Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-02 / 279. szám

Dél-Afrika visszatérhet az Videóra vették a magyar farkast Budapest. Ismét napvilágot látott egy videó Zselykéről, az Aggteleki Nemzeti Park területén élő farkasról, a természetvédők és szakemberek szerint a felvétel igazolja az állatfaj állandó jelenlétét az Északi-közép­hegységben. A WWF Magyarország közlemé­nyében kiemeli, hogy a farkasok je­lenléte természetvédelmi szempont­okból rendkívül előnyös, mivel más vadfajok szabályzásával nagymérték­ben hozzájárulnak az erdős tájak egészséges működéséhez. A most közzétett videón az idén nyáron elnevezett fiatal nőstény, Zselyke látható, amint éberen tájéko­zódik az erdőben, valószínűleg a faj­társaival tartva kapcsolatot. A vadon élő farkasok a településektől távol, a nagykiterjedésű erdők háborítat­lanabb részein élnek. Kiváló hallásuk­nak és szaglásuknak köszönhetően az embert messze elkerülik, így megpil­lantásukra alig van esély, leginkább csak a nyomaikkal lehet találkozni. A szakmai vélemények szerint ugyanak­kor a ragadozófaj sosem tűnt el teljesen Magyarországról, a Kárpátokhoz tarto­zó Északi-középhegységben mindig elő­fordult néhány portyázó egyed. A közlemény szerint a farkasokat az erdei élővilág „karmestereinek” is nevezik, mivel irányítják a növény­evő nagyvadfajok - szarvasok, őzek, vaddisznók - térbeli elhelyezkedését, és elejtik a beteg vagy sérült egyede- ket. A növényevők visszaszorítása to­vábbi növény és állatfajok ezreire hat kedvezően. „Büszkék vagyunk rá, hogy az Agg­teleki Nemzeti Park Igazgatóság fel­ügyelete alá tartozó tájakon a farkas élőhelyet talál, és az állomány jelen­léte folyamatos" - idézi a közlemény Veress Balázs igazgatót. A szakember a közleményben hang­súlyozza, az aggteleki és zempléni far­kasok rendkívül félénkek, az elmúlt 10 évben semmiféle olyan incidensről nem tudnak, amely során a ragadozók háziállatban tettek volna kárt. Ugyan­akkor az utóbbi időkben sem szűnt meg a farkasok kilövésének veszélye, amely ellen vadfigyelő kamerákkal, terepláto­gatásokkal, valamint a vadásztársada­lomnak a természetvédelmet partner­ként elfogadó tagjainak közreműködé­sével igyekeznek védekezni. Egy dél-afrikai bíróság csütör­töki döntése megnyitotta az utat az orrszarvútülök belföldi kereskedelmének engedélyezé­se előtt, természetvédők sze­rint a tilalom feloldása még in­kább kiszolgáltatja a rinocéro- szokat az orvvadászoknak. Fokváros. A Dél-afrikai Köztársaság kormánya 2009-ben vezetett be keres­kedelmi moratóriumot, hogy visszaszo­rítsa az állat orvvadászatát. Az ország két legnagyobb rinocérosztenyésztője azonban perre vitte a tilalmat azzal ér­velve, hogy az az orvvadászat elterjedé­sét segítette elő. Egyiküknek, lohn Hume-nak négyezer kilogramm orr­szarvútülök van a birtokában az általa tenyésztett állatoktól. Az illetékes bíró döntését azzal indo­kolta, hogy a kormány anélkül vezette be a tilalmat, hogy széles körű konzul­tációt folytatott volna a közvéleménnyel, és megkérdőjelezte a tilalom hatékony­ságát, rámutatva, hogy az orvvadászat a tilalom bevezetése után ugrott meg. Dél-Afrikában él a világ rinocéroszpo- pulációjának több mint 80 százaléka, mintegy 22 ezer egyed. A hivatalos ada­tok szerint idén január és augusztus kö­zött 749 rinocérosz esett orvvadászok áldozatául az országban, tavaly egész évben 1215. A tilalom bevezetése előtt, 2007-ben ez a szám még csak 13 volt Edna Molewa környezetvédelmi mi­niszter a bírói döntés után azonnal kö­zölte, hogy tárcája fellebbezni fog a leg­felsőbb bíróságnál. Allison Thomson, az orvvadászat ellen alakult egyik természetvédelmi csoport alapítója keserűségét hangoztatta a bírói döntés miatt. „Dél-Afrikában nincs belső piac az orrszarvútülökre, és a helyi keres­kedelem megnyitása csak azt fogja ered­ményezni, hogy bűnbandák ki fogják csempészni a tülköket a vietnami és kínai fekete piacokra” - hangoztatta. Más csoportok úgy vélik, hogy a ke­reskedelem belföldi legalizálása egy szélesebb kampányt részét jelenti, amelynek célja, hogy a nemzetközi pi­acokon is engedélyezzék az orrszarvú­tülök kereskedelmét. A nemzetközi tilalom 1977 óta van életben. Dél-Afrika már javasolta, hogy a veszélyeztetett fajok védelméről szó­ló washingtoni egyezmény tagországai jövő évi johannesburgi tanácskozásu­kon vegyék napirendre a tilalom felol­dásának kérdését. Szaporodnak a gibbonok Peking. Több mint megduplázódott, félezerre bővült a veszélyeztetett bóbi­tás gibbonok (Nomascus