Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-27 / 21. szám
A fizika napja Szeged. Újra megrendezik a fizika napját a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) szombaton, a programsorodat keretében a résztvevők betekinthetnek a laboratóriumokba, maguk is végezhetnek kísérleteket, s számos érdekesség mellett megismerkedhetnek az intézményben folyó tudományos és oktatási munkával - közölte Szalai Tamás, a program egyik szervezője. Az immár tizedik alkalommal megszervezett eseménynek kettős célja van: népszerűsíteni a fizikát, az egyetemen folyó kutatást, oktatást - különösen a középiskolás korosztály tagjai körében - és bemutatni, milyen szoros kapcsolat van a tudományos eredmények és a mindennapi élet között. A különféle bemutatók mellett azok a középiskolások , akik fontolgatják, hogy a szegedi egyetemen folytatják majd tanulmányaikat, feltehetik kérdéseiket a jelenlegi hallgatóknak, oktatóknak. A látványos bemutatókkal gazdagított programra az egyetem Dóm téri fizikus épületszárnyában kerül sor. A standoknál számos érdekes és látványos kísérletnek lehetnek szemtanúi a vendégek, melyek közül többet maguk is kipróbálhatnak. Az érdeklődők megismerkedhetnek a többi közt a lézeres mikroszobrászattal, a parányi légszennyező részecskékkel, a fény és az élet kapcsolatát bemutató interaktív foglalkozásokat tartanak az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai, a 13 évesnél idősebbek pedig ellátogathatnak az egyetem nagyintenzitású lézerlaboratóriumába is. Először sikerült Washington. Első ízben sikerült újra fellőni egy korábban a Földre sikeresen visz- szatért űrrakétát: a Blue Orgin amerikai cég péntek éjszaka bejelentette, hogy újra felbocsátották ugyanazt a rakétát, amely tavaly novemberben már megjárta a világűrt, s utána sikeresen visszaereszkedett a Földre. Az újrahasznosítható rakéták kifejlesztéséért óriási verseny folyik az űriparban, mert ez hatalmas előrelépést jelenthetne a költségek csökkentésében. A Blue Origin mellett a verseny másik kulcsszereplője a többek között a Tesla elektromos autókról világhírűvé vált Elon Musk cége, a SpaceX vállalat, amelynek már szintén sikerült épségben visszahoznia egyik rakétáját a Földre: ez utóbbit azonban nem lőtték ki újból. A pénteki fellövés után a New Shepard nevű rakéta 101,7 kilométeres magasságot ért el, majd sikeresen visszatért A SpaceX rakétája, a Dragon ugyanakkor jóval nagyobb, s sokkal magasabbra emelkedik (például a Földtől mintegy 400 kilométerre keringő Nemzetközi Űrállomásra is szállított már rakományt), azaz itt már ténylegesen megkezdődött a rakéta kereskedelmi hasznosítása. Budapest. Máté Bence a Bence Máté Photography/Hide Photography fotóriportere Árulkodó szagok című képe, amely első díjat nyert a 34. Magyar Sajtófotó Pályázat természet és tudomány kategóriájában. „Ne essenek teherbe!” Az ecuadori nők egyelőre ne essenek teherbe - erre kérte a délamerikai ország egészségügyi minisztere pénteken honfitársait. Az ok a Zika-vírus, ami súlyos fejlődési rendellenességet, kisfejűséget okozhat a magzatnál. Quito. Kolumbia és Salvador egészségügyi hatóságai korábban szintén arra kérték a helyi párokat, hogy a vírus terjedése miatt halasszák el a gyermekvállalást. Az Egyesült Államok pedig azt tanácsolta az amerikai terhes nőknek, hogy ne utazzanak 22 latinamerikai, illetve karibi országba. Az Afrikából származó Zika-láz 2014 februárjában jelent meg az amerikai kontinens bennszülöttjei között. A betegséget az Aedes aegypti szúnyog hordozza és terjeszti. A brazil egészségügyi minisztérium december elején jelentette be, hogy a betegség áll a mikrokefáliás esetek számának drámai megnövekedése mögött. December végégig csaknem háromezer csecsemő jött világra kisfejűséggel az országban. A láz ellen nincs védőoltás vagy orvosság. Szeméttelepeken telelnek a gólyák Több eséllyel vészelik át a telet azok az európai fehér gólyák, amelyek az Afrika déli területeire költözés helyett a Szaharától északra található szemétlerakók környékén maradnak - írja egy új, Németországban közreadott tanulmány eredményeire hivatkozva a BBC. Berlin. Az Európa mellett Afrika északnyugati részén és