Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-22 / 17. szám
Emelkedhet a reálbér Budapest. Idén 4 százalékhoz közeli ütemben emelkedhet a reálbér a Takarékbank és az Erste Bank elemzői szerint. Suppan Gergely, illetve Barczel Vivien és Ürmössy Gergely így kommentálta az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtök reggel kiadott jelentését. Tavaly novemberben 5,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 6,1 százalékos volt a bruttó és a nettó bérek emelkedése. Az előző havi adatokhoz képest mindkét adat szerint 0,5 százalékponttal gyorsult a bérkiáramlás, így a keresetek emelkedése meghaladta az infláció 0,4 százalékpontos megugrását. (Az üzemanyagok árindexének a bázishatások miatt bekövetkezett növekedése nyomán az októberi 0,1 százalék után novemberre 0,5 százalékra gyorsult az infláció.) Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője azzal számol, hogy tavaly 4 százalékos átlagos bérnövekedés és a -0,1 százalékos infláció hatására kissé 4 százalék felett nőhettek a reálbérek. Idén szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedéssel kalkulál, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet. így az idénre várt 1,5 százalékhoz közeli infláció mellett 4 százalékhoz közeli reálbér-emelkedés adódik. A bérnövekedés ütemét azonban gyorsíthatja, hogy egyes i hiányszakmákban emelkedésre lehet számítani a következő években, emellett egyes ágazatokban folya- tódik az életpályamodellek bevezetése. A minimálbérek jelentős, 5,7 százalékos növelése is felfelé húzza a béreket. A Takarékbank elemzője szerint ugyanakkor az inflációra pedig lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak tartós zuhanása, így a nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban is emelkedhetnek. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - összegezte véleményét Suppan Gergely. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank két elemzője hasonlóképpen úgy gondolja, hogy 2016-ban a bruttó bérek 3 és 4 százalék közötti ütemben növekednek majd. A nettó bérek pedig akár 5 százalékot is meghaladó ütemben emelkedhetnek a személyi jövedelemadó csökkentésének hatására. Előrejelzésük szerint 1,3 százalék lehet idén az inflációs ráta - amennyiben az üzemanyag- árak nem csökkennek jelentősen tovább, mert akkor még alacsonyabb lehet az infláció. így az idén újra erős bérnövekedés lesz, alacsony infláció kíséretében. Ezért reálértéken lendületesen nőhetnek tovább a bérek 2016-ban, így a háztartások fogyasztása stabil alapot jelenthet a GDP-növe- kedéshez. Várakozásuk szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP az Erste Bank elemzői szerint Budapest. - Nem torpanhat meg az eszköz- és bér- fejlesztés az egészségügyben - mondta a nemzetgazdasági miniszter a fővárosi Szent Margit Kórház új radiológiai berendezéseinek átadásán csütörtökön. Varga Mihály úgy fogalmazott, nem maradhat el az egészségügy fejlesztése a jövőben sem, bár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hat évben 500 milliárd forint forrás került a rendszerbe eszköz- és infrastruktúra fejlesztésére. A tárcavezető szerint ezzel együtt „nem lehet elégedetten hátra dőlni”, hiszen a munkaerőhiány érzékelhető az ágazatban, és ha a jól képzett munkaerőt nem tudják megtartani, akkor el fogja hagyni az országot. Varga Mihály jelezte, nem sajátságos magyar probléma a munkaerő-elvándorlás, de a megoldást a kormánynak kell megtalálni, lépést kell tartani a nyugat-európai bérekkel. A miniszter kiemelte, a kormány megpróbálja megtalálni azokat az arányokat, ahol az egyéb nagy ágazatok megkapják a szükséges támogatást úgy, hogy közben nem veszélyeztetik a gazdaság további fejlődését. Határozatképtelenség miatt elmaradt Budapest. Tokody Marcell jobbikos képviselő nyilatkozik a sajtónak a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése előtt a Városháza dísztermében. Az ülés, amelyen a budapesti közösségi közlekedés idei finanszírozási kérdéseiről tárgyaltak volna, határozatképtelenség miatt elmaradt.- Hamarosáffmegkezdődnek az egyeztetések a hallgatói juttatási rendszer átalakításáról - mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár az Educatio nemzetközi oktatási szakkiállítás megnyitóján csütörtökön Budapesten. Budapest. - A felsőoktatási államtitkár kiemelte: idén a hallgatóknak a felvételi eljárásban nem kell változásra számítaniuk, a minimum ponthatár továbbra is 280 pont lesz. Ennek oka, hogy úgy értékelték, az emelés elérte célját - tette hozzá..Kitért arra is, hogy a hallgatók idén a jelentkezéskor három helyre ingyenesen adhatnak be kérelmet. Palkovics László kifejezetten pozitívan értékelte a hallgatókkal, illetve a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával kialakított viszonyt. Köszöntőjében rámutatott: az elmúlt mintegy két évben nagyon sok minden történt a felsőoktatásban.