Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-16 / 12. szám
5 láJJlí-fJjJlA 2016. JANUÁR 16.t SZOMBAT Szolgálat itt Is - ott is. Azaz az iskolapadok között, az óvodáskorú gyermekek körében és tágabb értelemben, az oktatási-nevelési intézmények, tantermek falain kívül a közéletben, az úgynevezett civil szférában is. A színvonalas iskolai, óvodai munka mellett végzett közösségteremtő, -ápoló tevékenyég kettőssége - ha úgy tetszik egysége - jellemző azon személyiségek életpályájára, munkásságára, akik helyet kaptak a „Pedagógusok civilben” című kiadványban, amely a Magyar Pedagógiai Intézet Nógrád Megyei Tagozata gondozásában a közelmúltban látott napvilágot. A kötet immár harmadik eleme a tagozat által kiadott sorozatnak. Az első, az „Életutak” című 2006- ban, a második 2011-ben „Mesterek és tanítványok” címmel jelent meg. Valamennyi arra az alapelvre épül, amelyet Szabó Istvánná, az egyik szerkesztő (a másik Varga Csilla) a legújabb kiadvány előszavában fogalmazott meg. „Miért tartjuk fontosnak a portrék bemutatását? Azért, mertfeladatunkköz- kinccsé tenni példaként azokat a pedagógusokat, akik alkotó életet éltek, élnek és a mindenség szolgálatát vállalták, vállalják alázattal Kötelességünknek tartjuk védeni és továbbadni értékeinket a jövő generációinak. ” E törekvéssel szinkronban választatott meg a könyv mottója Hegedűs Géza egyetemi tanár, művelődéstörténész író tanulságos gondolata formájában: „A jelen nevében vallatjuk a múltat és a jövő nevében a jelent ” A „Pedagógusok civilben” tizennégy különböző helyszínen és szakterületen kibontakoztatott példaszerű életutat mutat be. Négyen már elhunytak közülük. Nagy Ferencné óvodapedagógus, a megyeszékhelyi központú Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület vezetője, a civil élet egyik meghatározó személyisége, Steib ___ ! ' I Értekek a jovo generációinak Pál zagyvapálfalvai általános iskolai tanár, sikeres, kedvelt úttörővezető és Virág László zenepedagógus, a salgótarjáni zeneiskola legendás igazgatója emlékezetét természetesen mások idézik meg. Ugyancsak nincs már az élők sorában a tanítóként diplomázott, s erdőtar- csai, kisterenyei nevelő- otthoni pedagógusként is tisztelt Bratinka József, de hátrahagyott egy 1996-os kéziratot, amelynek részletei képezik a róla szóló írás gerincét. A Balassagyarmaton élő Réti Zoltán - aki elsősorban jeles festőművészként ismert, de a város zenei életben is maradandót alkotott - rendkívül gazdag munkásságát Kanyó András mutatja be. A kötet szereplőinek legtöbbje saját maga ismerteti életpá 1 y á j á t. Mondandójukat kollégák, tanítványok, barátok írásai teszik még teljesebbé. Báti fánosné, a baglyasaljai óvoda vezetőjeként vonult nyugállományba, aztán óvónőként dolgozott a Családok Átmeneti Otthonában, s 2000-től Baglyasalja Barátainak Köre elnöki tisztét is betölti. Dr. Húszamé Kraft Valéria közös óvodai és civil szerA Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád Megyei Tagozata kiadványának címlapja vezeti munkájuk epizódjait eleveníti fel. Kupcsulik Ágnes pedig többek között a következőket fogalmazta meg: „Rengeteg teend& je, gondja közepette sem szűnt meg a hétköznapokban is megtalálni a szépséget. Meg tudta őrizni azt a derűt, vidámságot, amit csak kevesen, mindig képes friss szemmel, nyitott szívvel és elmével nézni a világot. .. ” Bódi Györgyné dr. nyugalmazott könyv- tárigaz- g a t ó több szervezet tagjaként, vezetőjeként is hasznosítja tudását, képességeit, 2015 tavaszán pedig megválasztották a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnökének. Dr. Fodor Miklós Zoltán, a Dornyay Béla Múzeum igazgatóhelyettese főként azt a tevékenységet méltatja, amelyet Bódi Györgyné az intézmény baráti köre élén kifejt. Czene Gyula,á Petőfi Sándor Általános Iskola egykori igazgatója különösen sokat tett a nagy múltú iskola új arculata, iskolafejlesztő és sportos jellege kialakításáért és mint írásának címében szellemesen megfogalmazza „Civilként is pedagógus” maradt. Továbbra is fontos számára például a Dolinkáért Egyesület vagy a Szlivka László-emléktorna s rendszeresen jegyzeteket ír a Nógrád Megyei Hírlapba. Czene Gyuláné is erős közösségi kötelékben dolgozott egész eddigi élete folyamán, amelyhez az alapokat a családjától, gyermekkori élményeitől kapta. Beállítottságát jól