Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-09 / 285. szám

Csökkennie kell a migrációs hullámnak Szigorítanak a finnek is Helsinki. Több más észak-eu­rópai országhoz hasonlóan Finnország is szigorítja a me­nekültekkel kapcsolatos politi­káját, így ezentúl nem kaphat­nak például átmeneti tartózko­dási engedélyt egyes dél- és ke­let-afganisztáni tartományok­ból érkezők - derült ki a finn védelmi miniszter keddi tájé­koztatásából. A tervek szerint Helsinki hat menekültközpon­tot bezár vagy korlátozza mű­ködését, miközben két új kito- loncolási központot létesít. Finnország már szeptember végén felfüggesztette az iraki és Szomáliái állampolgárok részé­ről benyújtott menedékkérel­mek elbírálását, amíg a kormány újra nem értékeli a biztonsági helyzetet. Az észak-európai or­szágot az Európát sújtó mene­kültválság kezdetén előszeretet­tel választották célállomásnak az iraki és Szomáliái bevándorlók, mivel Finnországban viszonylag könnyű volt tartózkodási enge­délyt szerezniük. Felháborodtak a muzulmánok Kairó. Felháborodást keltett kedden Egyiptomban Donald Trump amerikai republikánus elnökjelölt-aspiráns azon állás- foglalása, miszerint egy időre „teljesen és mindenestül le kell állítani a muszlimok belépését az Egyesült Államokba”. Egyiptom központi vallásjogi intézménye, a Dár el-Iftá közle­ményben kelt ki Trump szavai ellen, mondván: ez az iszlám­mal és a muzulmánokkal ellen­séges nézet fokozni fogja a fe­szültséget az amerikai társadal­mon belül. Az USA-ban mint­egy 8 millió muzulmán él. Ostobaság Trump azon állí­tása, miszerint a muzulmánok utálják az amerikaiakat, hi­szen az iszlám az együttélésre, az integrációra és az együttmű­ködésre szólítja fel az emberi­séget - áll a vallási rendelete­kért (fatva) felelős legfelsőbb egyiptomi hatóság közlemé­nyében. Tisztességtelennek nevezték, hogy „minden mu­zulmánt megbüntessenek egy csoport szélsőséges miatt, akiknek bűntetteit elítéli az iszlám vallásjog (saría)”. Bemard Cazeneuve fran­cia és Thomas de Maiziere német belügy­miniszter „határozottan meg van arról győződve”, hogy az Európába érkező migrációs hullámnak csökkennie kell - derül ki abból a levélből, ame­lyet a két politikus inté­zett az Európai Bizottság­hoz. Párizs. A december 3-ai keltezé­sű levél kedden jutott el az AFP francia hírügynökség birtokába. „Nagyon határozottan elutasítjuk a terroristák és a migránsok bár­milyen összekeverését” - írta a francia és a német belügyminisz­ter frans Timmermansnak, az Eu­rópai Bizottság első alelnökének és DimitriszAvramopulosznak, az Európai Unió migrációügyi bizto­sának. A két miniszter a levélben a „menekültválság megoldását cél­zó közös válaszra” szólít fel, és a Frontex európai határőrizeti ügy­nökség szerepének és fellépései­nek alapvető megerősítését sür­gette. Németország hétfőn jelen­tette be, hogy november végéig csaknem 965 ezer menedékké­rőt vettek nyilvántartásba. A mig­rációs válságot Franciaországban - amely egyébként nem számít a menekültek célországának - pe­dig azt súlyosbította, hogy kide­rült, a november 13-i 130 áldoza­tot követelő párizsi merényletek elkövetői közül két öngyilkos me­rénylő a migránsok közé vegyül­ve, hamis útlevelekkel szivárgott be Európába. Emiatt a tárcavezetők szerint „egyértelmű, hogy a külső hatá­raink ellenőrzését nagyon gyor­san meg kell erősíteni”. A Frontex ügynökségnek a két miniszter szerint jelentősebb tartalékkal kell rendelkeznie olyan operációs erőkből, ame­lyek bármikor mobilizálhatók, és „rendkívüli körülmények” esetén a Frontexnek képesnek kellene lennie arra, hogy „kezde­ményezze, saját irányítása alatt, az intervenciós csapatok gyors mozgósítását a határokon”. A Frontex határőreinek Párizs és Berlin szerint hozzáférést kell biztosítani az Európai Unió érvé­nyes adatbázisaihoz (az ujjlenyo­matok összehasonlítására irá­nyuló Eurodac és az Interpol ada­taihoz, valamint