Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-22 / 17. szám

Emelkedhet a reálbér Budapest. Idén 4 százalék­hoz közeli ütemben emelked­het a reálbér a Takarékbank és az Erste Bank elemzői sze­rint. Suppan Gergely, illetve Barczel Vivien és Ürmössy Gergely így kommentálta az MTI-nek a Központi Statiszti­kai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott jelentését. Tavaly novemberben 5,3 százalékkal, a közfoglalkozta­tottak nélkül számolva 6,1 százalékos volt a bruttó és a nettó bérek emelkedése. Az előző havi adatokhoz képest mindkét adat szerint 0,5 szá­zalékponttal gyorsult a bérki­áramlás, így a keresetek emel­kedése meghaladta az infláció 0,4 százalékpontos megugrá­sát. (Az üzemanyagok árin­dexének a bázishatások miatt bekövetkezett növekedése nyomán az októberi 0,1 száza­lék után novemberre 0,5 szá­zalékra gyorsult az infláció.) Suppan Gergely, a Takarék­bank elemzője azzal számol, hogy tavaly 4 százalékos átla­gos bérnövekedés és a -0,1 százalékos infláció hatására kissé 4 százalék felett nőhet­tek a reálbérek. Idén szintén 4 százalékos bruttó bérnöve­kedéssel kalkulál, ami az adó­változások miatt 5,5 százalé­kos nettó bérnövekedést ered­ményezhet. így az idénre várt 1,5 százalékhoz közeli inflá­ció mellett 4 százalékhoz kö­zeli reálbér-emelkedés adó­dik. A bérnövekedés ütemét azonban gyorsíthatja, hogy egyes i hiányszakmákban emelkedésre lehet számíta­ni a következő években, emel­lett egyes ágazatokban folya- tódik az életpályamodellek bevezetése. A minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növe­lése is felfelé húzza a béreket. A Takarékbank elemzője sze­rint ugyanakkor az inflációra pedig lefelé mutató kockáza­tot jelent az olajárak tartós zu­hanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasz­tott fogyasztás, a mérlegkiiga­zítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartá­sok nettó pénzügyi vagyoná­nak emelkedése miatt a követ­kező években a háztartások fo­gyasztása lehet a gazdasági nö­vekedés húzóereje - összegez­te véleményét Suppan Gergely. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank két elemzője hasonlóképpen úgy gondolja, hogy 2016-ban a bruttó bérek 3 és 4 százalék közötti ütemben növekednek majd. A nettó bérek pedig akár 5 százalékot is meghala­dó ütemben emelkedhetnek a személyi jövedelemadó csök­kentésének hatására. Előrejel­zésük szerint 1,3 százalék le­het idén az inflációs ráta - amennyiben az üzemanyag- árak nem csökkennek jelentő­sen tovább, mert akkor még alacsonyabb lehet az infláció. így az idén újra erős bérnö­vekedés lesz, alacsony inflá­ció kíséretében. Ezért reálérté­ken lendületesen nőhetnek to­vább a bérek 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP-növe- kedéshez. Várakozásuk sze­rint idén 2,2 százalékkal nő­het a magyar GDP az Erste Bank elemzői szerint Budapest. - Nem torpanhat meg az eszköz- és bér- fejlesztés az egészségügyben - mondta a nemzetgaz­dasági miniszter a fővárosi Szent Margit Kórház új radiológiai berendezéseinek átadásán csütörtökön. Varga Mihály úgy fogalmazott, nem maradhat el az egészségügy fejlesztése a jövőben sem, bár emlékezte­tett arra, hogy az elmúlt hat évben 500 milliárd forint forrás került a rendszerbe eszköz- és infrastruktúra fej­lesztésére. A tárcavezető szerint ezzel együtt „nem lehet elé­gedetten hátra dőlni”, hiszen a munkaerőhiány ér­zékelhető az ágazatban, és ha a jól képzett munka­erőt nem tudják megtartani, akkor el fogja hagyni az országot. Varga Mihály jelezte, nem sajátságos magyar probléma a munkaerő-elvándorlás, de a megoldást a kormánynak kell megtalálni, lépést kell tartani a nyugat-európai bérekkel. A miniszter ki­emelte, a kormány megpróbálja megtalálni azokat az arányokat, ahol az egyéb nagy ágazatok megkap­ják a szükséges támogatást úgy, hogy közben nem veszélyeztetik a gazdaság további fejlődését. Határozatképtelenség miatt elmaradt Budapest. Tokody Marcell jobbikos képviselő nyilatkozik a sajtónak a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése előtt a Városháza dísztermében. Az ülés, amelyen a budapesti közösségi közlekedés idei finanszírozási kérdéseiről tárgyaltak volna, határozatképtelenség miatt elmaradt.- Hamarosáffmegkezdődnek az egyeztetések a hallgatói juttatási rendszer átalakításáról - mondta Palkovics László felsőoktatási ál­lamtitkár az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás megnyitóján csütörtökön Budapesten. Budapest. - A felsőoktatási államtitkár ki­emelte: idén a hallgatóknak a felvételi eljá­rásban nem kell változásra számítaniuk, a minimum ponthatár továbbra is 280 pont lesz. Ennek oka, hogy úgy értékelték, az emelés elérte célját - tette hozzá..Kitért ar­ra is, hogy a hallgatók idén a jelentkezéskor három helyre ingyenesen adhatnak be ké­relmet. Palkovics László kifejezetten pozití­van értékelte a hallgatókkal, illetve a Hallga­tói Önkormányzatok Országos Konferenciá­jával kialakított viszonyt. Köszöntőjében rá­mutatott: az elmúlt mintegy két évben na­gyon sok minden történt a felsőoktatásban.