Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-18 / 13. szám
Igazságot az áldozatoknak! Budapest „Ahhoz, hogy ismét megálljuk a szabadság próbáját, mindenekelőtt szembe kell néznünk a közelmúlt évtizedekig elhallgatott, elhazudott történelmével, és igazságot kell szolgáltatnunk azoknak az embereknek, akik egy könyörtelen diktatúra ártatlan áldozatai voltak - mondta Varga Mihály vasárnap Óbudán, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából tartott rendezvényen. Az Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, Óbuda-Békásmegyer német nemzetiségi önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület által szervezett megemlékezésen a nemzetgazdasági miniszter az Óbudáról és Békásmegyerről málenkij robotra vitt németekre emlékezve hangsúlyozta: mások bűnei miatt kellett szenvedniük a második világháború után a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltaknak. Igazságot teremteni csak a múlt feldolgozásával, egységben, egymásért és a nemzetért vállalt felelősséggel lehet - fogalmazott, hozzátéve: együtt, összefogva kell olyan világot építenünk, „amely az áratlanul el- hurcoltaknak járt volna”. Határtalan gazdaság Budapest Az Európai Unió nagy gazdasági szereplői számára kifejezetten fontos a schengeni rendszer fennmaradása, és rendelkeznek is olyan érdek- érvényesítő képességgel, amellyel megakadályozhatják az EU bukását - vélekedett vasárnap Tóth Norbert nemzetközi jogász az Ml műsorában. Kifejtette: az unió egyik célja a belső határok nélküli térség kialakítása. Ugyanakkor a tagállamok'20t5-ben 19 alkalommal kérték a belső határ- ellenőrzés visszaállítását, míg korábban csak rendkívüli események - a pápa látogatása, nemzetközi konferenciák - idejére, évente 3-4 alkalommal vezettek be ellenőrzést. Az idén januárban már 3 alkalommal 3 ország jelezte, hogy a határzárat vissza kívánja állítani ideiglenes jelleggel, vagy meghosszabbítaná rendkívüli helyzet miatt. A szakember rámutatott: az unió legnagyobb vívmánya a béke, a határ- ellenőrzések visszaállítása több szempontból is hátrányos lenne a nemzetállamok számára: Egyebek mellett sokkal nehezebb lenne a határ menti munkavállalás, a határon vesztegelő kamionok pedig óránként 55 eurós veszteséget szenvednének el. Tóth Norbert úgy fogalmazott: ha csak a politikusokon múlna, megbukna a schengeni rendszer. Megemlékezés a magyar kultúra napján ben, de díjazottak között volt többek között Vári-Fábián László lózsef Attila-díjas költő, műfordító, Sebestyén Márta népdalénekes, Görömbei András irodalom- történész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is. Az ünnepi ökumenikus istentiszteleten Palánki Ferenc római katolikus, Fekete Károly református püspök, valamint SzalayKont református esperes hirdetett Fekete Károly református (balra) és Palánki Ferenc római katolikus püspök Kölcsey Ferenc sírjánál a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen a szatmárcsekei kop- jafás temetőben 2016. január 17-én Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító vehette át a Kölcsey Társaság által alapított Kölcsey-emlékpla- kettet a magyar kultúra napjának alkalmából rendezett szatmárcsekei ünnepségen vasárnap. SzatmátCSeke. A helyi református templomot megtöltő több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a társaság elnöke laudációjában a 78 éves díjazottat méltatva úgy fogalmazott, hogy a költő egész életműve - versben, szépprózában, szociográfiában és esszében is - Kölcsey Ferenc öröksége és a Himnusz mellett áll. Jánosi Zoltán beszédében Ágh Istvánt Kölcsey Ferenc egyik legkövetkezetesebb 20. és 21. századi örökösének nevezte, majd átadta számára a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet. „Műfajok és tettek sokaságában segített a nemzetnek újraeszmélni, rátalálni önmagára, Istenre, önvédelmi reflexeire és a maga legjobb esélyeire” - jelentette ki a Kölcsey Társaság elnöke, hozzátéve, hogy Ágh István nemcsak a vergődő, szenvedő magyarságot mutatta meg ko- a rának, de az alkotni képeset, a magasra I tekintőt és a felemelkedőt is. A díjazott a templomban tartott beszédé- = ben elmondta, a költői hivatás és mesterség jelenleg igazi szerep nélkül tengődik, „szereptévesztésben tetszeleg”, de vannak olyanok, akik „várnák a szót”, ha lennének, akik hozzájuk és a nevükben szólnak. „Én a parasztság szószólója lehettem volna, de mára nincs, akit képviselhetnék, hiszen a parasztságot az elmúlt század ötvenes évei végén az álszövetkezettel statá- riumi gyorsasággal megsemmisítették” fogalmazott beszédében Ágh István. Szavai szerint elsősorban a hidegháborúk, a vasfüggönyök és a megtorlások jellemezte elmúlt századból olyan „anyagi és szellemi kisemmizettként ébredtünk, mint a történelmünkben még soha". A 20. század második felétől egy olyan irányzat lett Eúrópában és Amerikában kizárólagos, amely az irodalom totális átértelmezésére tart igényt a szabadság nevében, kizárja az alkotói személyességet, a bizonyosság helyett a viszonylagosságot, a méltóság helyett az alpárit, a remény helyett a nihilt képviseli - jelentette ki Ágh István. Kiemelte, hogy a 