a nemzeti adat­bázisokhoz), és a szerepét „ki le­hetne bővíteni azzal a lehetőséggel, hogy egy harmadik ország területén is akciókat hajt­hasson végre, az érintett ország és az Európai Unió beleegyezése mellet” - hangsúlyozzák a tárca­vezetők. Bemard Cazeneuve és Thomas de Maiziere szerint ahhoz, hogy a határellenőrzések hatékonyabbá váljanak, az érvényes adatbáziso­kat össze kellene kapcsolni, és rendszeresen ellenőrizni kellene. A miniszterek a Schengeni határ­ellenőrzési kódex reformjának szükségességére is felhívták a fi­gyelmet, valamint „alapvetőnek” ítélték meg, hogy a migránsok Eu­rópába való belépésénél felállítan­dó befogadóközpontok „a lehető legrövidebb időn belül működő­képesek legyenek”, mert ezen központok felállítása a tárcave­zetők szerint jelenleg túl hos­szadalmas. Lengyel tiltakozás Varsó. Tiltakozását fejezte ki a lengyel külügyminisztérium kedden amiatt, ahogyan a CNN amerikai hírtelevízió és a The Washington Post című napilap az utóbbi napokban a három hete kormányzó nemzeti kon­zervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt politikájáról tudósí­tott. „Hamisan és egyoldalúan, a tényeknek ellentmondva” mutatják be a lengyelországi helyzetet. A CNN műsorában Fareed Zakaria amerikai poli­tológus és közíró úgy értékelte, hogy Lengyelországban az ok­tóberi választások nyomán hi­vatalba lépett új kormány alatt „nagyon rossz irányt vettek” az események, a konzervatívok villámgyors hatalomátvételre törekednek, amely puccskísér­lethez is hasonlítható. Zakaria, párhuzamot vonva a lengyelor­szági és a magyarországi hely­zet között, elítélően nyilatko­zott többek között Lengyelor­szág bevándorlási politikájá­ról, és bírálta a lengyel alkot­mánybíróság összetételének részleges megváltoztatása kö­rül kialakult helyzetet. Török szankciók? Ankara. Törökország lépése­ket fontolgat és szükség esetén szankciókat is bevezet Moszk­vával szemben - mondta Ahmet Davutoglu török kor­mányfő kedden, mindazonál­tal megjegyezte, hogy Ankara nyitott marad a tárgyalásokra. A két állam viszonya azt köve­tően vált feszültté, hogy a szí­riai-török határterületen a tö­rök légierő múlt hónapban le­lőtt egy Szu-24-es típusú orosz vadászbombázót. Moszkva gazdasági és diplomáciai szankciókkal reagált az esetre és azt állította, hogy a harci gé­pet azért lőtték le, mert így akarták biztosítani az Iszlám Állam illegális olajszállítmá­nyainak a zavartalanságát. Oroszország azzal vádolja Ankarát, hogy a török felső ve­zetés és személyesen Recep Tayyip Erdogan államfő, illetve családja is érintett a szíriai és az iraki olaj illegális kitermelé­sében és Törökországba szállí­tásában. A török államfő Olasz­országban élő fia, Bilal kedden egy olasz napilapnak nyilat­kozva élesen visszautasította a vádakat. Magyar alelnök Kárpátalja megyei tanácsában Barta Józsefet, a Kárpátaljai Ma­gyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökét választotta meg első el­nökhelyettesévé kedden Ungváron a Kárpátalja megyei tanács (köz­gyűlés), amelyben további két ma­gyar képviselő került a kárpátaljai magyarság szempontjából fontos bizottságok élére. Ungvát. Ellenszavazat nélkül, 45 képviselő voksával választotta meg Barta József KMKSZ-alelnököt első elnökhelyettesévé a 64 fős Kárpátalja megyei tanács. A testületbe az október 25-i ukrajnai helyhatósági választá­sok eredményeként nyolc magyar képviselő jutott be a KMKSZ és az Ukrajnai Magyar De­mokrata Szövetség (UMDSZ) közös listáján. A fontos tisztségbe történt megválasztásá­val kapcsolatban Barta József elmondta: a magyar szervezetek megállapodást kötöttek a Petro Porosenko ukrán elnököt támogató Szolidarniszty (Szolidaritás) párt 15 fős me­gyei tanácsi frakciójával, amelynek értelmé­ben kölcsönösen támogatják egymás prog­ramjainak a megvalósítását, ha az nem sér­ti a másik fél érdekeit. A közeljövő feladatairól szólva Barta Jó­zsef