Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-10 / 260. szám

Európa gondjai- Az Európai Unió fel­bomlásának veszélyével fenyeget a menekültvál­ság, fó'leg ha annak közös megoldása elé akadályt gördít a „téves nacionaliz­mus” - vélekedett hétfőn az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg kül­ügyminisztere. Luxembourg. - Az Európai Unió széteshet, és ez ijesztően gyorsan végbemehet, ha kívül- belül az elzárkózás lesz a sza­bály a szolidaritás helyett - hangsúlyozta Jean Asselborn nyilatkozatában. A külügyminiszter a belső ha­tárellenőrzés megszüntetéséről a luxemburgi Schengenben 1985- ban megkötött egyezményt - amelynek jelenleg 26 uniós ál­lam tagja - is veszélyeztetve látja.- Talán még van néhány hó­napnyi időnk - jegyezte meg. Asselborn emlékeztetett rá, Né­metország és a legtöbb uniós or­szág „felfogta", hogy a genfi me­nekültügyi egyezmény van ér­vényben. Az EU-ban azonban van néhány olyan ország is, amely az unió értékeit - amelyek nem csak anyagi értékek - valójában nem helyesen tették magukévá.- Még mindig az emberi érté­kek kultúrája az a kapocs, amely minket összefog - szögezte le, és arra figyelmeztetett, hogy a „té­ves nacionalizmus egy valódi há­borúhoz vezethet”. A luxemburgi külügyminisz­ter szerint vannak olyan politiku­sok és pártok, amelyek a beván­dorlás témáját tudatosan felhasz­nálják a félelemkeltésre. Úgy lát­ja, ellensúlyozni kell ezt a fajta félrevezetést, és erősíteni kell a bizalmat annak érdekében, hogy az unió értékei ne legyenek sut­ba dobva. Mint megjegyezte, nem tudja, mi történne a Balká­non, ha Németország vagy Svéd­ország bezárná a kapuit.- Úgy gondolom, hogy már most egy nagyon-nagyon kritikus helyzet az, amelyben vagyunk. Ha nem találunk európai megoldást a migránsválságra, ha egyre több or­szág gondolja úgy, hogy csak nem­zeti szinten tudja kezelni ezt az ügyet, akkor Schen-gennek vége - figyelmeztetett a tárcavezető.- Ha Schengen megbukik, ak­kor azzal az Európai Unió legna­gyobb vívmányának fellegzett be, aminek jelentős következmé­nyei lesznek az uniós polgárok mindennapjaira - mondta a kül­ügyminiszter, hozzátéve, hogy a határellenőrzés visszaállítása „mindent” érinteni fog. Asselborn hozzátette: a külső határok ellenőrzése nem az elzár­kózásról szól, hanem arról, hogy „tudjuk, ki miért jön hozzánk vagy keres menedéket nálunk”. Példaadó a magyar hozzáállás... Magyarország hozzáállá­sa a migránsválsághoz a probléma megoldásának az útja - mondta Robert Kalinák szlovák belügy­miniszter abban az inter­júban, amelyet a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap közölt hétfőn. Prága. A bevándorlási hullá­mot Kalinák szerint csak „a ha­tárok szigorú őrzésével” lehet megoldani.- A megoldáshoz vezető utat a magyar eljárás mutatja, amelyet ki kell terjeszteni egészen a gö­rög és a macedón határra - je­lentette ki Robert Kalinák. A szlovák belügyminiszter szerint Magyarország helyesen tette, hogy kerítést épített déli határain.- Magyarország nem lehetett felkészülve egy ilyen bevándor­lási hullámra, ezért a maga mód­ján reagált. És helyesen reagált, mert úgy döntött, hogy megállít­ja az Európai Unióba irányuló il­legális migrációt - szögezte le a szlovák tárcavezető. A magyar határon létrehozott határzár - vélekedett Kalinák - hoz­zájárult a helyzet megoldásához.- A kerítés segített megoldani a kialakult helyzetet, ma ezt már azok az országok is elismerik, amelyek ordibáltak, hogy milyen diktátor ez az Orbán (Viktor). Ausztria kerítést akar építeni, Szlo­vénia kerítést akar építeni - fejtet­te ki a pozsonyi belügyminiszter. • Kalinák úgy véli, hogy a be­vándorlási hullám leginkább Né­metországot, Hollandiát és a skandináv országokat sújtja, mert ezek az országok a beván­dorlók célpontjai. Aláírásgyűjtés Szlovákiában Diiiiaszerdaitely. Támogatók aláírják a migránsok betelepítési kvótája elleni petíciót, balra Karaffa Attila önkormányzati képviselő (balról a negyedik) a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) aláírásgyűj­tésén Dunaszerdahelyen 2015. november 9-én. Az októberben indult aláírásgyűjtés december 15-ig tart. Bevándorlók a Csatorna-alagútnál Calais. Egy illegális bevándorló ül az országúira jutást megakadályozó szögesdrótkerítés tövében: a Csatorna-alagút bejárata közelében több mint ezerötszáz afgán, Szíriái, iraki, dárfuri és eritreai beván­dorló táborozik. Aláírásgyűjtés a kvóta ellen Erdélyben is Tőkés László Kolozsvár/Nagyvárad. Az Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös felhí­vásban kéri az erdélyi magya­rok csatlakozását a bevándor­lási kvóták elleni Fidesz-petí- cióhoz - jelentette be Tőkés László EMNT-elnök és Szilágyi Zsolt EMNP-elnök egy hétfői nagyváradi sajtótájékoztatón. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a Fidesz petíciójá­nak az a címe: Védjük meg az országot.