- Minden változás a hallgatókért van - fogal­mazott. - Egy ilyen nagy rendszernél ugyan­akkor nem lehet csupán két-három évben gon­dolkodni, hosszabb távra kell tervezni, ez az egész társadalom érdeke - mondta. Szólt arról, hogy három részletben, 27 százalékkal nőnek az oktatói jövedelmek, majd felidézte a kancel­lári rendszer bevezetését, a szakstruktúra át­alakítását, a konzisztóriumok létrehozását. Kiemelte: ezek a felsőoktatási stratégiához kapcsolódó lépések azt szolgálták, hogy a fel­sőoktatás finanszírozható legyen. Most a tar­talmi változások következnek - közölte, hang­súlyozva, hogy a Magyar Rektori Konferenci­ával egyetértésben alakítják át a képzési és ki­meneti rendszert. A felsőoktatási államtitkár célként jelölte meg, hogy lényegesen jobb dip­lomát kapjanak a jövőben a hallgatók. A kiál­lítás megnyitóján kanadai és magyar felsőok­tatási megállapodást írtak alá. Palkovics László elmondta: a felsőokta­tásban jelenleg a hallgatók 8 százaléka kül­földi. Az a cél, hogy vonzóvá tegyék a ma­gyar felsőoktatást és egyidejűleg a magyar hallgatók is minél nagyobb létszámban ve­gyenek részt külföldi részképzéseken - kö­zölte, és utalt a különböző támogatási for­mákra, köztük az Erasmus- és a Campus Mundi programra, utóbbira kilencmilliár­dos ösztöndíjkeret áll rendelkezésre. A rendezvényen szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem (ELTE) és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Számítástechnikai és Auto­matizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) képviselője. Az egyezmény célja az ipari igé­nyeknek megfelelő autonóm járművek fej­lesztése és a kutatók képzése. A szombatig tartó Educatio kiállításra az idén több mint negyven magyar és csaknem negyven külföldi felsőoktatási intézmény ké­szült standdal, de szakképző intézmények és nyelviskolák is jelen vannak a rendezvé­nyen, a fővárosi SYMA rendezvényközpont­ban. Az érdeklődők az egyetemek, főiskolák standjainál megismerkedhetnek a többi kö­zött a felvételi követelményekkel, a választ­ható tárgyakkal, a kollégiumi lehetőségek­kel, az ösztöndíjakkal, a hallgatói élettel vagy akár az elhelyezkedési esélyekkel is. A rendezvényen képviselteti magát a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány (KMA) is. Az E17-es standon a látogatók betekintést nyerhetnek a közszolgálati mé­dia alkotó folyamataiba, megismerkedhet­nek a KMA képzéseivel, valamint jelent­kezhetnek a közszolgálati médiaszerkesztő szakirányú továbbképzésre. Jobbik: szélesíteni kellene a kedvezményezettek körét Budapest A Jobbik bővíte­né a családi otthonteremtési kedvezmény (csők) felhasz­nálási lehetőségeit. Z. Kárpát Dániel, az ellen­zéki párt alelnöke szerdai bu­dapesti sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta, hogy a csókkal minden társadalmi osztályt megszólítsanak, amely javítani szeretne élet- körülményein. Javaslata sze­rint a kedvezményes hitel erejéig használt lakást is le­hetne vásárolni, továbbá a hi­telt felújításra is lehetne használni akkor, ha az egy energetikai osztálynyival fel­felé javítaná az ingatlan álla­potát. Ez jelentené a valódi rezsicsökkentést - érvelt. Hozzátette: a kormány így nemcsak a lakóparkok építő­inek, hanem - számlabemu­tatási kényszer mellett - a kis- és közepes vállalkozások­nak is tudna kedvezni. NGM: meghozták az első támogatási döntéseket Budapest. Meghozták az el­ső támogató döntéseket a Mikro-, kis-és középvállalko­zások (kkv) kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című felhívásnál, 17 milliárd forint uniós támogatással 682 fejlesztés valósulhat meg - tájékoztatta a Nemzetgaz­dasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-t. A közlemény idézi Rákossy Balázs európai uniós forrá­sok felhasználásáért felelős államtitkárt, aki elmondta: a támogatással a kkv-k 31,7 milliárd forintot meghaladó összköltségű fejlesztéseket hajthatnak végre. A pályázók 5 millió és 50 millió forint kö­zötti vissza nem térítendő tá­mogatást nyerhettek el. Rákossy Balázs arról is be­számolt a tájékoztatásban, hogy 109 újabb vállalatnak ítéltek meg támogatást ösz- szesen 15,6 milliárd forint értékben a rendkívül nép­szerű Mikro-, kis- és közép- vállalkozások termelési ka­pacitásainak bővítése című pályázati felhívás keretében. A támogatással lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott te­lephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételei­nek megteremtésére, fenn­tartására - ismertette. A fej­lesztések összértéke 32,2 milliárd forint. Az államtitkár kiemelte a közleményben: fontos, hogy a magyar kis- és kö­zépvállalatok minél ver­senyképesebben tudjanak bekapcsolódni a nagyválla­latok beszállítói láncába és a nemzetközi porondon is új piacokhoz juthassanak. A beruházások és a terme­lés bővítése mellett rendkí­vül lényeges a magasabb hozzáadott értékű tevé­kenységek ösztönzése; nagy figyelmet kapnak így az innovatív iparágak, a ku­tatóbázisok és a kutatás-fej­lesztési tevékenységek bő­vítése - tette hozzá. Megkezdődnek az egyeztetések Varga: nem torpanhat meg az eszköz- és IMejlesztés Q az egészségi eken 1

Next

/
Thumbnails
Contents