kifejtette: „a kárpátaljai magyarságot is közvetlenül érintő kérdések közül Ukrajná­ban a hatalom decentralizációja és a köz- igazgatási reform párhuzamos megvalósítá­sa szerepel a napirenden, így - a választási programunknak megfelelően - Kárpátalja önigazgatásának a megerősítését tekintem az egyik legfontosabb célnak, hiszen ezért szavaztak ránk olyan nagy számban a vá­lasztóink”. Jelezte, a közigazgatási reform megvalósítása során - magyar képviselőtár­saival karöltve - el szeretné érni, hogy a te­lepüléstársulások létrehozásakor a magyar közösségeket ne bontsák meg, és egy ma­gyar többségű járásban összpontosuljon a kárpátaljai tömbmagyarság Beregszász köz­ponttal. Fontosnak nevezte az önálló magyar tankerület kialakítását Kárpátalján, és an­nak elérését, hogy az ukrán állam anyagilag is járuljon hozzá a magyar egyházi líceu­mok és a beregszászi magyar főiskola fenn­tartásához. Széteshet az Európai Unió Széteshet az Európai Unió, és támogatóinak nagyon erősen küzdeniük kell azért, hogy ez ne történjen meg - mondta egy keddi né­met lapinterjúban az Euró­pai Parlament (EP) elnöke. Berlin. Martin Schulz a Die Welt című lapban hangsúlyozta, hogy „az Európai Unió veszély­ben van”, mert a közösségen be­lül működnek bizonyos erők, amelyek szét akarják verni. Ezért senki nem tudja megmon­dani, hogy a mostani felépítésű EU túléli-e a következő tíz évet. Az EU-nak van alternatívája, és le lehet bontani, de ez az alternatí­va a „nacionalizmus Európája, a határok és a falak Európája”, amelynek kialakulása pusztító ha­tással járna, hiszen ez a fajta Euró­pa már többször „katasztrófába ve­zette a kontinenst” - mondta az EP német szociáldemokrata elnöke. Úgy vélte: számos kormányra jellemző, hogy előbb megszavazza a szuverenitás valamely részének átruházását a közösségre, aztán panaszkodni kezd, hogy az EU megengedhetetlen módon bele­avatkozik a nemzeti szuverenitás­ba, majd gátolja a közösség fellépé­sét az adott ügyben, és éppen ezek a kormányok vetik az EU szemé­re, hogy nem oldja meg a gondo­kat Ezért nem csodálkozhat sen­ki azon, hogy rossz az EU megíté­lése -mondta Martin Schulz. Hozzátette, hogy számos kor­mányvisszafordul a „nemzeti gon­dolkodási mintázatok” felé, ami „végzetes”, hiszen egyetlen tagál­lam sem tud egyedül megbirkózni a migráció, a klímaváltozás, a ter­rorizmus, a kereskedelem vagy a nemzetközi bűnözés kihívásaival. Arra a kérdésre, hogy szerinte a német kancellárnak van-e vüá- gos elképzelése a menekültválság megoldásáról, azt mondta, hogy Angela Merkel és a szociáldemok­rata alkancellár, Sigmar Gabriel azért küzd, hogy a válságot az EU közössége együtt oldja meg, és ne hagyja magára olyan tagjait, mint Németország, Svédország, Auszt­ria vagy Olaszország. Arra a felvetésre, hogy miköz­ben Németország hét másik uniós tagállammal 400 ezer törökorszá­gi menekült átvételéről folytat dis­kurzust, mások nem kívánnak részt venni ilyesmiben, Szlovákia és Magyarország pedig perel a kö­telező kvótarendszer miatt, Mar­tin Schulz hangsúlyozta, hogy az uniós szerződések értelmében tagállamok szorosabbra fűzhetik az együttműködést, ha mások nem kívánják az adott ügy közös­ségi szintű kezelését Schulz sze­rint egyes országok kivonják ma­gukat a felelősség alól, és csak ak­kor sürgetik a szolidaritást, ami­kor a saját érdekeikről van szó. Megjegyezte, hogy a mene­kültválságban azok az országok viselik a legtöbb terhet, amelyek a legtöbb pénzt fizetik be a közös uniós kasszába, így biztosan „in­tenzív vita” kezdődik majd EU-s finanszírozási kérdésekről. Ferenc pápa belép a vatikánvárosi Szent Péter Székesegyház szent kapuján, azaz a külső előcsarnok­ból a bazilikába érkezik, elindítva ezzel az irgalmasságnak szentelt rendkívüli szentévet 2015. december 8-án. A Szent Péter-bazilika szent kapuja a legutóbbi, 2000-ben rendezett szentév lezárása óta zárva volt.

Next

/
Thumbnails
Contents