Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-04 / 281. szám

Korrupt pénzügyőr Kecskémé Hivatali veszte­getés elfogadásának bűntet­te és más bűncselekmény mi­att vádat emelt egy kalocsai pénzügyőr ellen a kecskemé­ti ügyészség - közölte a Bács- Kiskun Megyei főügyészség sajtószóvivője csütörtökön. Schmidt Gábor tájékoztatá­sa szerint a 30 éves pénzügy­őr törzsőrmester májusban próbavásárlást hajtott végre egy vállalkozó üzletében, majd 1,5 millió forintot kért azért, hogy az állítólagos sza­bálytalanságok miatt ne indít­son eljárást. A vállalkozó felje­lentést tett, a Terrorelhárítási Központ munkatársai pedig elfogták a pénzügyőrt, amikor a pénzt átvette. A vádlottnál tartott házkutatás során kide­rült, hogy a férfi az otthoná­ban a szolgálati lőfegyverén és a hozzá tartozó lőszereken kívül engedély nélkül is tar­tott lőszereket. Tüntettek a vád miatt Kézdivásartiely. Mintegy öt­százan tüntettek Kézdivásár- helyen a merényletkísérlet gyanújával letartóztatott Beke István szabadon bocsá­tását követelve szerdán este - írták a csütörtöki székelyföl­di napilapok. A Kézdivásárhelyen megje­lenő Székely Hírmondó szerint a közösségi hálón szerveződött spontán tüntetésen Je suis Beke István ÍBeke István va- gyokjjtáblákat is lehetett látni. A töitlPg kezdeti néma tünteté­se akkor vált hangossá és indu­latossá, amikor csendőrök je­lentek meg a helyszínen, és a gyülekezés törvénytelenségé­re figyelmeztették a résztvevő­ket. A Székely Hírmondó be­számolója szerint ekkor "az idős néniktől a nehézfiúkig mindenki az egyenruhásokat kezdte szidalmazni". A csendőrök távozása után a gyászlobogóval, magyar és székely zászlóval is felszerel­kezett emberek a városháza elé vonultak, és a polgármes­ter szolidaritásvállalását köve­telték. Mivel ez nem történt meg, a tömeg a rendőrség elé vonult, ahol a gyanúsított sza­badon bocsátását követelte. A Háromszék című napilap beszámolója szerint a felvonu­lók többek között azt skandál­ták, hogy „Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk!”, „Engedjétek szabadon!”, „Hol van a bomba?!”, „Holnap is jö­vünk, még többen leszünk!”. Aggodalmak az erdélyi magyarok miatt Budapest Aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt. A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki budapesti ülésén Romániával kapcsolat­ban úgy fogalmazott: a magyar kormány visszarendeződést ér­zékel a kisebbségi jogok terüle­tén, a nyelvhasználat kérdésé­ben pedig az európai jogok elvi­tatását tapasztalja „a saját kö­zösségeinktől”. Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszol­gáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart. Orbán Viktor azt is bejelentet­te a Máért ülésén: azt kérte, moz­gósítsanak erőket, hogy fiatal ma­gyar vállalkozókat segítő progra­mok indulhassanak. Jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyúj­tással, valamint részben visszaté­rítendő, részben vissza nem térí­tendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalko­zói rétegre is - emelte ki. Orbán Viktor kitért az egysé­ges oktatási tér megvalósításá­ra a Kárpát-medencében, és be­számolt a Kárpát-medencei ösz­töndíjprogram elindításáról. A kormányfő összegzése sze­rint az oktatás, a tudás és gazda­ság összekötése Magyarország egyik legfontosabb nemzetstra­tégiai kérdése, ezért helyes, hogy a határon túli politikában is az oktatás és a gazdaság kap­ja a legnagyobb hangsúlyt. Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Grezsa István, a határon átnyúló beruházásokért felelős miniszteri biz­tos kezet fog a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2015. december 3-án. Jobbról Jenik Péter, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke (jobb­ra), középen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (takarva). —mi—. Támadás a kötelező kvóták elutasítása miatt Budapest. Az Európai Parla­mentben (EP) Magyarországot érő támadások valódi oka a ma­gyar bevándorláspolitika, a köte­lező betelepítési kvóták elutasí­tása - hangsúlyozza a Fidesz- KDNP európai parlamenti képvi­selőcsoportja, amelynek tagjai - a néppárti frakció politikusaival együtt - tiltakozásul nem vettek részt az EP szerdai plenáris ülé­sén a magyar jogállamiság hely­zetéről tartott vitában.- Újra az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére került Magyarország. Névleg az alapjogok helyzete miatt aggód­nak egyesek, a támadások való­di oka azonban hazánk határo­zott és felelős bevándorlás­politikája. A baloldal valójában azért támadja hazánkat, mert el­utasítjuk a kötelező betelepítési kvótákat. A pártpolitikai táma­dás ellen tiltakozásul a néppárti frakció politikusai, így a Fidesz- KDNP politikusai sem vettek részt a színjátékban - egyedül a frakció kijelölt szónoka szólalt meg kifogásolva a Magyaror­szággal szemben alkalmazott kettős mércét - írják a magyar néppárti képviselőcsoport köz­leményében. Amint fogalmaznak, „a szín­játék ezúttal egyértelműen, le­lepleződött”. Az Európai Bizott­ság „már a vita előtt egyértelmű írásos választ adott, miszerint nem látja indokoltnak eljárás in­dítását hazánkkal szemben. Be­bizonyosodott, hogy ismét párt- politikai indíttatású, hazug tá­madásról van szó”. Magyarország a magyar pol­gárok és minden európai polgár védelmét, valamint az unión be­lüli szabad mozgás fenntartását helyezte előtérbe, amikor a schengeni határok megvédése mellett döntött. Hazánk az uniós előírások alkalmazását tartotta és tartja szem előtt, amikor a tö­meges illegális bevándorlásnak megálljt parancsolt - hangsú­lyozza a képviselőcsoport. Hozzáteszik, hogy a Fidesz- KDNP EP-képviselői az elkövet­kezendőkben továbbra is hatá­rozottan ki fognak állni a schengeni vívmányok fenntartá­sa, Európa külső határainak vé­delme és a kötelező betelepítési kvóták elutasítása mellett. Terroristák a Keletiben Budapest. A párizsi terror- támadások egyik főszerve­zője járt a budapesti Keleti pályaudvarnál és ott csapa­tot toborzott azokból, akik megtagadták a regisztrációt és velük távozott az ország­ból - közölte Lázár János Mi­niszterelnökséget vezető mi­niszter csütörtöki sajtótájé­koztatóján. A miniszter tájékoztatása szerint ez az információ a krí­zis idején nem állt a titkos- szolgálatok rendelkezésére, később kaptak hírt a partner­szolgálatoktól. Lázár János aggályosnak és veszélyesnek ítélte, hogy mintegy 230 ezer ember ment át az országon ellen­őrzés nélkül. A belga RTL televízió internetes oldalán szerdán azt írta, hogy Magyarországon ta­lálkozhatott Salah Abdeslam, a múlt havi párizsi terrortá­madások egyik szervezője és résztvevője két, Szíriából visz- szatérő férfival, akik öngyü- kos merénylőként később fel­robbantották magukat a me­rényletsorozatban. Szabadlábon a csoporttagok Budapest Továbbra is sza­badlábon marad a Terror­elhárítási Központ (TEK) által robbanóanyagok miatt elfo­gott csoport mindegyik tag­ja, miután a Fővárosi-Tör­vényszék másodfokon hely­benhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, amelyben elutasították az egyik gyanúsított