Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-05 / 282. szám

MTI FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN 20 15. DECEMBER 5., SZOMBAT Életfogytiglanit kért az ügyész Az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vá­dolt 94 éves Biszku Bélára életfogytiglani szabadság- vesztés kiszabását kérte az ügyész a Fővárosi Tör­vényszéken pénteken. Budapest A vádhatóság képvi­selője perbeszédében szimboli­kusnak nevezte, hogy 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a leszámolásra. Tavaly má­jusban az első fokon eljáró Főváro­si Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncse­lekmények miatt. Kudarca közfoglalkoztatás Az LMP kudarcnak tartja a közfoglalkoztatást, a si­ker ugyanis az ellenzéki párt szerint az lenne, ha csökkenne a programban résztvevők száma, nem pedig növekedne. Budapest Gerstmár Ferenc, az LMP önkormányzati szakszóvivő­je pénteki sajtótájékoztatóján kije­lentette: a kormány gazdaságpoli­tikájának kudarcát mutatja, hogy egyre nagyobb létszámban és jö­vőre már 340 milliárd forintos ösz- szegért foglalkoztatják az embere­ket, szerinte így „egyre többe ke­rül a foglalkoztatási statisztikák javítása”. Megjegyezte: nem lehet a vég­telenségig növelni a közfoglalkoz­tatottak számát. A politikus személyre szabott képzések bevezetését sürgette, va­lamint helyi gazdaságfejlesztési programokat, amelyek komplex munkaerőpiaci programokkal pá­rosulnak. A szakszóvivő mezőgaz­dasági, élelmiszer-feldolgozó szö­vetkezeteket is támogatna. Letelepedési kötvények Budapest. A Jobbik kezde­ményezi, hogy állítsanak fel egy olyan tíz tagú, pari­tásos parlamenti bizottsá­got, amelyik a letelepedési államkötvényekkel "kap­csolatos visszaéléseket" vizsgálja ki - jelentette be a párt frakcióvezető-helyette­se pénteki, budapesti sajtó- tájékoztatóján. Staudt Gá­bor azt mondta, "úgy hír­lik", hogy a Fidesz korábbi frakcióvezetőjétől, Rogán Antaltól származik a kötvé­nyek kibocsátásának ötle­te. Az értékesítéssel a ma­gyar külképviseletek he­lyett gyakran offshore- gyanús cégeket bíztak meg, amelyeknek az állam disz­kontáron adta a kötvénye­ket. Ha ez nem lenne elég, a közvetítőcégek még kun­csaftonként 45-6 0 ezer euró körüli jutalékot is be­szednek - tette hozzá. Furcsának nevezte, hogy a monopol jogokkal rendel­kező társaságok maguk ha­tározhatják meg, hogy mennyit kérnek, ráadásul ezért cserébe annyit mun­kát végeznek, hogy a kun­csaftokat továbbítják a kül­képviseletek felé - mondta. Gazdaságilag kell erősödni! Budapest: A külhoni ma­gyar közösségeknek akkor van nagyobb esélyük arra, hogy megmaradhassanak a szülőföldjükön, ha gazdasá­gilag megerősödnek - mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Kántor Zoltán ezzel a csü­törtöki Magyar Állandó Ér­tekezlet (Máért) XIV., buda­pesti plenáris ülésének azt a döntését foglalta össze, amelynek értelmében 2016-ban a külhoni fiatal magyar vállalkozókat segí­tése lesz a fókuszban. Szerinte a világ politikai sze­replőinek azon kell dolgozniuk, hogy akik elmenekültek otthon­ról, visszatérhessenek oda. Ezért rendezni kell a szíriai helyzetet, majd mindenkit, aki onnan jött, vissza kell vinni oda, és meg kell kezdeniük annak a világnak az újjáépítését. Olyan uniós-török megállapo­dás azonban nem jöhet létre - folytatta -, amely alapján Török­országból százezerszám szállí­tanának be Európába újabb migránsokat, majd őket kötele­ző erővel szétosztanák az EU tagállamai között. A miniszterelnök szavai sze­rint „egy őrült gondolat”, hogy az európai élet akkor lesz „boldog, fé­nyes, kívánatos”, ha milliószám engednek be migránsokat.Azt, hogy az Európai Bizottság nyil­vántartásba vett egy Magyaror­szággal szembeni polgári kezde­ményezést, a kormányfő bosszú­nak minősítette. Szerinte arról van szó, hogy a „népvándorlás” kezelésének magyar és közép-eu­rópai módszere sikeres, és a nyu­gati országokban élők is inkább ezt támogatják. „Vannak Európá­ban vezetők, üzleti körök, embe­ri jogi aktivisták, akik dühösek a magyarokra, hogy - szemben az ő ideológiájukkal - bebizonyították: igenis lehetséges demokratikus módon, az európai emberek aka­ratával egyező módon megvédem ezt a kontinenst” - mondta. Hoz­zátette ugyanakkor, hogy Ma­gyarország ki fogja védeni ezt a bosszút „Soros Györgyék, az álta­luk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális euró­pai vezetők azt gondolják, a nem­zetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont „nemzetek nélkül nincs Európa”. Elfogadhatatlannak tart a miniszterelnök minden olyan szerveződést, amely „kilökné” a ma­gyarokat a szabad euró­pai mozgás lehetőségé­ből. Budapest Orbán Viktor pénte­ken a Kossuth Rádió 180 perc cí­mű műsorában azt mondta: né­hány európai uniós ország - leg­inkább az alapítók - le akarja vá­lasztani magáról a közép-euró­pai országokat, amerről a migránsok érkeztek az EU-ba. „Úgy akarnak védekezni - sze­rintem egyébként a saját rossz migránspolitikájukkal szemben -, hogy visszaállítják a határőri­zetet olyan országok