Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-31 / 301. szám
Szilveszteri és újévi szokások, babonák Az év utolsó és az új esztendő első napjához számos hiedelem és népszokás fűződik, amiknek eredendően közös céljuk, hogy a következő tizenkét hónapra egészséget, gazdagságot és jó szerencsét hozzanak. A témával kapcsolatosan utána jártunk milyen tradíciók ismertek szűkebb pátriánkban. Nógrád megye. Ami az év első napján történik, az a néphit szerint később, az év során újra megismétlődik. Ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeznek csupa kellemes dolgot cselekedni, azaz vidáman, rakott asztal mellett, baráti társaságban lépnek az újévbe, s minden jót kívánnak egymásnak. A teljesség igénye nélkül ösz- szegyűjtöttünk néhány hagyományt és babonát: szilveszterkor érdemes hosszúra nyújtani a rétest és bővebb töltelékkel megtölnem szabad megenni minden ételt, mert akkor a következő évben nem fogunk hiányt szenvedni. Tovább elsősorban disznóhúsból készült fogások kerülnek az asztalra, mert a malac előretúrja a szerencsét. Szüleim nagyon ügyelnek arra is, hogy szárnyasból (tyúk, kacsa, liba, pulyka) ne csináljanak semmi finomságot, mert ezek az állatok hátrakaparják a szerencsét, illetve a pulyka mérget hoz a házhoz. Sőt halétel sincs terítéken, hiszen akkor elúszik a mázlink - fejtette ki. Mindezek mellett pedig figyelünk arra is, hogy az újév első napján ne vigyünk ki semmit a házból, mert a hagyomány szerint ’’elszáll a tehén haszna”. Illetve ezen felül fontos, hogy fogyasszunk lencsét, mert akkor az év során „soha” nem ürül ki a pénztárcánk. (Sz.A.) teni, mert ez által hosszúra nyúlik és bővebb a boldogság. Ilyenkor érdemes egész kenyeret is felvágni, hiszen akkor mindig lesz a családnak kenyere. A pogácsasütés is szerencsét hozhat, ugyanis szokás ilyenkor a tésztába egy pénzérmét beletenni, és aki azt megtalálja annak bőséges lesz a következő éve. Azonban a sós süteménynek még éjfél előtt el kell fogynia, különben fordítva sül el a szerencse. Továbbá az újév első napján igyekezzünk tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert különben az egész esztendőt veszekedéssel fogjuk tölteni. Érdemes az év első napján kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjunk. S ha tehetjük, ilyenkor ne hívjunk, és ne menjünk orvoshoz, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő esztendőt. Január elsején a szemét is jó helyen van, ott, ahol van, hiszen ha az ember kiviszi a szemetet, kidobja a szerencséjét is. A témához kapcsolódóan név nélkül megkérdeztünk egy fiatal felnőttet, hogy ő és családja milyen hiedelmeket tartanak szem előtt szilveszterkor. Kérdéseinkre válaszolva egyebek mellett elmondta:- Családom tagjai az év utolsó napjával kapcsolatosan számos babonát tartanak szem előtt. Az első és legfontosabb, hogy soha Szilveszterkor és Újévkor főleg disznóhúsból készülő ételek kerülnek az asztalra, például virsli Nógrád megyében, a salgótarjáni tűzoltóságon szolgál Brúnó százados, az ország „leglustább tűzoltója”. Pontosabban név- ■ legesen tűzoltó, majdnem százados, viszont valóban Brúnó. De ne siessünk ennyire előre... Salgótarján. Az ifjúsági tűzoltó 2013. május 10-én látta meg a napvilágot Egerben, szolgálati helyére még ugyanazon év októberében érkezett, a két város közötti kanyargós út jelentette életének első igazi kihívását. Ezt a próbát az akkor még névtelen, zsemleszínű labrador bátran kiállta, de azért meglehetősen örült, amikor megérkezett a salgótarjáni tűzoltóság udvarába és kiszállhatott a kocsiból, pedig azonnal rengeteg idegen vette körül. A négylábú még aznap feltérképezte új „játszóterét”, gazdái pedig a keresztségben a Brúnó nevet adták neki. Ez azonban túl egyszerűnek hangzott, ezért aztán a kölyök gyorsított eljárásban megkapta elsőtiszti kinevezését is, ettől kezdve már rendfokozat is társult a névhez, az állomány büszkén fogadta soraiba Brúnó századost. Mint minden kiskutya, Brúnó is elég hóbortos volt, a fékevesztett szaladgálás veszélyeit idejekorán megtanulta - egy ügyintézői autóval való találkozását az egyik hátsó lába bánta, de szerencsére a százados gyorsan felépült a balesetből és egy életre a fejébe véste a leckét. Azóta messziről elkerüli a mozgó járműveket. Az eltelt több mint két év alatt Brúnó százados felnőtt, méretes nagykutya lett belőle, ám népszerűsége a felnőttek és a gyerekek körében azóta is töretlen. A tűzoltók egytől-egyig rengeteget játszanak vele, ellátják, nevelge- tik, és kisebb-nagyobb sikerrel tanítják is egy-két hasznos kunsztra. Mint minden labradornak, Brúnónak is a vérében van a játékosság és az emberszeretet, s ezt minden adandó alkalommal ki is fejezi. Gyakran érkeznek gyermekcsoportok a salgótarjáni parancsnokságra, ilyenkor körülrajongják őt a gyermekek - a kislányoknál gyakran nagyobb sikere van, mint egy-egy tűzoltóautónak felszerelésestül, szirénástól, vízsugarastól. Brúnó százados rendkívül sokat látott kutya, kapcsolati hálója több, mint figyelemreméltó, nem egy tábornokkal és vezető pozícióban dolgozó emberrel találkozott már, ráadásul kameraérzékeny, számos televíziós nyilatkozat hátterében is feltűnt az évek alatt. Az igazgatóság idei Mikulás-ünnepségén még a Télapó elől is majdnem ellopta a showt, a bohókás eb el volt ragadtatva a gyermekektől (és viszont), a kicsiket ajig lehetett beimádkozni a rendezvény helyszínére. A labradorok a fajtaleírás szerint vízimádó kutyák, így eleinte az igazgatóság terveiben még az szerepelt, hogy avatott kezek esetleg mentőkutyát faragjanak az édes jószágból. Brúnóról azonban az első fürdetésnél kiderült, hogy retteg a víztől, így ez a terv hamvába holt. Van azonban egy különleges képessége a századosnak, ami miatt gyakran csak napelemes kutyaként emlegetik gazdái: nagy hangsúlyt fektet a napon történő pihenésre, ehhez pedig tökélyre fejlesztette a bal és jobb oldalon, valamint a háton való fekvést. Az sem okoz gondot, ha esetleg borongós az idő... Brúnó százados alvásban való edzettsége példanélküli, még a leglehetetlenebb testhelyzetek sem okoznak neki gondot. Ez az edzettség pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az általa végrehajtott beavatkozásokban, vagyis az ételek ülve, állva, fekve történő elfogyasztásában és a szaladgálásban helytálljon. Mint minden tisztet, Brúnót is foglalkoztatta a kérdés, vajon a szolgálati törvény módosításai érintik-e állománycsoportbeli hovatartozását, státuszát. A tűzoltók ugyan próbálták őt megviccelni azzal, hogy a jövőben már csak címzetes százados lehet, emiatt szomorkodott is egy rövid ideig, de néhány finom falat és a humánszolgálat megnyugtató válasza elkergette a viharfelhőket. Angyal Eszter tűzoltó főhadnagy * k i ♦ r V