Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-26 / 20. szám
»DEtfS GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ KAROLY Eltervezett jövő a Károly Róbert Főiskolával Még néhány nap rendelkezésre áll a gondolkodásra, ez alatt az idő alatt meg kell azonban hozni azt a döntést, amely jó néhány középiskolás diák jövőjét meghatározza majd az elkövetkező években. Február 15-éig a továbbtanuló fiataloknak be kell nyújtaniuk jelentkezésüket. A Károly Róbert Főiskola felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mester- képzésben is közkedvelt szakokra várja a jelentkezőket. Az európai színvonalú felsőoktatási intézmény olyan programot dolgozott ki, amelynek köszönhetően a képzésekkel járó költségek kevéssé terhelik meg a családokat. Ösztöndíjrendszer, kedvezményes nyelvi képzések, többségében ingyenes tananyagok, szakmai diákmunka, pályázati lehetőségek könnyítik meg a továbbtanulást. A főiskola piacképes tudást kínál, a nemzetközi tapasztalatok megszerzésére kiváló kapcsolatokkal rendelkezik. A főiskola kutatási tevékenysége, tudományos munkája azok számára is vonzó lehet, akik nem elégednek meg az alapképzés követelményeinek teljesítésével. A hallgatóknak lehetőségük van szakmai megmérettetésre már a diploma megszerzése előtt is, bekapcsolódhatnak kutatási programokba, nemzetközi projektekbe. A Károly Róbert Főiskola jó lehetőség egy szépen ívelő karrier elindításához. Az Országgyűlés 2015. december J-jén módosította a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, melynek értelmében a Károly Róbert Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola és a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karának egyesülésével alkalmazott tudományok egyetemeként folytathatjuk tovább oktatási és kutatási tevékenységeinket. 2016. július 1-től tehát az északkeletmagyarországi régióban egy erős egyetem kezdi meg működését, Eszterházy Károly Egyetem néven. T Ujraavatták Móricz Zsigmond emléktábláját a kaszinó falán A XX. század irodalmának kiemelkedő alakja, Móricz Zsigmond sok szállal kötődött Salgótarjánhoz, többször járt itt s megfordult az egykori acélgyári olvasóteremben is. Látogatása emlékére 1968-ban helyeztek el emléktáblát a volt tiszti kaszinó és olvasóegylet épületének falán, a Salgó út 46-os szám alatt. A tábla felújítására civil kezdeményezésre, Gáspár István Gábor szervezésében, az elmúlt héten január 22-én, a magyar kultúra napján került sor annak érdekében, hogy ne vesszen a feledés homályába a jeles író alakja és megőrződjenek a város értékes hagyományai. Salgótarján. Az avatóünnepségen közreműködött Póczos Mátyás, a Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola növendéke (tekerőlant), Móricz Zsigmond „Rokonok” című regényéből Tóth Bernadett olvasott fel részletet. Berki Tibor luhász Gyula „Örök küzdelem” című versét mondta el. Utóbbi közreműködők a Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola tanulói. Avatóbeszédet dr. Nagy Csilla irodalom- történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének munkatársa mondott. kitűző; az iskolai egyenruha; vagy éppen az osztálykirándulásról hazahozott képeslap, egyaránt emlékeztetnek valamire. Mindenekelőtt az időre, amit megéltünk; a személyekre, akikkel megéltük; és a helyekre, amiket bejártunk, amiket egy időre birtokba vettünk. Az 1968-ban elhelyezett, és az elmúlt évben civil kezdeményezésre felújított emléktábla szintén mementó: mintegy tárgyi bizonyítéka, igazolása annak, hogy Móricz Zsigmond valaha járt Salgótarjánban, mi több, rendszeres vendége volt a városnak. A tábla a nagy magyar írónak állít emléket, annak, akinek,a magyar próza megújulásában játszott szerepe csak Ady Endre költészetbeli szerepéhez mérhető. egyik legnagyobb korabeli író számára. A tábla emlékeztet azokra az időre, amikor egy jelentős író a felhalmozott tudás, az itt megélhető, átélhető kultúra okán kereste