Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-19 / 294. szám

Határozat a pénz­ügyi csatornák elzárásáról Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa csütörtökön egy­hangú határozatot ho­zott arról, hogy meg­fossza az Iszlám Álla­mot a különböző illegá­lis tevékenységekből származó pénzügyi for­rásaitól. New York. Először hoztak döntést egy olyan ülés kereté­ben, amelyben a BT tagálla­mait a pénzügyminiszterek képviselték. Az Egyesült Álla­mok és Oroszország által kez­deményezett határozat értel­mében fokozni kell a nyomást a dzsihadista szervezetre, és különféle módon meg kell akadályozni, hogy pénzügyi forrásokhoz jusson, különös tekintettel az olaj illegális ke­reskedelmére. Eddig is érvényben volt már a világszervezetnek olyan határozata, amely álta­lában a terrorszervezetekre - tehát az al-Kaidára is, és más, hozzá kötődő csopor­tokra is - vonatkozott, ezút­tal azonban az Iszlám Állam­ra külön szankciós rend­szert dolgoztak ki. A tagál­lamok miniszterei azért összpontosítottak különle­ges figyelmet erre a szerve­zetre, mert kiterjedt területe­ket tart ellenőrzése alatt Irakban és Szíriában, ugyan­akkor pénzügyi bevételei kü­lönféle bűncselekményekből származnak. Az ülés résztvevői rámutat­tak, hogy elsősorban a szer­vezet által elfoglalt területek olaj- és földgázmezőiről kiter­melt nyersanyagot csempé­szik át a dzsihadisták a török határon, és ott szereznek tör­vénytelen úton pénzt. Csak­hogy a terroristák jelentős pénzügyi forrásokhoz jutnak emberek megzsarolása, elra­bolt régiségek, műkincsek el­adása révén, akárcsak em­berrablások által kicsikart váltságdíjakból. A BT-hatarozat megköve­teli minden államtól, hogy fogadjanak el törvényeket, amelyek szigorú büntetése­ket helyeznek kilátásba a dzsihadistákat finanszíro­zókkal szemben. Jacob Lew amerikai pénz­ügyminiszter, aki a BT csütör­töki ülésén elnökölt, elmondta: az Iszlám Állam mintegy 500 millió dollárra tett szert az olaj feketepiaci eladásaiból, és to­vábbi dollármilliókhoz jutott zsarolásokból, emberrablás­okból. Figyelmeztetett arra is, hogy a szervezetnek szüksége van a nemzetközi pénzügyi rendszer „megcsapolására” is, olajlétesítmények és kommu­nikációs eszközök beszerzésé­re, ezen kívül fizetnie kell sa­ját embereinek, fegyverekre kell szert tennie, biztosítani akarja az ellenőrzése alatrlévő területeken élők számára az alapvető szolgáltatásokat. Áz íszlám Állam elleni harc keretében egyébként az Egyesült Államok vezette ka­tonai koalíció legfontosabb feladatának tekinti, hogy megfossza a terrorszerveze­tet azoktól a csempészútvo­nalaktól, amelyek révén kül­földi fegyveresekkel töltheti fel sorait, és törvénytelen ke­reskedéssel finanszírozhatja tevékenységét. Migrációs stratégiát fo­gadtak el a bevándorlási hullám megállítása és a schengeni vívmányok megőrzése érdekében, amire azért van szükség, hogy Európa visszaszerez­ze az ellenőrzést külső határai felett - számolt be az uniós állam-, illetve kormányfők kétnapos év­záró csúcstalálkozójának első, csütörtöki napján Brüsszelben Donald Tusk. Brüsszel. Az Európai Tanács el­nöke elmondta: a stratégia célja, hogy gátat vessen a soha nem lá­tott migrációs hullámnak, és fel­gyorsítsa a már eddig meghozott intézkedéseket. Leszögezte, hogy a csúcson résztvevő politikusok mindegyike az elsődleges célok között említette a schengeni ha­tárok megőrzését. Ezzel kapcso­latban a lengyel politikus örömét fejezte ki, hogy sikerült megegye­zésre jutni Görögországgal, s hogy az ország még december­ben megkezdi együttműködését az európai határőrizeti ügynök­séggel (Frontex) a külső határok védelme érdekében. Az ülésen résztvevő politiku­sok a konkrét lépések között em­lítették, hogy az uniós üzemelte­tésű menedékkérő-regisztrációs központokból (hotspotok) továb­biakat