Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-30 / 300. szám
5 Megújul a személyi igazolvány Budapest Január elsejével megjelennek az első elektronikus, többfunkciós személyazonosító igazolványok, amelyeket az elektronikus személyazonosításon túl elektronikus aláírásra is lehet használni - közölte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala kedden. Tájékoztatásuk szerint az igazolvány a TAJ-kártya és az adóazonosító igazolvány funkcióit is ellátja majd, az abba épített, magas biztonságú tárolóelemnek köszönhetően 2016-tól egy biztonságosabb és korszerűbb okmánynyal lehet ügyeket intézni. A személyazonosító okmányok történetében forradalmi újításnak számított, amikor 2000. január 1-jén bevezették az érvényben lévő követelményeknek megfelelő, kártya formátumú személyazonosító igazolványt A technika fejlődésével azonban szükségessé vált az újítás, ennek köszönhetően az új okmány biztonságos módon egyesít különböző, a vizuális és elektronikus személyazonosításhoz kapcsolódó elemeket. Béremelés a rendvédelemben Budapest Az idén elfogadott életpályamodellnek köszönhetően január 1-jétől 5 százalékos béremelést kapnak a rendvédelmi dolgozók - kö- zölte a Belügyminisztérium személyügyekért felelős helyettes államtitkára kedden sajtótájékoztatón. Zsinka András emlékeztetett arra, hogy idén júliustól 30 százalékkal emelkedett a rendvédelmi dolgozók illetménye. Az elfogadott életpályamo- dell nyomán 2019-ig 50 százalék lesz a béremelés mértéke, vagyis évente 5-5 százalékkal bővül a rendvédelmi dolgozók keresete. A politikus hangsúlyozta, hogy a kormány meg kívánja becsülni a rendvédelmi dolgozók munkáját, különös tekintettel arra a helytállásra, amelyet a 2015-ös migránskrízis során mutattak. A 43 ezer ember béremelésére összesen 93 milliárd forintot fordítanak. Magyarországnak bele kell állnia az európai vitakérdésekbe Európára ma a megosztottság, az elbizonytalanodás a jellemző, Magyarország viszont határozott álláspontokkal jelenik meg az európai vitákban - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI- nek adott interjújában. Budapest A kötelező migrációs kvótákat Magyarország jogi érvek alapján - Szlovákiával párhuzamosan - a luxembourgi székhelyű Európai Unió Bírósága előtt megtámadta. Az Igazságügyi Minisztérium megkereste valamennyi uniós tagállam illetékes minisztériumát, hogy tájékozódjon az egyes országok álláspontjáról. Az igazságügyi miniszter szerint a reakciók tanulságosak voltak: - Vannak olyan országok, amelyek mereven elutasítóak, a jogi érveinket nem kívánják mérlegelni. Más országok elgondolkodtatónak tartják keresetünket, jelenleg kivárnak. Köztük voltak olyanok is, akik informálisan egyetértésükről biztosítottak, de korábbi támogató döntésükre hivatkozva inkább semlegesek kívánnak maradni. És végül vannak olyan országok, amelyek a jogi érveink mellé azt is hozzáteszik, hogy a kötelező kvótarendszer a gyakorlatban már mégis bukott... Az eltérő álláspontoknak - a jogi megítélésen túl - oka az is, hogy a nyugat-európai országok bevándorláspolitikája nem tekinthető sikertörténetnek Közép-Európából nézve. Az elmúlt évtizedek azt bizonyították, hogy a bevándorlók integrációja problémákat vet fel. A feszültségeket, félelmeket magam is tapasztalhatta nagykövetként Párizsban és Brüsszelben - mondta Trócsányi László, hozzátéve, különösen veszélyes, ha a vallási meggyőződés akadálya az integrációnak. A sokféle, egymásnak ellentmondó reakciók jól jelzik, mekkora a tanácstalanság Európában. Egyes európai vezetők határozottságot akarnak mutatni, esetenként zsarolással vagy fenyegetéssel lépnek fel, de ez nem vezethet eredményre. Magyarország, a maga nemzeti hagyományokon alapuló határozott alkotmányos identitásával, értékválasztásaival, szilárd pozíciókat fogalmazott meg, melyeket jogi érveléssel is mindenkor alátámasztott. Tehát vitában állunk, de ez nem baj, a vita mindenkor a megoldást is elő tudja segíteni - jelentette ki Trócsányi László.- Hangunkat kell hallatni az uniós jog megalkotása során is, a magyar identitás szempontjából fontos ügyekben esetenként eltérő álláspontot kell megjeleníteni. Az uniós jog a tagállamok közötti kompromisszumok révén születik meg, ez egyben ereje és gyengesége is az uniós jognak. Amennyiben nincs lehetőség kompromisszumra, úgy adott esetben a vétó lehetőségével is élni kell. Célunk azonban az, hogy ne az együttműködés kerékkötőit, hanem a problémák közös megoldásának egyik aktív szereplőjét lássák bennünk - vélekedett a miniszter. Az alkotmányos történelmi hagyományok, Európa keresztény gyökerei, a házasság és a család mást jelentenek a mi térségünkben, mint Nyugat-Európában. De idesorolható a nemzetpolitika is. Mi magyarok nagyon örülnénk, ha az európai fórumok nagyobb figyelmet szentelnének az anyanyelvhasználathoz való jog érvényesülésének a közéletben. Hétmilliárdos csomag