Nyugat-Ázsiában is fészkelő fehér gólya a nemzetközi kutatócsoport szerint egyike azoknak a vándorló fajoknak, amelyek viselkedése jelentősen megváltozott az emberi tevékenység hatására. A kutatók a németországi Max Planck Ornitológiái Intézet munkatársa, Andrea Flack vezetésével nyolc ország 70 fiatal gólyáját látták el műholdas nyomkövetővel, hogy első költözésüket és vándorlási szokásaikat tanulmányozhassák. A Science Advances című tudományos lapban közölt kutatás eredményei szerint a figyelemmel kísért orosz, lengyel és görög gólyák a hagyományos vándorlási útvonalat követve egészen Afrika déli részéig repültek. Ugyanakkor a spanyol, tunéziai és német madarak a Szaharától északra álltak meg, az örmény gólyák csak rövidebb távolságot tettek meg, az üzbegisztáni madarak pedig a kutatók meglepetésére el sem hagyták az országot. A tudósok szerint a Szaharától északra időző madarak többsége a telet hulladéklerakók tartalmát fogyasztva élte túl, úgy tűnik, ezek a helyek nagy mennyiségű eleséghez juttatják őket - a hosszú utazással járó energiabefektetés nélkül. Az üzbegisztáni gólyák valószínűleg az ottani halgazdaságokból szereztek élelmet ahelyett, hogy a hagyományos vándorlási szokásaikat követve Afganisztánba vagy Pakisztánba repültek volna. Andrea Flack szerint a gólyák látszólag módosítanak vándorlási stratégiáikon és szokásaikon, igyekeznek közelebb maradni az emberhez, ahol elegendő élelem áll rendelkezésre.- A Szaharától északra maradt madaraknak, úgy tűnik, előnyökkel jár, hogy a marokkói hulladéklerakókból táplálkozhatnak. Ezek jó helyek a gólyáknak, sok ételt találnak itt. Természetesen van benne kockázat is, egyetlen romlott étel, és elpusztulnak - mondta a szakember. A kutatók úgy vélik, hogy bár egyes vándorló fajok életét megkönnyítheti az efféle emberi beavatkozás, ám hosszú távú ökológiai következményei is lehetnek. Az Afrika trópusi vidékein telelő gólyák például számos növényi kártevőt, így a sáskákat is ritkítják. Emellett fogyasztanak rovarokat, békákat, halakat, rágcsálókat, kígyókat, gyíkokat és földigilisztákat is. Végzetes átkelés Kimerültség és kiszáradás következtében elhunyt Henry Worsley brit utazó, aki elsőként próbálta egyedül, segítség nélkül átszelni az Antarktiszt - közölte a család. London. Az egykori katonatiszt mindössze 48 kilométerre volt 1600 kilométeres útja végétől, amikor pénteken segítséget kért. Helikopterrel kórházba szállították. Családja hétfői közlése szerint az 55 éves férfi „összes szervének leállása miatt” hunyt el a chilei Punta Arenas kórházában. Egy nappal korábban bakteriális hashártyagyulladással operálták, amely bizonyos esetekben szeptikus sokkhoz, az egész szervezetre kiterjedő fertőzéshez vezet som véget ér” - álft Worsley antarktiszi közleményében. Ernest Shackleton egy évszázaddal ezelőtti, be nem fejezett antarktiszi expedícióját kívánta végigvinni Worsley. Shackleton 1908 októberében indult útnak azzal a céllal, hogy ő lesz a világon az első, aki eléri a Déli-sarkot. Csapatával 155 kilométeres távolságig jutott, de a szélsőséges körülmények miatt visszafordulásra kényszerült. A csapat Endurance nevű hajója jégtorlaszok áldozatává vált, maguk is a hómező fogságába estek és csak 1916 augusztusában menekültek meg a csodával határos módon. Abban az időben ennyire közel még nem ért ember a Déli-sarkhoz. Henry Worsley Shackleton egyik társának, Frank Wors- leynek a leszármazottja. Hetvenegy nap alatt Worsley majdnem másfélezer kilométert tett meg, felszerelését egy szánkón húzta maga után. Azután döntött útja megszakítása mellett, hogy két napig nem tudta elhagyni sátrát. „A 71 egyedül töltött nap, a csaknem 1500 megtett kilométer hatására testi erőm felőrlődött. Szomorúan kell jelentenem, Ilyen közel a célhoz, hogy utazáExpedíciójával több mint százezer fontot (41 millió forintot) gyűjtött a sebesült katonák számára - közölte Worsley felesége. Támogatói között volt Vilmos herceg brit trónörökös is, aki elmondta: Worsley személyében ő és öccse, Harry barátjukat veszítettek el.- Rendkívül bátor volt és eltökélt. Büszkék vagyunk, hogy ismerhettük - méltatta Worsley-t Vilmos herceg. „Árulkodó szagok”
