Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-31 / 301. szám

Szilveszteri és újévi szokások, babonák Az év utolsó és az új esz­tendő első napjához szá­mos hiedelem és népszo­kás fűződik, amiknek eredendően közös céljuk, hogy a következő tizenkét hónapra egészséget, gaz­dagságot és jó szerencsét hozzanak. A témával kap­csolatosan utána jártunk milyen tradíciók ismer­tek szűkebb pátriánkban. Nógrád megye. Ami az év első napján történik, az a néphit sze­rint később, az év során újra megismétlődik. Ezért az embe­rek, hogy az egész évi jó szeren­csét biztosítsák, igyekeznek csu­pa kellemes dolgot cselekedni, azaz vidáman, rakott asztal mel­lett, baráti társaságban lépnek az újévbe, s minden jót kíván­nak egymásnak. A teljesség igénye nélkül ösz- szegyűjtöttünk néhány hagyo­mányt és babonát: szilveszterkor érdemes hosszúra nyújtani a ré­test és bővebb töltelékkel megtöl­nem szabad megenni minden ételt, mert akkor a következő év­ben nem fogunk hiányt szenved­ni. Tovább elsősorban disznó­húsból készült fogások kerülnek az asztalra, mert a malac előre­túrja a szerencsét. Szüleim na­gyon ügyelnek arra is, hogy szárnyasból (tyúk, kacsa, liba, pulyka) ne csináljanak semmi finomságot, mert ezek az állatok hátrakaparják a szerencsét, illet­ve a pulyka mérget hoz a ház­hoz. Sőt halétel sincs terítéken, hiszen akkor elúszik a mázlink - fejtette ki. Mindezek mellett pedig figye­lünk arra is, hogy az újév első napján ne vigyünk ki semmit a házból, mert a hagyomány sze­rint ’’elszáll a tehén haszna”. Il­letve ezen felül fontos, hogy fo­gyasszunk lencsét, mert akkor az év során „soha” nem ürül ki a pénztárcánk. (Sz.A.) teni, mert ez által hosszúra nyú­lik és bővebb a boldogság. Ilyen­kor érdemes egész kenyeret is fel­vágni, hiszen akkor mindig lesz a családnak kenyere. A pogácsa­sütés is szerencsét hozhat, ugyanis szokás ilyenkor a tésztá­ba egy pénzérmét beletenni, és aki azt megtalálja annak bőséges lesz a következő éve. Azonban a sós süteménynek még éjfél előtt el kell fogynia, különben fordítva sül el a szerencse. Továbbá az új­év első napján igyekezzünk tar­tózkodni a veszekedéstől, házi vi­szálykodástól, mert különben az egész esztendőt veszekedéssel fogjuk tölteni. Érdemes az év első napján ko­ra reggel friss vízben mosakod­ni, hogy egészségesek marad­junk. S ha tehetjük, ilyenkor ne hívjunk, és ne menjünk orvos­hoz, mert akkor betegséggel tölt­jük majd a következő esztendőt. Január elsején a szemét is jó he­lyen van, ott, ahol van, hiszen ha az ember kiviszi a szemetet, ki­dobja a szerencséjét is. A témához kapcsolódóan név nélkül megkérdeztünk egy fiatal felnőttet, hogy ő és családja mi­lyen hiedelmeket tartanak szem előtt szilveszterkor. Kérdéseinkre válaszolva egyebek mellett el­mondta:- Családom tagjai az év utolsó napjával kapcsolatosan számos babonát tartanak szem előtt. Az első és legfontosabb, hogy soha Szilveszterkor és Újévkor főleg disznóhúsból készülő ételek kerülnek az asztalra, például virsli Nógrád megyében, a sal­gótarjáni tűzoltóságon szolgál Brúnó százados, az ország „leglustább tűz­oltója”. Pontosabban név- ■ legesen tűzoltó, majdnem százados, viszont valóban Brúnó. De ne siessünk ennyire előre... Salgótarján. Az ifjúsági tűzoltó 2013. május 10-én látta meg a napvilágot Egerben, szolgálati helyére még ugyanazon év októ­berében érkezett, a két város kö­zötti kanyargós út jelentette éle­tének első igazi kihívását. Ezt