fel Salgótarjánt. Amikor a kultúra túlmutatott, túllépett a helyi értéken. Ma, 2016-ban fel kell tennünk a kérdést: ki jön ma ide? Olyan városban, olyan megyében élünk-e, ahová íróink, költőink legkiválóbbjai érkeznek kutatómunkát, műhelymunkát végezni? Olyan város, olyan megye vagyunk-e, olyan intézményeink, kulturális szervezeteink vannak-e, amelyek nyitott kapukkal várják vissza az értelmiséget? A kultúra napja idején mit is mondhatnék: legyünk olyanok. Legyenek ilyen in— Dr. Nagy Csilla beszédében kifejtette:- Amikor felavatunk valamit, óhatatlanul mindig a felejtés ellen dolgozunk. Minden emlékmű, minden egyes szobor, újonnan állított vagy újraavatott emléktábla voltaképp valami olyasmit jelképez, ami egyébként kihullana, elveszne az emlékezetünkből. Éppen úgy, ahogy a személyes emléktárgyaink, amelyeket évek elteltével, ha szerencsénk van, megtalálunk a szekrényben. A szalagavatón kapott szalag, Ahogy Ady a huszadik század elején létrehozott egy új, modern líranyelvet; úgy Móricz Zsigmond pályája is új korszakot nyitott a prózában, kísérletező hajlama, kiterjedt és sokszínű életműve nemcsak realista, naturalista és exprésszionista elemeket ötvöző, újszerű nyelvezete okán vált inspirálóvá. Azáltal is, hogy témaválasztása illeszkedett a századforduló átformálódó Magyarországának társadalmi ellentmondásaihoz. A feltörekvő paraszt és a lecsúszó dzsentri közötti feszültségek, a paraszti és az úri miliő ellentmondásai, a társadalomkritika és a lélekrajz finom kettőssége, az emberi viszonyok hátterében tetten érhető ösztönök és hatalmi harcok érzékeny ábrázolása teszi életművét máig megkerülhetetlenné. Azonban az emléktábla, amely mögöt- tem/mellettem látható, nemcsak Móricz- nak állít emléket. Mementója annak a városnak, annak a megyének is, amely tiszti kaszinójával, acélgyári olvasóegyletével, könyvtárával, miliőjével vonzóvá vált az tézményeink, és legyen olyan kultúránk, amely a legnagyobbak számára is elismerhető és vonzó. Legyenek olyan vendégei a városnak, a megyének, akik emlékére 100 év múlva is táblát lehet- elhelyezni, a művelődési ház, a könyvtár, a levéltár, a múzeum, a kaszinó, vagy éppen egy iskola falán. A felújított emléktáblát dr. Mizser Attila, a Palócfóld című folyóirat főszerkesztője és Gáspár István Gábor leplezte le, majd koszorúzásra került sor. Zsákmány a hátizsákban Bíróság elé állítás javaslatával zárták le a 20 éves diós- jenői férfi ellen az eljárást a rétsági nyomozók. DíÓsjenŐ. Lopás megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást egy 20 éves diósjenői lakos ellen a Rétsági Rendőrkapitányság. A férfi benyomta egy ingatlan ajtaját a közelmúltban, Diósjenőn, majd kutatást végzett a lakásban. A lakóházban talált készpénzt, sportcipőt, tabletet - a hozzá tartozó töltővel - két üveg házi pálinkát, valamint egy bőrkabátot pakolt egy hátizsákba. Magához vette továbbá a házban lakó férfi ismerősének mobiltelefonját és pénztárcáját, a benne található készpénzzel és okiratokkal. A nyomozók elfogták, gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették a férfit. A rendőrök az eltulajdonított tárgyakat és a készpénz nagy részét megtalálták és lefoglalták. A hatóság a napokban befejezte az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított ellen indított nyomozást, és az ügy iratait bíróság elé állítás javaslatával továbbította a Balassagyarmati járási Ügyészségnek. Garázdaság a váróteremben Drégelypalánk. A Balassagyarmati Rendőrkapitányság garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást K. I.-né 48 éves drégelypalánki lakos ellen. A gyanúsított 2016. január 21-én reggel a drégelypalánki orvosi rendelő várótermében soron kívül akart bemenni, emiatt egy ott várakozó nővel hangos szóváltásba keveredet, majd a haját többször is megrángatta. A bejelentést követően a rendőrök előállították a 48 éves nőt. A bűncselekmény elkövetését elismerte.