is létrehoznak, működé­sük biztosítása érdekében pedig növelik az Európai Menekült- ügyi Támogatási Hivatal és a Frontex szakértőinek számát. A hotspotok hatásos működése ér­dekében elengedhetetlen, hogy módszeresen elemezzék az érke­zők személyazonosságát és a do­kumentumok eredetiségét, illet­ve ujjlenyomatot vegyenek. A po­litikusok megegyeztek, hogy a regisztrációs központok a re­gisztrációt megtagadók ügyében azonnal intézkedhetnek. Egyet­értettek abban is, hogy az unió Közös migrációs stratégiát fogadtak el Brüsszelben intézményeinek a tagállamokkal közösen kell végrehajtaniuk az áttelepítésre vonatkozó eddig döntéseket, és fontolóra kell ven­niük azt is, hogy az eddigi dönté­sek kedvezményezettjei mellett azokat a tagállamokat is bevon- ják-e a rendszerbe, amelyekre ugyancsak nagy nyomás nehe­zedik és kérelmezik a mechaniz­mus alkalmazását. dekében. Az ülésen résztvevő po­litikusok megegyeztek abban, hogy segítséget nyújtanak a nyu­gat-balkáni útvonal és a Földközi­tenger térségében fekvő harma­dik országoknak a menekültek regisztrációjában. A politikusok szerint továbbra is figyelni kell a migrációs útvonalakat, hogy vá­ratlan, új fejlemények esetén gyorsan tudjanak reagálni. ti szerv létrehozására, amely az európai határőrizeti ügynökség átalakítási tervére vonatkozik. A döntés érelmében az újjászerve­zett ügynökségnek jogában áll átvenni az Európai Unió külső határainak őrizetét akkor is, ha valamely tagállam kormánya azt ellenzi. Az újjászervezett ügy­nökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd (a Frontexnek je­Orbán Viktor miniszterelnök (b3) az Európai Tanács ülése előtt tartott V4-es kormányfői egyeztetésen, amelyhez csatlakozott David Cameron brit kormányfő (j2) is A tagállamok képviselői meg­állapodtak abban, hogy segítsé­get nyújtanak egymásnak a lete­lepedési engedélyt nem kapott személyek visszaküldési műve­leteiben, valamint intézkedéseket tesznek az emberkereskedelem és -csempészet felszámolása ér­A közös állandó part- és határ­őrizeti szerv felállításával kap­csolatban az uniós tanács már a jövő év első felében, a holland soros uniós elnökség ideje alatt állást foglal. Az Európai Bizott­ság kedden nyújtotta be javasla­tát egy állandó uniós határőrize­lenleg 400 tagja van), emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagá­lású készültségi erőként további, legalább 1500 határőrt biztosí­tanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgó­síthatók és bevethetők lesznek. Tusk arról is beszélt, hogy sike­rült jelentős előrelépést elérni a brit reformjavaslatok kérdésében is. Az európai tanácsi elnök arról számolt be a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közö­sen tartott sajtótájékoztatóján, hogy „lényegi, konstruktív és po­zitív” vitát folytatottak a kérdés­ről, miután David Cameron brit kormányfő részletesen ismertet­te kormánya álláspontját. A német kancellár sajtóértekez­letén hangsúlyozta, a megbeszélé­sen világossá tették, hogy minden fél azt szeretné, ha Nagy-Britan- nia tagja maradna az Európai Uni­ónak. Angela Merkel bizakodásá­nak adott hangot, mert - mint mondta - az akarat nyilvánvalóan megvan ahhoz, hogy olyan meg­egyezésre jussanak, amely min­den fél számára kielégítő. A Nagy- Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsola­tos kérdéseket az EU-csúcs csü­törtöki munkavacsoráján vitatták meg az uniós vezetők. A cél az volt, hogy sikerüljön politikai megállapodásra jutni azokban az ügyekben, amelyek reformjáról a londoni kormány tárgyalni akar az unióval. Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tarta­nak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Eu­rópai Unióhoz fűződő viszony- rendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit vá­lasztók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat. Biztonsági kapuk a szuperexpresszeknél Felállították és Ségolene Royal francia közlekedési és környezet- védelmi miniszter jelenlétében tesztelték csütörtökön a párizsi Gare du Nord vasúti pályaudva­ron azokat a biztonsági kapukat, amelyeken a múlt havi merény­letek miatt megszigorított biz­tonsági intézkedések részeként a Thalys szuperexpresszre felszál­ló utasoknak át kell haladniuk. Párizs ■A fémdetektoros kapuk és a cso­magok átvilágítása vasárnaptól működik Párizsban és az észak-franciaországi Lille pályaudvarán, ahonnan Belgium, Hollan­dia és Németország felé közlekednek a szuperexpresszek. Egy ilyen vonaton az utasok augusztus végén merényletet hi­úsítottak meg. A biztonsági kapuk felál­lításáról a 130 halálos áldozatot követelő november 13-i merényletek után döntött az illetékes miniszter. Ségolene Royal csütörtökön azt mond­ta, hogy az új biztonsági intézkedések nem fogják lassítani az utasforgalmat, az utasoknak „elég a vonat indulása előtt húsz perccel” a pályaudvarra érkezniük. A miniszter ismét utalást tett arra, hogy Brüsszelben, Amszterdamban és Kölnben is hasonló intézkedésre lehet számítani.- Odavoltak, hogy milyen gyorsan fel­állítottuk a kapukat. Valamennyi (külföl­di) kollegám felhívott, a jövő elején meg­szervezzük, hogy eljöjjenek megnézni - mondta Ségolene Royal, aki szerint ha „az intézkedés beválik és jól működik”, valamennyi franciaországi vonatra kiter­jeszthető lesz. A francia állami vasúttársaság, az SNCF igazgatósága szerint egy pályaud­var felszerelése a kapukkal és az átvilá­gító berendezésekkel, valamint azok mű­ködtetése évi 2,5 millió euróba kerül. A francia kormány vizsgálja a névre szóló vonatjegyek bevezetésének lehetőségét is. Franciaországban eddig csak a Lon­don felé közlekedő Eurostar járatainál működött biztonsági kapu. í Kongresszusi képviselő állt ki hazánk mellett A magyar kormánynak saját polgárai felé is megvan a humanitárius kötelezettsége - mondta Ted Poe AV. V Amerikai kongresz- szusi képviselő állt ki a washingtoni tör­vényhozásban a ma­gyar kormány migránspolitikája mellett. Ted Poe, te­xasi képviselő ked­den „Magyarország és a menekültválság” címmel fejtette ki mondandóját. Washington. - Először is, teljességgel irreleváns a külvilág véleménye arról, hogy Magyarországnak mit kellene, vagy mit nem kel­lene tennie. Magyarország szuverén állam, amely vé­gül is a saját politikai döntéseit az érdeke­inek és aggodalmainak megfelelően hozza meg - fogalmazott a texasi republikánus politikus. Leszögezte: -Ahogyan mi sem akarnánk, hogy Kanada mondja meg ne­künk, mit tegyünk, úgy Magyarország sem akarja, hogy más országok, mint Né­metország, mondják meg, mit kell tenni. A houstoni politikus szerint a mene­kültválság összetett kérdés, és az erkölcsi érvelésnek két oldala van: a háború elől menekülőket valóban segíteni kell, de közben nem szabad megfeledkezni arról a morális érvről sem, hogy egy kormány­nak meg kell tartania polgárainak tett ígéretét arról, hogy megvédelmezi őket. Poe kitért a menekültválság pénzügyi összefüggéseire is. Becsléseket idézett, melyek szerint Németországnak 2015- ben tízmilliárd euróba kerül az újonnan érkezettek befogadása, s ha Magyaror­szág ennek mindösszesen csak a felét köl­tené, ez szerinte akkor is az éves költség- vetésének több mint hét százalékát tenné ki. Miközben Németország pénzügyileg képes a menekültáradat előidézte pénz­ügyi viharral megbirkózni, a magyar gaz­daság erre valószínűleg nem lenne ké­pes - vélte. Az amerikai képviselő emellett OECD- adatokat idézett a magyar gazdaság álla­potáról, kilátásairól, s kiemelte annak fontosságát, hogy Budapestnek inkább a saját népébe és gazdaságába kell beru­háznia, semmint milliárdokat költeni má­sok elhelyezésére. V

Next

/
Thumbnails
Contents