az egészségügynek Hétmilliárd forintot biztosít a kormány az egészségügyi intézményeknek a betegek ellátásában nyújtott többletteljesítményükért az E-alap maradványából - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkársága az MTI-vel. Budapest A forrást kedden átutalta az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a Magyar Államkincstárnak, és az hamarosan az intézmények számlájára kerül - tették hozzá. A járóbeteg-szakellátás ösztönzésére 4,7 milliárd forintot, a várólista-csökkentésben való aktív részvételért 1 milliárd forintot, az onkológiai diagnosztikában vállalt többlettevékenységért 800 millió forintot, míg az egynapos ellátások ösztönzésére 500 millió forintot kapnak az intézmények. Az E-alap kasszamaradványából összesen 339 egészségügyi szolgáltató részesül. Az úgynevezett kasszaseprés nyertesei idén azok az egészségügyi szolgáltatók, amelyek a 2015-re megfogalmazott és kiemelten kezelt szakmapolitikai célok közül többletfeladatokat vállaltak, ezzel is emelve a betegellátás minőségét - írták. Úgy fogalmaztak: az egészségügyi ágazatvezetés kiemelt célkitűzése, hogy az ellátásokat a betegek által könnyebben elérhető és hatékonyabb forrásfelhasználást lehetővé tevő járóbeteg-szakellátás irányába terelje, és erre ösztönözze a szolgáltatókat is. Ezért a járóbeteg-szakellátási tevékenységet végző szolgáltatók között csaknem 4,7 milliárd forintot osztanak szét. A kormány és az egészségügyi ágazat idén is nagy hangsúlyt fektetett a műtéti várólisták csökkentésére, miközben két ütemben 6 milliárd forint többletforrást is kaptak az intézmények e célra. A programban részt vevő egészségügyi szolgáltatók a jelentős többletmunka mellett kiemelkedő szervezési feladatokat láttak el, így - az elvégzett többletműtétek arányában -1 milliárd forintot osztanak szét azon intézmények között, amelyek emelt számú beavatkozást végeztek el, és így hozzájárultak a várólisták csökkentéséhez. Nem volt jelzés Budapest Magyarország titkosszolgálatai nem kaptak olyan jelzéseket a partner hatóságoktól, hogy itthon szilveszterkor terrorcselekményekre készülnének - nyilatkozta Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó a sajtónak. Hozzátette, nincs szükség a 3-as készültségi szint fokozására, a jelenlegi rendőri erő biztosítani tudja a közterületek biztonságát. A bécsi hatóságok múlt szombaton közölték, hogy a rendőrség fokozta a biztonsági intézkedéseket Bécsben, miután hírszerzési értesülések szerint a karácsony és az újév között terroristák támadásokra készülhetnek az osztrák fővárosban és más európai nagyvárosokban. Földi László biztonságpolitikai szakértő az Ml aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában azt mondta: a brit titkos- szolgálattól szivárgott ki, hogy merényletek várhatóak szilveszterkor, emiatt fokozott biztonsági intézkedések várhatóak Európa-szerte. Csökkennek az illetékek Budapest Több mint húsz hatósági eljárás díja és illetéke csökken, illetve szűnik meg januártól összesen tíz- milliárd forint összegben, azaz ennyivel több marad az állampolgárok zsebében - nyilatkozta Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár a Magyar Időknek. Az államtitkár elmondta, hogy az állami rezsicsökkentés, a bürokrácia csökkentése, az elektronizált ügyek számának emelése együttesen Magyarország verseny- képességét is növeli - olvasható a lap keddi számában. Kovács Zoltán kiemelte, hogy a közszolgáltatás-fejlesztési operatív program keretében 2020-ig az uniós és hazai forrásokkal együtt csaknem 300 milliárd forint áll rendelkezésre a közigazgatás fejlesztésére. Hozzátette: januártól több mint húsz hatósági eljárás díja és illetéke csökken, illetve szűnik meg összesen tíz- milliárd forint összegben, valamint januártól 600 ügytípust lehet intézni a kormányablakokban, ezek száma jövőre 270-re emelkedik. Bontják a pécsi magasházat Pécs. Terelőút a pécsi magasház mellett 2015. decemberének végén: az épület bontása miatt védőzónát alakítanak ki, ezért terelik el a forgalmat. Az épület ugyanazon terv szerint épült meg, mint a salgótarjáni garzonház. Első fokú ítélet bróker ügyben Budapest Kulcsár Attila volt brókert hat év hat hónap börtönre és 230 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás és más bűncselekmények miatt kedden első fokon a Fővárosi Törvényszék. A megismételt eljárásban Rejtő E. Tibor volt bankvezetőt és Forró Tamás vállalkozót, újságírót felmentették a vádak alól. A 18 vádlott közül Kulcsár Attila mellett még néhányan kaptak letöltendő szabadságvesztést, köztük Kerék Csaba 3 év 9 hónapot, a többiek 2 évet vagy annál keveseb- betTöbb vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság, és voltak olyanok is, akiknek az ügyében felmentő rendelkezést hozott. A törvényszék néhány vádlott és számos cég esetében rendelt el vagyonelkobzást, amely összességében milliárdos nagyságrendű.
