Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-20 / 15. szám
Késleltette a lehűlést a korai földművelés? Egyre több a bizonyíték, hogy a hetezer évvel ezelőtt elkezdett földművelés és állattenyésztés valószínűleg késleltette áz éghajlat természetes, globális lehűlését és szerepet játszhatott abban, hogy ma viszonylag meleg a klíma - állapította meg egy amerikai kutatás. „A korai földművelést segített a bolygót melegen tartani” - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál William Ruddiman, a Virginiai Egyetem kutatója szavait Ruddiman már több mint egy évtizede feltételezte, hogy az első földművesek tevékenységének éghajlat-módosító hatása lehetett: a növények termesztéséhez és a legeltetéshez szükséges földet hatalmas erdőterületek felégetésével nyerték. A légkörbe bocsátott szén-dioxid és metán melegítő hatása semlegesítette a természetes hűlést, amelynek egyébként be kellett volna következnie - vélte a kutató. Elképzélését éveken át vitatták a klímakutatók, néhá- nyan most is kérdésesnek tartják. Rudimann és 11 amerikai és európai kutatótársa szerint azonban az elmúlt években összegyűlt bizonyítékok - elsősorban a jégmag- minták elemzései - azt mutatják, hogy a várható lehűlést megállította a mezőgazdasági művelés elterjedése. A Föld életében ciklikusan váltakoznak a glaciális periódusok, vagyis a jégkorszakok és melegebb, úgynevezett interglaciális időszakok a Nap körüli pálya változásai miatt. Jelenleg bolygónk a ho- locén nevű interglaciális kort éli, amely majdnem 12 ezer éve kezdődött. Ruddiman 2003-ban dolgozta ki elméletét, miután 350 ezer év éghajlati adatait elemezte. Az adatok jégmagmintákból és más forrásokból származtak. Azt találta, hogy a jégkorszakok közötti meleg perió1 dusokban csökkent a szén-dioxid és a metán koncentrációja, ezzel hűlt a levegő, ami egy következő jégkorszak előszele volt. Csak a holocénben nőtt ezeknek a gázoknak a mennyisége, ez egybeesett a földművelés elterjedésével. Eddig ismeretlen halfajt azonosítottak a Körös vízrendszerében magyar és cseh kutatók. Az apró termetű márnafaj a Barbus bihari- cus, azaz bihari márna nevet kapta - közölte a Magyar Haltani Társaság elnöke. Marka Ákos elmondta: a téma szakértői körében régóta ismert, hogy a horgászhalként kedvelt márna (Barbus barbus) mellett a Körös vízrendszerében is él egy másik, apró termetű márnafaj. Ám bő másfél évszázadon át úgy vélték, hogy az nem más, mint a Petényi Salamon János által felfedezett és Heckel által 1852-ben leírt Petényi-márna (Barbus petényi). A 2000-es évek elején ugyanakkor egy átfogó kutatás bebizonyította, hogy a Petényimárna mellett két további márnafaj is létezik: a Kárpát-medence északi részén a kárpáti márna (Barbus carpathicus), míg a délebbi területeken a balkáni máma (Barbus balcanicus) honos. Ez utóbbi fajok azonosítása után vetődött fel először a Körösben élő kistestű márnák tudományos vizsgálatának szükségessége a Magyar Haltani Társaság 2010. évi konferenciáján - tájékoztatott az elnök. Jelezte: ezt követően éveken át tartó kutatómunka kezdődött helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok sokaságával és nyolc magyar, valamint egy cseh szakember közreműködésével. Ennek során az arasznyi méretű hal mintegy kéttucat példányát fogták ki a Sebes-Körös romániai és magyar szakaszairól. A magyarországi állományok gondos genetikai vizsgálata pedig igazolta, hogy a tudomány számára eddig ismeretlen, új, őshonos halfajról van szó. A tudományos szenzációról szóló első híradás a napokban a nagy tekintélyű Molecular Phylogenetics and Evolution folyóiratban látott napvilágot. Az eredményeket publikáló cikk első szerzője dr. Antal László, a Debreceni Egyetem TTK Hidrobiológia Tanszékének adjunktusa, aki egyben a Magyar Haltani Társaság titkára. Az új faj a Barbus biharicus, azaz bihari máma nevet kapta, ezzel jelezve a tájat, amelynek szülötte, leírói pedig Antal László mellett László Brigitta és Pett Kotlík - közölte Harka Ákos. A Debreceni Egyetem TTK hidrobiológia tanszéke adjunktusa egy bihari márna (Barbus biharicus) hosszát méri az intézmény I aboratóriumában Éhenpusztulhattak az északi-tengeri bálnák Lehetséges, hogy haláluk előtt