Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-16 / 291. szám
a Nemzetközi Űrállomásra Levegőbe emelkedik ja Szojuz TMA-19M orosz űrhajó a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontját)» 2015. december 15-én. Az űrhajó legénységének tagjai. Timothy Peake brit, timothy Kopra amerikai és Jurij Malencsanko orosz űrhajós a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS) utaznak jj Fedélzetén egy amerikai, egy brit és egy orosz űrhajóssal kedd délután útjára bocsátottak Bajkonurból egy orosz űrhajót, amelynek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) kell elvinnie utasait és rakományát. Kilenc perccel az indítás után az űrhajó sikeresen Föld körüli pályára állt. Bajkonur. A Szojuz TMA-19M űrhajó a tervek szerint kedd késő este, hat és fél órás út után kapcsolódik az űrállomáshoz. Az orosz Jurij Malencsenkó, az amerikai Timothy Kopra, továbbá az Európai Űrhivatal képviseletében a brit Timothy Peake utazik az ISS-re. A csapat fél évet tölt az űrállomáson, amelyen hárman várják őket: Szergej Volkov és Mihail Komyijenko orosz, továbbá Scott Kelly amerikai űrhajós. Kornyijenko és Kelly már március óta az állomáson van, küldetésük egy teljes évre szól. A klímaváltozás a tengeri táplálkozási láncot fenyegeti Ausztrália partjainál A klímaváltozás fenyegeti a tengeri táplálkozási láncot Ausztrália déli partjainál egy planktonokról írt új tanulmány szerint. Canberra. Az ausztrál tudományos és ipari kutatószervezet (CSIRO) jelentése szerint az elmúlt 30 évben a hideg tengervizet kedvelő és a helyi ökoszisztémában fontos szerepet betöltő planktonpopuláció több mint 300 kilométerrel húzódott délebbre, átadva a helyet más, inkább a melegebb vizet kedvelő planktonfajoknak. A jelentés vezető szerzője, Anthony Richardson úgy nyilatkozott, hogy a planktonok vándorlása hatással lehet a tengeri madarak, halak étrendjére és táplálkozási szokásaira is. „A melegvízi planktonok kisebbek, és néhány hal, tengeri madár és emlős egyszerűen nem szereti az ízüket” - mondta el. Hozzáfűzte: a fiatal halaknak a hidegvízi planktonok jelentik a legfontosabb táplálékot, a klímaváltozás hatására délebbre vonuló trópusi planktonok ezért nem kedveznek a halak szaporodásának. Anthony Richardson szerint a planktonok vizsgálata létfontosságú a klímaváltozás tengeri életre, végső soron az emberekre gyakorolt hatásainak megértéséhez. Mint hangsúlyozta, a planktonok amellett, hogy központi szerepet töltenek be a tengeri táplálékláncban, felelősek az emberek által belélegzett oxigén mintegy feléért is. „A legfontosabb eredményünk, hogy a planktonok, amelyek igazán fontosak az emberek szempontjából, komoly változáson mennek keresztül a klímaváltozás következtében” - fogalmazott. A Dnyeszterig ért a Csornád hamuja A székelyföldi Csomád- vulkán legutóbbi kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket holnap a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók. A téma aktuális, ugyanis a látszat ellenére a Föld mélye ma is aktív. Lapunk a múlt héten a hazai bazaltvulkánok kitörési esélyéről írt. A jelenleg több szálon futó kutatás részeredményeit hozzuk nyilvánosságra számos fórumon - mondta a holnapi konferencia kapcsán Karátson Dávid vulkanológus az MTI-nek. A Magyar Tudományos Akadémián tartott szakmai napról szólva kifejtette, a székelyföldi Csomád- vulkán működésének jellege az elmúlt ötvenezer évben megváltozott, ezért a vizsgálatok leginkább arra irányultak, hogy ez hogyan történt, mi volt az oka, illetve, hogy melyek lehetnek a következményei. Újabb adatok alapján mintegy 29 ezer éve szunnyad a vulkán, így szigorúan tudományosan nézve azt kell mondani, hogy még lehet némi esély újabb kitörésre - közölte a kutató. Kifejtette, lehetséges, hogy nem szilárdult meg alatta a magma, azonban a robbanásnak a közeljövőben kicsi a valószínűsége, mivel korábban néhány ezer évenként volt működés, és jelenleg semmi nem utal magmás nyugtalanságra. Kiderült, a terület igen gazdag olyan utóvulkáni jelenségekben, mint amilyenek a borvizek vagy a kénes kigőzölgések miatt büdösbarlangoknak nevezett hasadékok, üregek, ám ezek szunnyadó tűzhányókon Is megfigyelhetők. A vulkanológus elmondta, hogy nagyjából ötvenezer évvel ezelőttől kezdve heves robbanások játszódtak le. Ezeknek köszönheti a létét a vulkán két krátere is, a jóval régebbi, ma már láppal kitöltött Mohos és a legutolsó robbanás színtere, a Szent Anna-tó. Mint mondta, a felnyomuló magmának az aljzat mésztartalmú kőzetanyagával való érintkezése heves robbanásokhoz vezetett. Ez a működési típus a korai kitöréseket