concolor) po­pulációja legfőbb élőhelyükön, a dél­nyugat-kínai Jünnan tartományban - derült ki egy frissen közzétett jelen­tésből. Míg a Csingtung nevű megyé­ben lévő természetvédelmi területen az 1980-as években alig több mint 200 példányt tartottak nyilván, addig má­ra 500 fölött van a számuk - közölte a Hszie Jou-neng, a területet felügyelő intézmény igazgatója hétfőn a Hszinhua hírügynökséggel. A szakemberek még 2005-ben meg­figyelő állomást állítottak fel a vadon­ban, hogy a faj egyedeinek napi tevé­kenységét nyomon követhessék. Úgy vélik, környezeti viszonyaik javítása, védelmük fontosságának tudatosítása eredményezte azt, hogy a gibbonok száma megemelkedett. Bálnavadászat: folytatják a japánok Tokió. Véget vetve a Nemzetközi Bíró­ság döntése nyomán elrendelt moratóri­umnak, a japán flotta már kedden elin­dul a Déli-sarkot övező tengerekre, hogy felújítsa az úgynevezett tudományos cé­lú bálnavadászatot-jelentette be a sziget- ország halászati ügynöksége. Néhány hajó már hétfőn útnak indult az után, hogy a japán kormány pénteken a Nem­zetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) elé terjesztette új bálnavadászati prog­ramjának végső változatát, amelyben kétharmaddal, 333 példányra csökken­ti a leölt csukabálnák számát, figyelem­be véve az IWC korábbi döntését a kér­désben - közölte az ügynökség. A Nemzetközi Bálnavadászaü Bizott­ság szakértői testületé tavasszal nem találta kielégítőnek Japán új bálnava­dászati programját az Antarktiszt öve­ző tengereken, ezért adott be Tokió mó­dosított tervet a testülethez. Ausztrália a hágai Nemzetközi Bí­róság elé vitte a japán bálnavadásza­ti programot, és a testület 2014 már­ciusában úgy döntött, hogy Tokiónak le kell állítania a bálnavadászatot az Antarktiszt övező tengerekben, mert az úgynevezett kutatási célú bálna­vadászati programja semmiféle tu­dományos célt nem szolgál. Ezért To­kió a 2014-15-ös szezonban kényte­len volt felfüggeszteni a bálnavadá­szatot a térségben. Füstköd: téglát égetett a szálló porból Van Zsen-cseng kínai művész ipari porszívót használ Peking egyik főútja mellett 2015. december 1-jén. A művész előző­leg száz napon át napi négy órán keresztül szűrte a kínai főváros levegőjét a porszívójával, majd az összegyűjtött porszem­csékből és egyéb légköri szennyeződésből téglát formált, amelyet ki is égetett. Ezt mutatja a második fotón. A katolikus egyházfő szerint a párizsi klímacsúcs ad­hatja talán az utolsó esélyt az emberiségnek arra, hogy megakadályozza az átfogó környezeti katasztró­fát. „A világ az öngyilkosság határán áll” - jelentette ki Ferenc pápa hétfőn. Róma. Ferenc pápa, aki tavaly júniusban vaskos dokumentu­mot írt a környezet témájáról, egyórás, kötetlen formájú sajtó- tájékoztatón figyelmeztette a vi­lágot a veszélyre, miközben re­pülőgépén hazafelé utazott afri­kai látogatásáról. A pápát megkérdezték, hogy szerinte fordulópont lesz-e a pá­rizsi csúcsértekezlet a globális felmelegedés elleni küzdelem­ben. „Nem vagyok biztos benne, de azt kijelenthetem: most vagy soha. A gondok évről évre súlyo­sabbak. A határon állunk. Ha erős szavakat használhatok, ak­kor azt mondanám, hogy az ön­gyilkosság határán állunk” - fe­lelte. Ferenc pápa példaként em­lítette Grönland visszahúzódó gleccsereit és az alacsonyan fek­vő országokat, amelyeket az emelkedő tengerszint fenyeget. „Biztos vagyok a (párizsi kül­döttségek) jó szándékában, hogy tegyenek valamit. Remélem, ez sikerül, és imádkozom, hogy így legyen” - mondta. A felkeresett országokkal - Ke­nyával, Ugandával és a Közép-af­rikai Köztársasággal - kapcsolat­ban azt is kijelentette, hogy a fe­kete kontinens „a kizsákmányo­lás mártírja”. Ennek felelősei a gazdag országok, amelyek mo­hón vágyakoznak a természeti kincseire, és rá akarják erőltetni a nyugati értékeket ahelyett, hogy a fejlesztésére koncentrálnának. „Afrika áldozat. Mindig ki­zsákmányolták más hatalmak... egyes országok csak Afrika nagy erőforrásait akarják, de nem gondolnak az (ottani) országok fejlesztésére, munkahelyek te­remtésére” - hangsúlyozta Fe­renc pápa. HIRDETÉS MAX-IMMUN S &t-qcl GYÓGY GOMBA VARGA GYOGYGOMBA: minőség, megbízhatóság, hatása dokumentált! A gombák természetes erejének ismerete több évezredre nyúlik vissza. A gyógygombakivonatok az immunrendszer szabályozásán keresztül nyújtanak segítséget az egészség megőrzésében. Salgótí +36 32 I f 1 X t orrszarvútülök kereskedelméhez Orrszarvú a nyíregyházi vadasparkban =

Next

/
Thumbnails
Contents