előzetes le­tartóztatására irányuló ügyé­szi indítványt - közölte a tör­vényszék sajtóosztálya csü­törtökön. A TEK november 24űn kö­zölte, hogy sorozatlövő fegy­verekkel és robbanóanyagok­kal rendelkező csoport tagja­it fogta el néhány nappal ko­rábban. A XI. és XXII. kerüle­ti ügyészség a négy gya­núsított közül egynél tartotta indokoltnak az előzetes letar­tóztatás elrendelését bizonyí­tékok eltüntetésének és bűn­ismétlésnek a veszélye miatt, ám ezt a bíróság nem tartot­ta megalapozottnak. Az ügyészség fellebbezett a dön­tés ellen, valamint benyújtott egy - az elsőfokú határozat meghozatala után, november 26-án kelt - előzetes vegyész szakértői véleményt is. Leplezés a „gyűlöletkampány” Az Együtt - a Korszakváltók Pártja fel­szólította a Fideszt, hogy hagyjon fel „menekültellenes gyűlöletpolitikáj ával”, amelyet szerintük „korrupt és hozzá nem értó' kormányzásának” leplezésére használ. Budapest. A párt csütörtöki közleményében azt írta, hogy a bejelentett „gyűlöletkampány” célja világos: a Fidesz leplezi korrupt kormány­zását, például „a földek ellopását, a közbeszer­zési törvény visszamenőleges hatályú módosítá­sát, vagy Paks II. ügyét”. Az Együtt felszólította a Fideszt, hogy fizesse be a költségvetésbe a jelenlegi kormányzati kampány árát. Úgy fogalmaztak: a hirdetések valójában ki­zárólag a Fidesz, nem az ország érdekeit szolgál­ják, nem szabad költségvetési pénzből finanszíroz­ni a Jobbikkal és más pártokkal folytatott „kerítés- építési demagógiaversenyt” - írták. Közölték: az Európai Unió tagállamaként Ma­gyarországnak kötelessége részt venni a mene­kültválság közös, európai megoldásának kidolgo­zásában. Álláspontjuk szerint az ország érdeke, hogy emberséges módon menedékkérőket fogad­jon, és segítse legalább 10-15 ezer ember hosszú távú letelepedését is, ami emberiességi és munkaerőpiaci szempontból egyaránt indokolt. Az Együtt felszólította a Fideszt, hogy vegye ki részét a közös megoldáskeresésből, és erre fordít­sa az „uszításra kidobott közpénzmilliókat”! Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiro­da parlamenti államtitkára csütörtökön jelentet­te be: tájékoztató kampányt indít a kormány a kö­telező betelepítési kvóta kockázatairól. Közölte: a kormány minél több embert el akar érni a kam­pánnyal, amellyel arra hívják fel a figyelmet, hogy a kötelező betelepítési kvóta növeli a terror­veszélyt, valamint veszélyezteti az európai és a magyar kultúrát. Lengyelek és magyarok Budapest. Lengyelország és Magyarország népe egyként szenvedett a kommunizmustól. A két nép mindig odafigyelt egy­másra, szolidáris volt a másik­kal, ennek pedig a jelenben és a jövőben is kötelező ereje van - hangsúlyozta egy csütörtöki bu­dapesti konferencián Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az 1956-os emlékév fővédnöke. A két nép véres történelmi ta­pasztalata, hogy „ahol az ideoló­gia véget ér, ott kezdődnek a sor- tüzek” - jegyezte meg, hozzáté­ve, a diktatúrák előbb a szólás és a gondolkodás, majd a cselekvés szabadságát korlátozzák, ezután következik a kendőzetlen, nyers erőszak. A házelnök felidézte: a kom­munista rendszer évtizedei alatt a magyarok „sűrített marxiz­musnak” nevezték a gumibotot, amely határt szabott a szólás és gondolkodás szabadságának. Az illegális bevándorlás miatt Magyarországon, a szerb határon csaknem egy hónapig őrző, tegnap hazatérő lengyel határőröket is búcsúztatták a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában t *

Next

/
Thumbnails
Contents