kamatoztatta a nevelőmunka számos területén. Nyugdíjasként is több szervezet tagja, s különösen aktív és eredményes tevékenységet fejt ki Salgótarjánban a Gyermekekért Baráti Kör érdekében. Dánné Sályi Mária oroszangol szakos tanár, a pásztói Mikszáth Kálmán Líceumban önkéntes ifjúsági- és Erasmus segítőként dolgozik. Az egyik szervezője az Operation Friendship International keretében megvalósult csereprogramoknak. „Marikának sokat köszönhetek, mint tanítvány, tanár, mentor és barát”- írta róla DrazsdikÉva. Dr. Horváth Emilné közösségi mentalitása évtizedeken át a zagyvapálfalvai általános iskolában pedagógusként és úttöróvezetőként egyaránt megnyilvánult. Nyugdíjasként sokáig a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesülete elnöke volt, s manapság is tevékenykedik a Társadalmi Egyesületek Országos Szövetsége Nógrád Megyei Szervezete ügyvivő testületében. „Elégedett, boldog embernek vallom magam- talán szerencsésnek is - hisz mindig azt csinálhattam, amit szerettem” - mondja. Nándori Ferencné negyvennégy évet töltött a családias hangulatú forgáchi általános iskolában, amelynek 12 évig igazgatója is volt. A tanítás mellett sokáig tanácstagként, majd önkormányzati képviselőként vett részt a közügyek intézésében. Az utóbbi években a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete salgótarjáni szervezete meghatározó egyéniségeként végzett sokrétű, hatékony munkát. Szilasi András elérte ugyan vágyát, a tanári katedrát, de aztán az élet más kihívások elé is állította: volt iskolaigazgató, a Balatoni Úttörőváros főigazgatóhelyettese és éveken át dolgozott a megyei művelődés-irányításban. Itt alapozódott meg a mai napig tartó civil elkötelezettsége, amelyet mindenekelőtt lakóhelyén, Baglyasalja Barátainak Körében úgy juttat érvényre, hogy munkájuk integrálódjék a város szellemi életébe. A budapesti születésű Trencsényi lAszló gyermekként és felnőttként is ezernyi szálon kötődött Nógrádhoz. Sokféle közösség, egyesület keretében fejtett illetve fejt ki ma is társadalmilag hasznos tevékenységet. „Másfél évtized alatt megtanultam tőle, hogy semmi sem lehetetlen egy rossz sorsú tanulónak, ha a tanár nem zárkózik el előle, ha hátrányaiért nem bélyegzi és nem alázza meg, ha mélységes empátia és szolidaritás jellemzi, ha állandóan azt tartja szem előtt, hogy a diák súlyos gondjait miként lehet mérsékelni annyira, hogy felszabaduljanak belőle a pozitív és alkotó energiák” - fogalmazott Bogdán Péter doktorjelölt, s nyilván nem csak a saját nevében. Gondolatai gyakorlatilag a kötet minden - „másik oldali ” - szereplőjére is érvényesek... Csongrády Béla Férfi (is) a nagynéni Egy vendégjáték esetében nehéz kiszimatolni, hogy mi késztette a színházvezetést egy adott darab színre vitelére. Hiszen a választás, a kínálat soha nem kockázatmentes sem művészi szempontból, sem a várható fogadtatást tekintve. Ráadásul az előbbinek szakmai, erkölcsi, az utóbbinak pedig anyagi következményei is vannak. E dilemmák felmerül(het)tek az egri Gárdonyi Géza Színház minapi előadása kapcsán is, hiszen a társulat decemberben egy jól ismert darabot - Brandon Thomas - Aldobolyi Nagy György - Szenes Iván „Charley nénje” című zenés vígjátékát - tűzött műsorra és ezzel szerepelt a minap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban is a Zenthe Ferenc-bérlet keretében. Itt is nagyon sokan úgy ültek be a nézőtérre, hogy - főként az 1986-os, mások mellett Gálvölgyi János, Haumann Péter, Sinkovits Imre, Almási Éva nevével fémjelzett tévéjáték révén - ki tudja hányszor látták már, amint egy nőnek öltözött férfi Brazíliából, a „majmok hazájából” érkezett nagynéniként handabandázik, s ezerszer hallották már a darab slágerré lett betétjét, az „Orchideák, fehér orchideák...”