Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-30 / 24. szám
Bábkiállítás nyílt mai és „régi gyerekeknek" folytatás az 1. oldalról) Salgótarján. A „Szervusztok, Pajtikák!” címet viseli a Dornyay Béla Múzeum legújabb, bábművészettel foglalkozó tárlata, amelynek megnyitójára a néhai Kemény Henrik születésnapján, január 27-én került sor. Az eseményen természetesen a mese műfajának legnagyobb kedvelői, a gyerekek is jelen voltak, s türelmesen hallgatták végig az ünnepi gondolatokat, majd a várva várt bábelőadás alatt már kiereszthették hangjukat Vitéz Lászlót segítve a csúf, csokoládépusztító ördög és más lények ellen. A bábjáték az emberi szellem egyik legősibb megnyilatkozása, egyidős az emberi kultúra első kezdeményeivel, a tánccal és az énekkel. A műfaj megköveteli a szigorú tetteket és a valószínűtlen szavak szárnyalásait, a káp- rázatot és a csodát - kezdte Dániel Zoltán. Az alpolgármester Kemény Henrik érdemeit sorolta: nem egyszerűen bábművész volt, hanem egy több évszázados hagyomány őrzője. Bábjátéka visszavetített a középkorba, abba az időbe, amikor a felnőttek még tudták, hogy a mesék róluk szólnak. Nem csupán azért játszotta el élete során több ezerszer Vitéz Lászlót, mert önmegvalósításra törekvő művész volt, nem is csak azért, mert annyira szerette a gyerekeket, hogy újra és újra találkozni akart velük, hanem mert életben kellett tartani a bábot, amit édesapja és nagyapja hagyott örökül. Nyolc évtizeden keresztül a közönségnek adta mindenét, amije volt: a háromgenerációs bábos dinasztia minden tudását, határtalan életörömé Balogh Géza rendező, báb- és színháztörténész a közönségre pillantva félretette eredeti gondolatait és a gyerekekhez szólt. Elmesélte azokat az élményeit, amelyek fiatalként a Népligetben közel hozták őt a bábszínházhoz, majd felidézte Kemény Henrik életművét és a vele való kapcsolatát.- Ő nem egyetemen tanulta a szakmát, amelynek a csúcsára jutott, hanem édesapjától - mondta. Egy-egy próbára beülve előfordult, hogy dühítő kritikákat fogalmazott meg, melyek utólag átgondolva rendkívül jó meglátások voltak. Kitért azokra a helyszínekre, ahol alulról jövő kezdeményezésre a lakók, a barátok és a szomszédok állítottak emléktáblát a bábművész emlékének, melyek mellett önkormányzati és állami elismerésekkel is jutalmazták munkáját. A fiatal generációk már csak a televízióból ismerik Kemény Henrik halhatatlan figuráit, a Magyar Televízió hajdani Zsebtévé című műsorának közkedvelt falánk majmát, Hakapeszi Makit, vagy Süsüt és az ördögöt püfólő Vitéz Lászlót, akivel egy rövid előadás alkalmával élőben találkozhattak Tatay Zsolt előadásában. Az óvodások nagy izgalommal követték figyelemmel Vitéz Lász- ■ ló kalandját a csodaládával. A bábmese után Láposi Terka, a Korngut-Kemény Alapítvány elnöke tartott tárlatvezetést a kiállított művekről, melyek között megtalálhatók a három generációs művészcsalád által készített bábok, kellékek, a leégett bábszínházról készült képek, megmaradt valamint Kemény Henrik műhelyének egyes tárgyai is, melyeket az alapítványra hagytak örökül. A művész álma egy bábművészeti múzeum létrehozása volt, de ezt már nem érhette meg. Az alpolgármester Novák Jánosnak, a Kolibri Színház igazgatójának Kemény Henrikről írt soraival ajánlotta a kiállítást az ifjú és áz örökifjú látogatók figyelmébe: „Mesehős voltál te is, a magyar Pán Péter, örök gyerek, aki a szüleitől kapott örökségét megőrizte, továbbadta, hírét vitte az egész világon. Bátorságot öntve mindenkibe, aki hisz a mesékben.” A művész megszámlálhatatlan számú gyermeket örvendeztetett meg a paraván mögül. Generációról generációra elhitette, hogy Vitéz László palacsintasütője mindenféle rossztól meg tud szabadítani. A későbbiekben múzeumpedagógiai programokkal és bábelőadásokkal is találkozhatnak a látogatók a múzeumban, melyek az intézmény honlapján megtalálhatók. Tőzsér Viktor Hegyen-völgyön, Rákóczi nyomában A romhányi Rákóczi-ün- nepségekhez kapcsolódva múlt vasárnap túrát is rendeztek. A váci Fit-Fut Egyesület természetjárói, a hozzá csatlakozó férfiakkal és hölgyekkel, Nézsáról indulva Legénden át, bebarangolva Cserhát dombjait és lankáit, értek be a romhányi célba. H. H.