és a Csornád legvégső aktivitását is jellemezte. Az ötvenezer évvel ezelőtti heves robbanásoknak a Mohos egykori krátere lehetett a központja. Ekkor jött létre a két krátert északról övező magas hegyperem is, a Nagy-Csomád. Mintegy negyvenezer évvel ezelőtt a vulkán elcsitult, csak kisebb lávaömlésekre került sor, majd feltehetően egy új magmaadag érkezése, nagyjából 31 ezer éve, az úgynevezett kézdivásárhelyi kitöréssorozathoz vezetett. Ennek - a környező medencékben élő kőkori ember számára rendkívül látványos, de igen veszélyes - lényegi Fésze az akkori Szent Anna-kráterben a csendes szakaszban megnövekedett lávadóm felrobbanása volt. A korábbi vélekedések a kitörés időpontját tartották a csomádi vulkánosság befejeződésének. Az újabb kutatások azonban bizonyítékokkal szolgáltak egy még későbbi, két-három- ezer évvel fiatalabb, legutolsó kitörésre is, amely olyan erejű robbanás volt, hogy hamuanyaga még a távoli Dnyeszter folyó deltájának vidékén, az ottani löszös üledékek közé települve is kimutatható. Azóta a vulkán szuny- nyad, a kráterben felgyűlt tó fel- töltődése még csak kezdeti szakaszában tart. Karátson Dávid elmondta, hogy további kutatásokat folytatnak a területen azért, hogy még teljesebb „életfát” tudjanak felállítani a Csornádról, és hogy sikerüljön megismerni teljes történetét. Ezek a vizsgálatok kiterjednek például arra, hogy mennyi láva jött a felszínre adott idő alatt, voltak-e nyugalmasabb, illetve aktívabb periódusai, amelyekhez egyebek mellett újabb kormeghatározásokat fognak végezni a szakemberek. A friss eredményekről a Földgömb magazin decemberi számában olvasható tanulmány. Az űrrepülés története Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az űrrepülés történetét feldolgozó hatalmas kiállítás érkezik Brüsszelből Budapestre január közepén - közölték a szervezők az MTI-vel kedden. Budapest A közlemény szerint a világ egyik legnagyobb űrrepüléssel foglalkozó gyűjteményének tartott Gateway to Space elnevezésű tárlat január 15. és március 15. között lesz látható a Millenáris parkban. A több száz tárgyat felvonultató kiállításon lehetőség lesz megismerkedni a NASA által használt szkafanderekkel, rakéták és űrkapszulák élethű másával, valamint a látogatók testközelből szemlélhetnek egy életnagyságú holdjárót is. Az űrrepülés történetét az első lépésektől napjainkig bemutató kiállítás végigkalauzol az eseménydús 20. századon, kitér a rakétaépítés kezdeteire, a Holdra szállásért zajló űrversenyre és a Naprendszer határainak feltérképezésére is. Az interaktív tárlat emellett betekintést fog nyújtani az űrhajósok mindennapjaiba, az űrhajósképzés gyakorlatába és a Földön kívüli élet kutatásának lehetőségeibe is - olvasható a közleményben. Magyar kamerák mutatják a kísérletet A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellará- torában, a Wendelstein 7- X-ben felvillan a plazma. Az intézmény kedden az MTT hez eljutatott közleménye szerint mintegy kilenc évnyi építés és több mint egy év előkészület után indult el a németországi Greifswaldban a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése, a Wendelstein 7-X. A szerkezet a Napban zajló reakciókat földi körülmények között valósítja meg, a szabályozott magfúzió létrehozásához erős mágneses terekkel tartja össze a plazmát, így állítva elő hatalmas mennyiségű tiszta - üvegházhatást és atomhulladékot nem produkáló - energiát Az Európai Uniós fúziós kutatási program egyik alappillérének számító berendezés első kísérleteinek sikeréhez a magyar csapat majdnem egy évtizede fejlesztett, tíz kamerából álló saját intelligens videomegfigyelő-rendszerrel járult hozzá. Az egész berendezés belsejét monitorozó kamerarendszer feladata, hogy megfigyelje a plazmát és megvédje a berendezést az esetleges nem megfelelő működéskor fellépő károsodástól. A rendszer a megfigyelt adatok valós idejű feldolgozása után eredményeit eljuttathatja többek között a berendezés vezérlőrendszerének is, amely a kameraképek alapján szükség esetén biztonsági leállást tud végrehajtani. A rendszert a magyar kutatók és mérnökök több lépésben szállították ki és szerelték össze, az utolsó komponensek idén januárban érkeztek meg a helyszínre. A kritikus első kísérletnél minden rendben zajlott, így a Wigner Fizikai Kutatóközpont Plazmafizika Osztályának munkatársai a többi jelenlévő 150 kutatóval együtt boldogan kiálthattak fel az első plazma képei láttán a berendezés vezérlőtermében - derül ki a közleményből. HIRDETÉS ■'em- Haclrola •«, fy f ÍÜ k ícáassK j' az egész csatádnak www.vargagyogygomba.hu I 4 I I 1 I I 1 < t
