányonként 10 ezer forint eszmei értékű selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) jelentősen lemaradva, 24 százalékkal lett a második. A compóhoz hasonlóan ugyancsak kiváló húsú, ám alapvetően folyóinkban élő, ezért elsősorban az ilyen vizeket kedvelő horgászok táborában ismert és népszerű márna (Barbus barbus) a várakozásokat alulmúló, 18 százalékkal a harmadik helyen végzett. A szervezet elnöke jelezte: a közönségszavazás lezárult ugyan, hiszen az év halára 2015. december 31-én éjfélig lehetett voksolni a Magyar Haltani Társaság honlapján (www.haltanitarsasag.hu), ám az oldalon jelenleg is megtalálhatók a versengők képei mellett a három faj környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről szóló információk. Felidézte, hogy a korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, legutóbb pedig a kecsege érdemelte ki az év hala címet. A korábbiakhoz hasonlóan a 2016-os győztes sem kap aranyérmet, jutalma csupán annyi, hogy nagyobb figyelem övezi a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben - tette hozzá Harka Ákos, jelezve, a kezdeményezés elsődleges célja az, hogy minél szélesebb körben ismertebbé tegyék őshonos halainkat. Kutyarobot a Nemzetközi Szórakoztató-elektronikai Kiállítás (CES) sajtónapján a Las Vegas-i Mandalay Bay kaszinó-szállodában