között, ame­lyek nem Európa külső határát többi uniós tagállamot pedig ar­ra szólítják fel, hogy csatlakoz­zanak hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy Ma­gyarország az Európai Bíróság­hoz fordult a migránsok kötele­ző kvóták szerinti elosztása mi­att, a miniszterelnök jelezte: e lépés nem szimbolikus, hanem érdemi, „hatályon kívül akarjuk helyeztetni” a bírósággal a kvó­tákról szóló döntést, amely Ma­gyarország szerint ellentétes az EU-s jogszabályokkal. „Nem mondhatják meg ne­künk Brüsszelben, hogy kikkel éljünk együtt”, senkinek nem lehet hatalma Brüsszelben ar­ra, hogy ide telepítsen olyan embereket, „akikkel mi nem akarunk együtt élni” - közölte a kormányfő. jelentik” - fogalmazott. „Teljesen elfogadhatatlan ma­gyar szempontból bármilyen szerveződés, amely ki akarná lökni a magyarokat a szabad mozgás lehetőségéből, hiszen mi voltunk az egyetlenek a schengeni tagállamok közül, akik valóban megvédték Schengen, tehát a szabad moz­gás övezetének külső határát” - hangsúlyozta. Emlékeztetett: a visegrádi együttműködés tagállamai - Ma­gyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia - csütörtökön Prágában megálla­podtak, hogy szervezetten lép­nek fel saját mozgási szabadsá­guk megvédése érdekében, és ezért megalapították a Schengen barátai nevű kört. A Elfogadhatatlan a magyarok kilökése Schengenből! Trócsányi: tíz érv a betelepítési kvóták ellen Magyarország tíz érvre hivatkozva kéri a betelepítési kvóták meg­szüntetését - közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter pén­teki sajtótájékoztatóján. Trócsányi László igazságügyi miniszter (balra) és Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára sajtótá­jékoztatót tart Budapest. A miniszter elmondta: Ma­gyarország csütörtök délután hivatalosan is megtámadta az Európai Bíróságon a kö­telező betelepítési kvótákról szóló uniós határozatot. Emlékeztetett, hogy az Or­szággyűlés novemberben fogadta el azt a törvényt, amely Magyarország és Európa védelméért a kvóták elleni jogi fellépésre kötelezte a kabinetet. Az Igazságügyi Minisztérium huszonöt oldalas keresetében tíz, tartalmi és eljárás­jogi érvre hivatkozva kéri a kvóták meg­szüntetését - ismertette Trócsányi László. Közölte: másfél éves, precedensértékű perre számítanak az ügyben, amelybe re­ményeik szerint más uniós országok is be­avatkoznak Magyarország mellett. A kormány elhibázottnak tartja a migrá­ció uniós kezelését, vagyis sem jogi, sem politikai értelemben nem tudja elfogadni a kötelező kvótarendszert - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az embertelenség kérdését is felveti a kvóták és az emberek összekapcsolása. Trócsányi László kifejtette: a keresetben elsőként arra hivatkoznak, hogy a kvóták­ról szóló határozatból hiányzik a felhatal­mazás, hiszen az uniós rendeletekről szó­ló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni. A kormány aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti ren­delkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben álla­pította meg a hasonló szabályok érvényes­ségét. A miniszter szerint ráadásul az Európai Uniónak inkább azt kellett volna kimonda­nia, milyen segítséget tud adni Olaszor­szágnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni. Az unió bel- és igazságügyi tanácsa emellett megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely ki­mondja, a bizottság döntésétől csak egy­hangú szavazattal lehet eltérni - közölte a miniszter, aki szerint a nemzeti parlamen­tek véleményezési jogát is biztosítani kel­lett volna, ráadásul a határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvó­tákról szóló döntésével is. Trócsányi László a jogbiztonság és a nor­mavilágosság elvét is sérülve látja, hiszen a határozatból eljárási, garanciális szabá­lyok hiányoznak. Nem valósul meg továb­bá a szükségesség és az arányosság elve sem, továbbá a határozatban Magyaror­szág migrációs helyzetben betöltött speci­ális helyzetét sem vették figyelembe - fűz­te hozzá. A miniszter megjegyezte, Magyarország keresete iránt óriási az érdeklődés az uni­óban, hiszen jelenleg minden tagállam ki­vár a kötelező kvóták ügyében. Kérdésekre válaszolva elmondta, bíz­nak abban, hogy az új lengyel kormány be­avatkozik majd Magyarország mellett a perben, de szerinte érdeklődést mutathat még Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, valamint Finnország is. Embercsempészt fogtak Szeged. Elfogtak a rendőrök egy szerb férfit, aki két török állam­polgárt vitt az autójában Csongrád megyében - közölte a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken. Szabó Szilvia elmondta: a járőrök csütörtök hajnalban Mórahalom közelében állítottak meg egy szerb rendszámú járművet, amelyben a sofőrön kívül két török határsértő utazott. A gépjárművet vezető 23 éves szerb állampolgárt őrizetbe vették. Embercsempészés bűn­tettének megalapozott gyanúja miatt a férfi ellen büntetőeljárás in­dult, és a rendőrség kezdeményezi az előzetes letartóztatását.

Next

/
Thumbnails
Contents