21. században Kölcsey emlékéből és életművéből lehet erőt meríteni, mert benne teljesedett ki a nemzeti hagyomány, a nyelv és az irodalom, valamint a reformgondolkodás. Az 1995-ben alapított Kölcsey- -emlékplakettet a magyar művésztársadalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Tavaly TörőcsikMari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő részesült az elismerésÁgh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító felesége, Széles Judit textilművész társaságáben, miután átvette a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen a szatmárcsekei református templomban igét. A templomi szertartás után az ünnepség résztvevői a református temetőbe vonultak át, ahol megkoszorúzták Kölcsey Ferenc síremlékét. Résztvevők Kölcsey Ferenc sírjánál a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen a szatmárcsekei kopjafás temetőben 2016. január 17-én Luxus Magyarországon az egészséges élelmiszer Az egészséges élelmiszer ma a gazdagok luxusa Magyarországon - mondta az LMP elnökségi tagja, vidékfejlesztési szakszóvivője vasárnap az MTI-nek Büdapes Lengyel Szilvia szerint az Orbán-kormány intézkedései eddig csak rontottak az egészséges életmód kialakításához szükséges feltételeken, nem tudták megállítani az egészséges ételek háttérbe szorulását és a feldolgozott élelmiszer importjának döm- pingjét. Rámutatott: az élelmiszer- termelést és -kereskedelmet rengeteg adó terheli, túlnyomóan érvényes az egész Európai Unióban rekordnak számító 27 százalékos áfa, a szállítást drágító útadó, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Mindezek eredményeként a magyar családok költenek a legtöbbet az alapvető élelmiszerek beszerző-. sére az unión belül - hívta fel a figyelmet az ellenzéki politikus. A kormány félresikerült rendelkezései közé sorolta a kereskedelmi halászat betiltását is, amellyel a kormány kiszorította a piacról az egészséges magyar halat. Sorkatonaság újra? Az MSZP szerint mindenki számára egyértelmű, hogy a kötelező sorkatonaság bevezetésének Magyarországon nincs semmilyen reális alapja. A párt vasárnap azt közölte: a sorkatonaság körüli vita a Fidesz belső konfliktusait jelzi, pedig ehelyett a Magyar Honvédséget kellene működőképessé tenniük. A Harangozó Tamás frakcióvezető-helyettes, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke és Demeter Márta szocialista országgyűlési képviselő által megfogalmazott közleményben az áll, hogy a Fi- desz-kormány az utóbbi csaknem hat év alatt a működésképtelenség határára juttatta a honvédséget. „Orbánéknak hecckampányszerű ötletelések helyett inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy miként szüntessék meg a honvédségen belüli 5500 fős létszámhiányt, hogyan tartsák be a katonáknak tett, majd utóbb visszavont ígéreteiket, és miként szereljék fel úgy az állományt, hogy a Magyar Honvédség be tudja tölteni feladatát” - írták. Szent Vince-nap: kiváló szüretet jósoltak Ha nem sújtja kemény fagy a tél hátralévő részében és kora tavasszal a szőlőket, idén vidám szüret várható, s bőségesen lesz bor, jövendölték a környékbeli hegyközségek szőlősgazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban vasárnap. Ópusztaszerü. Kalmár István mórahalmi hegybíró, miután levágott néhány vesszőt az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében, elmondta, a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek. A szőlővesszők rugalmasak, beértek, a háncs és a bél aránya a kövidinka fajtának megfelelő. Ha a következő hetekben nem érkeznek komoly fagyok, nincs oka aggódniuk a gazdáknak. A rügykezdemények állapotából nemcsak a jövendő termésre következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését. Szent Vince-napjához közeledve immár huszadik alkalommal gyűlt össze húsz Kárpát-medencei Kárpát-medencei borrendek tagjai a Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjainak avatásán a Szent Vince-napi borünnepen az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2016. január 17-én borrend képviselője Ópusztaszeren. A termésjóslást követően fölavatták a házigazda, Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjait: Mózes Fabiolát, Gera Józsefet és Gyömbér Lászlót. Az avatást megelőző próbatételen többek között bekötött szemmel föl kellett ismerniük a borrend zászlósborát, a csongrádi cabernet franc-t. A rendezvényt a Nemzeti italunk: a fröccs címmel rendezett kiállítás megnyitója, irodalmi fröccs- délután, majd a környékbeli szőlősgazdák új borainak kóstoltatása zárta. Kelemen Ferenc, a Szent Vince Borrend alelnöke elmondta, tavaly is jó termést vártak, és a jóslat beigazolódott, a csongrádi gazdáknak a szőlő mennyiségére nem volt panaszuk, és az újbor minősége is kiváló. A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján - január 22-e - tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince, vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani. A szeri monostor gazdasági épületei között tárták fel az Alföld egyik legnagyobb borospincéjét, ami azt bizonyítja, hogy már a középkorban jelentős szőlőtermesztés folyhatott a területen. ...