nehezen találtak megfelelő táplálékot azok a nagy ámbráscetek, amelyek döglötten sodródtak partra Wangerooge északi-tengeri német szigeten - közölte egy holland bál- napreparátor, aki önkéntesek egy csoportjával a hét végén az alsó-szászor- szági Wilhelmshaven kikötőjében felboncolta a tíz napja talált tetemeket. Wilhelmshaven. Aart Walen el mondása szerint az egyik fiatal bika gyomrában mindössze egyetlen tintahalcsőrt találtak, holott a kalamájók e nehezen emészthető szájszervéből rendszerint 20-100 darab szokott lenni a bálnák emésztőrendszerében. Az alultápláltságra utal a két fiatal hím bálna aránylag kis testsúlya is.- Az elpusztult ámbráscetek talán éheztek, és már a saját zsírjukat élték fel - mondta a kutató. A másik bálna gyomortartalmát később vizsgálják meg. A két ámb- ráscet közül a nagyobbikat nem semmisítik meg, csontvázát visz- szaküldik Wangerooge szigetére, ahol kiállítják látványosságként Közben a schleswig-holsteni Nordstrand-félszigeten is feldarabolták azt a fiatal bikát, amelynek tetemét Büsum térségében mosta partra a víz. Egy több négyzetméteres halászháló maradványait találták meg a gyomrában, de szakértők szerint nem ez okozta a halálát. E bálna csontvázát a stralsundi tengerészeti múzeumban fogják kiállítani. Az elmúlt tíz napban 12 nagy (óriás) ámbráscet tetemét vetette partra a víz holland és német északi-tengeri szigeteken. ; Egy holland rendőr nézi egy partra vetődött óriás ámbráscet | tetemét az észak-hollandiai Texel sziget tengerpartján.- Öszesen öt bálna vetődött itt partra, egyikük sem élte túl. Önmagát irthatja ki az emberiség Önmagát irthatja ki az emberiség Stephen Hawking szerint. A világhírű fizikus egy új előadásában az egzisztenciális veszélyek közé sorolta egy atomháború lehetőségét, a Föld felmelegedését, a géntechnika által létrehozott vírusokat és azt, hogy tudomány és a technika további fejlődése utat nyit annak, hogy „rossz irányba forduljanak a dolgok.” London. A tudós BBC új előadássorozatában beszélt minderről. Hawking, aki a fekete lyukak kutatásáról beszél a rádió Reith Lectures című műsorában, a közönség soraiból érkező kérdésre adott válaszában figyelmeztetett a - szerinte fennálló - veszélyekre. A tudós szerint szinte bizonyos, hogy ezer-tízezer éven belül katasztrófa következik be a Föld számára. Az emberiség azonban túlélheti ezt, ha addigra létre tud hozni kolóniákat a világűrben, más bolygókon. „Mivel azonban a következő száz évben várhatóan nem jutunk el erre a szintre, a Föld lakóinak nagyon elővigyázatosnak kell lenniük” - fejtette ki Hawking. • A fizikus korábban arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia is előidézheti az emberi faj kihalását. Ugyanakkor hozzátette: meg lehet találni a módot arra, hogy ellenőrzés alatt tartsák. Kutatják a piramis titkát Kozmikus részecskék elemzésével igyekszik többet megtudni egy nemzetközi kutatócsapat arról, hogy miként épült a mintegy 4600 éves dah- súri tört falú piramis Egyiptomban. Kairó. Mehdi Tayoubi, az Heritage, Innovation, Preservation nevű franciaországi székhelyű kutatóintézet vezetője elmondta: a piramis belsejében elhelyezett detektorlemezek segítségével a müonoknak nevezett elemi részecskékről gyűjtöttek adatokat, amelyek részét képezik a kozmikus háttérsugárzásnak, és a légkörön keresztül érkeznek a földfelszínre. A müonok nagy sebességgel haladnak át az üres téren, de a keményebb felületek elnyelhetik vagy eltéríthetik őket. A részecskék felgyülemlésének hamarosan kezdődő elemzésével a tudósok új információkat szerezhetnek a Sznofru fáraó (Kr.e. 27-26. század) által emeltetett piramisról. „Egyedüli, 100 százalékosan bizonyítható vagy ellenőrizhető tudományos magyarázat a piramisok építéséről nem létezik, csakis elméletek és hipotézisek vannak” - nyilatkozta Hány Helal, a kutatóintézet alelnöke. Hozzátette: az új technológia segítségével a már meglévő hipotéziseket szeretnék továbbfejleszteni, bizonyítani vagy megváltoztatni. A Kairótól délre, a Nüus mentén fekvő dahsúri piramis, amelyet kettős lejtésű oldalai tesznek egyedivé, a tudósok szerint az ókori egyiptomiak első kísérlete volt egy simafalú piramis építésére. IfiUíkffllrE iJj]Sl3ílSlllJíS[Ű