a próbát az akkor még névtelen, zsemleszínű labrador bátran ki­állta, de azért meglehetősen örült, amikor megérkezett a sal­gótarjáni tűzoltóság udvarába és kiszállhatott a kocsiból, pedig azonnal rengeteg idegen vette körül. A négylábú még aznap fel­térképezte új „játszóterét”, gaz­dái pedig a keresztségben a Brú­nó nevet adták neki. Ez azonban túl egyszerűnek hangzott, ezért aztán a kölyök gyorsított eljárás­ban megkapta elsőtiszti kineve­zését is, ettől kezdve már rend­fokozat is társult a névhez, az ál­lomány büszkén fogadta sorai­ba Brúnó századost. Mint minden kiskutya, Brú­nó is elég hóbortos volt, a féke­vesztett szaladgálás veszélyeit idejekorán megtanulta - egy ügyintézői autóval való talál­kozását az egyik hátsó lába bánta, de szerencsére a száza­dos gyorsan felépült a baleset­ből és egy életre a fejébe véste a leckét. Azóta messziről elke­rüli a mozgó járműveket. Az eltelt több mint két év alatt Brúnó százados felnőtt, méretes nagykutya lett belőle, ám nép­szerűsége a felnőttek és a gyere­kek körében azóta is töretlen. A tűzoltók egytől-egyig rengeteget játszanak vele, ellátják, nevelge- tik, és kisebb-nagyobb sikerrel tanítják is egy-két hasznos kunsztra. Mint minden labradornak, Brúnónak is a vé­rében van a játékosság és az em­berszeretet, s ezt minden adan­dó alkalommal ki is fejezi. Gyak­ran érkeznek gyermekcsoportok a salgótarjáni parancsnokságra, ilyenkor körülrajongják őt a gyermekek - a kislányoknál gyakran nagyobb sikere van, mint egy-egy tűzoltóautónak fel­szerelésestül, szirénástól, vízsu­garastól. Brúnó százados rendkívül so­kat látott kutya, kapcsolati háló­ja több, mint figyelemreméltó, nem egy tábornokkal és vezető pozícióban dolgozó emberrel ta­lálkozott már, ráadásul kameraérzékeny, számos televí­ziós nyilatkozat hátterében is fel­tűnt az évek alatt. Az igazgató­ság idei Mikulás-ünnepségén még a Télapó elől is majdnem el­lopta a showt, a bohókás eb el volt ragadtatva a gyermekektől (és viszont), a kicsiket ajig lehe­tett beimádkozni a rendezvény helyszínére. A labradorok a fajtaleírás sze­rint vízimádó kutyák, így elein­te az igazgatóság terveiben még az szerepelt, hogy avatott kezek esetleg mentőkutyát faragjanak az édes jószágból. Brúnóról azonban az első fürdetésnél ki­derült, hogy retteg a víztől, így ez a terv hamvába holt. Van azonban egy különleges képes­sége a századosnak, ami miatt gyakran csak napelemes kutya­ként emlegetik gazdái: nagy hangsúlyt fektet a napon törté­nő pihenésre, ehhez pedig tö­kélyre fejlesztette a bal és jobb oldalon, valamint a háton való fekvést. Az sem okoz gondot, ha esetleg borongós az idő... Brúnó százados alvásban való edzett­sége példanélküli, még a legle­hetetlenebb testhelyzetek sem okoznak neki gondot. Ez az edzettség pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az általa végrehaj­tott beavatkozásokban, vagyis az ételek ülve, állva, fekve törté­nő elfogyasztásában és a szalad­gálásban helytálljon. Mint minden tisztet, Brúnót is foglalkoztatta a kérdés, vajon a szolgálati törvény módosításai érintik-e állománycsoportbeli ho­vatartozását, státuszát. A tűzol­tók ugyan próbálták őt megvic­celni azzal, hogy a jövőben már csak címzetes százados lehet, emiatt szomorkodott is egy rövid ideig, de néhány finom falat és a humánszolgálat megnyugtató vá­lasza elkergette a viharfelhőket. Angyal Eszter tűzoltó főhadnagy * k i ♦ r V

Next

/
Thumbnails
Contents