-at jobbnál jobb előadásban. Mindezek ellenére az egriek vállalkozása sikerrel járt Az előadás kellemes szórakozást jelentett azoknak is, akik „újszülöttként” nézték végig, s azok sem csalódhattak, akiknek módjukban volt összehasonlítást tenni előzetes élményeikkel. S ez mindenekelőtt a rendező, Halasi Imre érdeme. A Jászai-díjas, Érdemes művész - három társulat, a zalaegerszegi Hevesi Sándor, a Budapesti Operett- és a Miskolci Nemzeti Színház egykori igazgatója - mondhatni hagyományos, de mégis friss, túlzásoktól mentes, jó ritmusú produkciót hozott létre olyat, amelyben minden és nagyjában-egészében mindenki a helyén van. E szempont természetesen mindenekelőtt a színészválasztásra és-vezetésre kell, hogy vonatkozzék. Mondhatni, hogy senki „nem lóg ki a stábból”: egymáshoz közeli, megbízható alakítást nyújt a két szerelmes oxfordi diákot, Charley-t és Jack-et megszemélyesítő Török Tamás és Káli Gergely, a Jack apját, az Indiából hazatért nyugalmazott ezredest játszó Vókó János, a Spittigue ügyvédet megformáló Reiter Zoltán, az ifjakat meghódító Kitty és Annié alakjában Nagy Barbara és Babócsi Réka, de ebbe a sorba állítható Ella Dalehayként Nagy Szilvia és Brasett szolgaként Tóth Levente is. A legjobbak azonban - ahogyan illik - a „címszereplők”: a diáktársak kedvéért, a várható hozomány reményében ál-Char- ley-nénjeként pózoló Rácz János és az igazi, valóban módos Donna Lucia d’Alvadorez szerepében Saárossy Kinga. Előbbi remekül oldja meg a váltásokat saját énje és felvállalt nőisége között, utóbbi egyaránt elegánsan kezeli a részéről gyorsan felismert csalást és egykori szerelmének, az ezredesnek a feltűnését. Nem kis mértékben emeli az előadás színvonalát az élő zenei kíséret (a zenekart Nagy Zoltán vezényli) a szituációhoz, térhez és időhöz illőek Langmár András díszletei és a mutatósak, illúzió- keltőek a Laczó Henriette által tervezett jelmezek is. Cs. B. Eleve humorforrás a Charley-nénjének öltözött, Rácz János alakította Frank Babberley. Jobbra a nyugalmazott ezredes szerepében Vókó János Németországból érkezett a közelmúltban, a Baden-Württen- berg tartomány Bad Boll nevű településéről. A feladó az Evangélikus Akadémia és a Művelődés- ügyi, Pedagógiai és Iskolapolitikai Osztály vezetősége. Aláíró: dr. Jörg Hübner ügyvezető igazgató. A címzett a salgótarjáni székhelyű Nógrád Táncegyüttes, amelyik a minap leköszönt esztendőben ünnepelte megalakításának negyvenedik évfordulóját. A levélírók Szabó Jánosnak, az együttes vezetőjének ezenmód is köszönetét kívántak mondani azért, hogy kollégájuk, dr. Thilo Fitzner a feleségével két alkalommal is ellátogathatott Salgótarjánba és megfigyelőként tanulmányozhatta azt a munkát, amelyet a Nógrád a gyermekek, a felnövekvő nemzedékek között, az utánpótlás soraiban a népzene és a néptánc megismertetésével végez. „Különösen nagy hatást tett ránk az a mód, ahogy a fiatalokkal bánnak Nagy beleérzés- sel és a különböző korcsoportokkal és diákcsoportokkal személyre szabottan is foglalkoznak. Összességében az az ismeret erősödött meg bennünk, hogy a néptánc és a népzene képes rá, hogy az életet gazdagítsák és a tanulást is támogassák. .- olvasható a levélben, amely a következők szerint fejeződik be: ,Azazidő, amikor a népzene a mezei munka ritmusát adta meg, elmúlt A zenei és ritmikus gyökerek azonban élnek és Európában újbálfelfedezzük őket Ónöksokszép példát mutattak fel nekünk erre. Teljes szívből köszönjük. ” A német vendégek egy európai uniós projekt keretében jártak Magyarországon valamint A Nógrád Táncegyüttes a jubileum elmúltával az új év első napjaiban, heteiben is aktív időszakot él át. Február 6-án, szombaton 19 órai kezdettel Budapesten, a Művészetek Palotájának fesztiválA népzene és a néptánc megszerettetését, az utánpótlás nevelését sikerrel végzi a Nógrád Táncegyüttes termében is bemutatja a Nagykállóban fesztiváldíjat nyert „Palóc Madonnák” című műsorát. A program sajtótájékoztatóját január 26-án, kedden 10 órakor . tartják a Fonó Budai Zeneházban. Ezen az eseményen a tervek szerint Fekete Zsolt, Salgótarján Megyei iskolapolitikai Osztály vezetésé szeretne Ő lehetőségért hogy megfigyelőkként részt vehettünk abban a munkában, amit Önök a fiatalok között a népzene és néptánc megismertetésével végeznek. A háttér egy európai uniós projekt volt, amelynek keretében Magyarországon, Romániában és Olaszországban azt tanulmányoztuk, hogy miként tud a néptánc a WRtlImtaytftel félbehagyó diákoknak a tanuláshoz való ««MtaSSiásban A Németországból érkezett levél éppen a lókkal való bánásmódot értékelte Romániában és Olaszországban is tanulmányozták ezt a témakört. Tapasztalataikról filmet is készítettek... Jogú Város alpolgármestere, dr. Egyed Ferdinánd, a fiata- Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Susán Ferenc, a Zenthe Ferenc Színház rendezője és Szabó János vesz részt. csébé Jött egy levél...