- Minden változás a hallgatókért van - fogalmazott. - Egy ilyen nagy rendszernél ugyanakkor nem lehet csupán két-három évben gondolkodni, hosszabb távra kell tervezni, ez az egész társadalom érdeke - mondta. Szólt arról, hogy három részletben, 27 százalékkal nőnek az oktatói jövedelmek, majd felidézte a kancellári rendszer bevezetését, a szakstruktúra átalakítását, a konzisztóriumok létrehozását. Kiemelte: ezek a felsőoktatási stratégiához kapcsolódó lépések azt szolgálták, hogy a felsőoktatás finanszírozható legyen. Most a tartalmi változások következnek - közölte, hangsúlyozva, hogy a Magyar Rektori Konferenciával egyetértésben alakítják át a képzési és kimeneti rendszert. A felsőoktatási államtitkár célként jelölte meg, hogy lényegesen jobb diplomát kapjanak a jövőben a hallgatók. A kiállítás megnyitóján kanadai és magyar felsőoktatási megállapodást írtak alá. Palkovics László elmondta: a felsőoktatásban jelenleg a hallgatók 8 százaléka külföldi. Az a cél, hogy vonzóvá tegyék a magyar felsőoktatást és egyidejűleg a magyar hallgatók is minél nagyobb létszámban vegyenek részt külföldi részképzéseken - közölte, és utalt a különböző támogatási formákra, köztük az Erasmus- és a Campus Mundi programra, utóbbira kilencmilliárdos ösztöndíjkeret áll rendelkezésre. A rendezvényen szándéknyilatkozatot írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA SZTAKI) képviselője. Az egyezmény célja az ipari igényeknek megfelelő autonóm járművek fejlesztése és a kutatók képzése. A szombatig tartó Educatio kiállításra az idén több mint negyven magyar és csaknem negyven külföldi felsőoktatási intézmény készült standdal, de szakképző intézmények és nyelviskolák is jelen vannak a rendezvényen, a fővárosi SYMA rendezvényközpontban. Az érdeklődők az egyetemek, főiskolák standjainál megismerkedhetnek a többi között a felvételi követelményekkel, a választható tárgyakkal, a kollégiumi lehetőségekkel, az ösztöndíjakkal, a hallgatói élettel vagy akár az elhelyezkedési esélyekkel is. A rendezvényen képviselteti magát a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány (KMA) is. Az E17-es standon a látogatók betekintést nyerhetnek a közszolgálati média alkotó folyamataiba, megismerkedhetnek a KMA képzéseivel, valamint jelentkezhetnek a közszolgálati médiaszerkesztő szakirányú továbbképzésre. Jobbik: szélesíteni kellene a kedvezményezettek körét Budapest A Jobbik bővítené a családi otthonteremtési kedvezmény (csők) felhasználási lehetőségeit. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta, hogy a csókkal minden társadalmi osztályt megszólítsanak, amely javítani szeretne élet- körülményein. Javaslata szerint a kedvezményes hitel erejéig használt lakást is lehetne vásárolni, továbbá a hitelt felújításra is lehetne használni akkor, ha az egy energetikai osztálynyival felfelé javítaná az ingatlan állapotát. Ez jelentené a valódi rezsicsökkentést - érvelt. Hozzátette: a kormány így nemcsak a lakóparkok építőinek, hanem - számlabemutatási kényszer mellett - a kis- és közepes vállalkozásoknak is tudna kedvezni. NGM: meghozták az első támogatási döntéseket Budapest. Meghozták az első támogató döntéseket a Mikro-, kis-és középvállalkozások (kkv) kapacitásbővítő beruházásainak támogatása című felhívásnál, 17 milliárd forint uniós támogatással 682 fejlesztés valósulhat meg - tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-t. A közlemény idézi Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárt, aki elmondta: a támogatással a kkv-k 31,7 milliárd forintot meghaladó összköltségű fejlesztéseket hajthatnak végre. A pályázók 5 millió és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhettek el. Rákossy Balázs arról is beszámolt a tájékoztatásban, hogy 109 újabb vállalatnak ítéltek meg támogatást ösz- szesen 15,6 milliárd forint értékben a rendkívül népszerű Mikro-, kis- és közép- vállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázati felhívás keretében. A támogatással lehetőség nyílik a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére, fenntartására - ismertette. A fejlesztések összértéke 32,2 milliárd forint. Az államtitkár kiemelte a közleményben: fontos, hogy a magyar kis- és középvállalatok minél versenyképesebben tudjanak bekapcsolódni a nagyvállalatok beszállítói láncába és a nemzetközi porondon is új piacokhoz juthassanak. A beruházások és a termelés bővítése mellett rendkívül lényeges a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek ösztönzése; nagy figyelmet kapnak így az innovatív iparágak, a kutatóbázisok és a kutatás-fejlesztési tevékenységek bővítése - tette hozzá. Megkezdődnek az egyeztetések Varga: nem torpanhat meg az eszköz- és IMejlesztés Q az egészségi eken 1