- Azt mondom, védjük meg a nemzetet, védjük meg értéke­inket, védjük meg Romániát, és csatlakozzunk ehhez a felhí­váshoz. Azt hiszem, hogy a de­mokratikus EU csak a demok­ratikus közakaratból ért. Nagy szakadék van a politikai osz­tály és a polgári társadalom kö­zött. Ezt a szakadékot be kell tömni, át kell hidalni, - magya­rázta Tőkés László. Az aláírásgyűjtés technikai részleteiről ezután döntenek, később közük, hogy miként írhatják alá a Fidesz-petíciót az erdélyi magyarok. A lengyelek is adóztatnak Lengyelország jövőre 3,5-5,7 milli­árd eurónak (1100-1800 milliárd fo­rint) megfelelő összeggel növelné költségvetési bevételeit, amit meglé­vő adók hatékonyabb behajtása mel­lett a bankok és a nagy szupermar­ketek megadóztatásával érne el - de­rül ki a Jog és Igazságosság alakuló kabinetje egyik tagjaként emlege­tett Henryk Kowalczyk interjújából, amelyet hétfőn közölt a Dziennik Gazeta Prawna című napilap. Varsó. Az októberi parlamenti választá­sok győztese, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) abszolút többséget szerzett a lengyel parlamentben, kormá­nya összetételét várhatóan hétfő délután ismerteti. Kowalczyk, aki a PiS képviselője és pénz­ügyi szakemberként ismert, a lapnak elmond­ta: a leendő kormány hosszabb távú stratégi­ai célja a költségvetés kiegyensúlyozása, amit ha el akartnak érni a választási ciklus végé­ig, az "nagyon ambiciózus kihívást" jelentene. A PiS-nek mégis erre kell törekednie, de elő­zőleg meg kell állítania a GDP-arányos állam- adósság növekedését - fűzte hozzá. Henryk Kowalczyk ezzel vélhetően arra utalt, hogy bár az Eurostat október végi ada­tai szerint a lengyel államadósság a bruttó hazai termék 51,7 százalékát teszi ki, a PiS szakértői hátterét adó varsói Sobieski Inté­zet, valamint az 1989-es rendszerváltás utá­ni lengyel gazdasági reform atyjának tartott Leszek Balcerowicz közgazdász-professzor ezt - az úgynevezett rejtett adósságok, az al­ternatív könyvelési módszerek miatt - ennél lényegesen magasabbra teszi. A hatékonyabb adóbehajtás és a nagy szu­permarketek, a bankok megadóztatása jö­vőre - becslések szerint -15-20 milliárd zloty (mintegy 3,5-5,7 milliárd Euró) bevételt hoz­hat az állami költségvetésbe. Korábban a PiS-nek egy másik képviselője, Zbigniew Kuzmiuk úgy nyilatkozott: a bankoknak 0,39 százalékos különadót vezetnének be. A nagy kereskedelmi cégek és a bankok megadóztatása része a PiS gazdasági prog­ramjának. A párt a fogyasztás növelésével serkentené a gazdaságot, az ehhez szüksé­ge növekvő állami kiadásokat fedeznék az adókból. Rabbikonferencia Bűnelkövető a menedékkérők tizede New York. A Chábád Lubavics ortodox zsidó mozgalom rabbikon­ferenciájának résztvevői táncolnak New York Brooklyn negyedében. Németországban a menedékkérők nagyjából 10 százaléka követ el bűncselekményeket - mondta a bűnügyi rendőrség elnöke. Berlin. André Schulz a német lap hétfői szá­mában megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy a 10 százalék sok vagy kevés, azt mond­ta: figyelembe kell venni, hogy nagyon sok „fi­atalember jön ide a kilátástalanságból, és kilá­tástalan helyzetbe kerül”, ez az élethelyzet pe­dig a bűnelkövetővé válás kockázati tényezője.- Normális, hogy ennek a csoportnak egy része bűnelkövetővé válik. A németekkel ha­sonló helyzetben ugyanez történne. A vallás és a származás ebben alárendelt szerepet játszik - mondta. Arra a kérdésre, érthető-e, hogy a befogadóállomások környékéi lakók ellenér­zésekkel viszonyulnak a menedékkérők meg­jelenéséhez, azt mondta, hogy ez „abszolút emberi reakció”, hiszen ami ismeretlen, az fe­nyegetőnek tűnik, ezért semle­ges, tényszerű, „tárgyilagos fel­világosításra” van szükség - tet­te hozzá. Elmondta, hogy a me­nedékkérők körében megmu­tatkozó bűnözésről gyűjtött adatok elemzése révén az a „legfontosabb felismerés”, hogy az elkövetők nem hábo­rús menekültek.- Nem szíriaiak, nem afgá­nok és nem irakiak, hanem fi­atalemberek a Balkánról, a Kaukázusból, Észak-, Nyugat-, és Közép-Af- rikából. Rendszerint már a hazájukban is követtek el bűncselekményeket. Különösen sok dolga akad a hatóságoknak a grúzokkal, bár velük kapcsolatban sem sza­bad általánosítani. Eddig ezernél is több grúz állampolgárról állapították meg, hogy a szervezett bűnö­zői hálózatok révén kerültek Németországba, menedékjogi kérelmet adtak be, hogy tar­tózkodási jogot szerezzenek, és kérelmük átfutási idejét ar­ra használják fel, hogy vagyon elleni bűncselekményeket kö­vessenek el. Ezeknek a maffiaszerű há­lózatoknak a felszámolása na­gyon nehéz, tevékenységük pedig súlyos károkat okoz, csak a grúz ban­dák évente 100 millió euró nemzetgazdasá­gi kárt okoznak - mondta André Schulz. André Schulz t

Next

/
Thumbnails
Contents