-Sz. B. Romhány. A község egyik ékessége, látványossága, a mogyorófa környéke benépesült ezen a didergős délutánon. Túrázók tömege állta körül a „vén” fát, kuruc vitézek sütötték el ágyúikat, puskáikat. Majd fölcsendültek a „Krasznahorka büszke vára” dallamai - a Romhányi Dalárda így fogadta az érkezőket. Ezután a házigazdák a művelődési házban látták vendégül a sportolókat, a forró babgulyás elfogyasztása után szólítottunk meg találomra egy szemlátomást igencsak fáradt hölgyet:- Egy kedves ismerősöm invitált erre a túrára, és nem bántam meg, mert igen jó hangulatban gyalogoltunk át a hegyen - monpunknak a szakember. - A romhányi csata háromszázadik évfordulójára rendeztük meg először, az akkori sikerekből azóta is csak építkezünk. Mindig is vonzotta szakosztályunkat, hogy a különböző megmozdulásainkat egy-egy jeles eseményhez kössük. Kezdetben nagyon szerényen terveztünk, egy kis vezetett túra, elindultunk Nézsáról, átértünk Romhányba, úgy negy- ven-ötven résztvevővel. Ebből nőtte ki magát az esemény olyannyira, hogy most már háromszázan kerekedtek fel a „nagy” útra. A résztvevők jelentős számban Nógrád megyeiek, de jöttek Orosházáról, Nyugat-Ma- gyarország területeiről is. Tapasztalataink szerint rendkívüli varázsa van ennek a cserháti barangolásnak, ez összehozza a kirándulni szerető embereket. Ami pedig még fontosabb: a gyalogoláson túl kezdik megismerni a környék történelmét, nevezetességeit, és jó hírét viszik a nyugat-nógrádi tájnak. A téli nap lassan leáldozott, elfogyott a gulyás, a tea, a forralt bor, de a ház előtt még javában zajlott a terefere, aztán járműbe ültek a fáradt „tagokkal”, és hazafelé indultak a túrázók. Szép élményekkel gazdagodva. A híres mogyorófa alá érkezett a sok túrázó dotta el Endrődi Noémi. - Remekül éreztük magunkat menet közben, a legmagasabb pontokon csodás látvány tárult elénk, igazából Legéndtől kezdve csak az öröm mozgatta a lábainkat. Köszönet a fogadtatásért, egy élmény volt látni a kuruc viseleteket, hallani az éneket és a korabeli fegyverek durranásait. Még sosem jártam ezen a tájon, de biztos, hogy visszatérek még. A szervezők nevében Forgács Péter számolt be a túra részleteiről.- Az eredeti ötlet hat évvel ezelőtt fogant - nyilatkozta laFotókiállítás Szécsény. A Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. szervezésében, a művelődési központ Szabó István Galériájában február A én, csütörtökön, 17.00 órakor lesz Galbács Tamás, Dombok között, felhők alatt című fotókiállításának a megnyitója. Köszöntőt mond Stayer László, Szécsény város polgármestere. Az alkotásokat Garamvölgyi Andrea, a nonprofit kft. vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón közreműködik Siket Norbert, aki a fotók ihlette saját versét olvassa fel, valamint hegedű játékával Bácskái Balázs. A kiállítás április 15-iglesz látogatható. Rendezvények a Palóc Múzeumban Balassagyarmat A Palóc Múzeumban 2016 márciusának végéig meghosszabbították Farkas András festőművész kiállítását. A „Tűz és vas ura, a kovács” című kiállítás február 28-ig tekinthető meg. A múzeumi hétfők rendezvénysorozat keretében a szökőnapon, február 29- én Környei Alice: „Aki nem libapásztorkodással kezdi, az bele se kezdjen - gyermekévek a néphagyományban” címmel tart előadást HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26 Telefon: (20) 209-4241, (20) 209-4221, (30) 443-1342, (30) 448-13 'fiA 7AÄ E-mail: lehoczki@gergihalo.hu; lehoczki,szabolcsi Web: http://www.lehoczkivagyonvedeler A romhányi törökmogyoró fotója az 1911-es Nógrád vármegyei monográfiában is szerepelt: a kép több mint száz éves A híres mogyorófa őszidőben
