Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-05 / 256. szám
Matolcsy, a nábob Budapest. Az MSZP szerint Matolcsy György jegybankelnök úgy viselkedik és dolgozik, mint az Egy magyar nábob rosszul sikerült 21. századi mása. Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének szerdai parlamenti beszámolója kapcsán azt mondta, Matolcsy György nem a saját vagyonát költi, hanem 100 milliárd számra herdálja a közvagyont. Az ellenzéki politikus szerint a jegybankelnököt súlyos felelősség terheli azért, hogy 2010 óta a forint lényegében tönkrement, meggyengült. Az MNB-t azért nem érdekli a gyenge forint, mert az termeli a jegybank nyereségét, amelyet Matolcsy György kénye- kedve szerint költ el - magyarázta. Budapest Eredményes a várólisták csökkentését célzó program, a legutóbbi, hatmillión! forintos támogatás hatására 44 ezerről 37 ezerre csökkent a műtétre várók száma - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Felidézte a kormány idei döntését, amely szerint a kórházak átirányíthatják egy másik intézménybe a műtétre várakozókat, hogy a beavatkozás mirtél hamarabb megtörténjen. A cél, hogy ne kelljen a kisebb műtétekre 2- 3 hónapnál, a nagyobb beavatkozásoknál pedig hat hónapnál többet várni - tette hozzá. Kiemelte, a várólista-csökkentési program esetében is abból indultak ki, hogy a beteg minél hamarabb tudjon gyógyulni. Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Kórházszövetség honlapján már elérhető a lista arról, hogy mely kórházak mely műtétekre vonatkozóan rendelkeznek többletkapacitással. mentumfilmet vetítették az Uránia Nemzeti Filmszínházban,este az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére tartott hagyományos emlékkoncerten a Szent István-bazilikában felhangzott Giuseppe Verdi Requiem című műve. 1956. október 23-án Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felKatonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 59. évfordulóján szerda reggel, Budapesten a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon. Budapest November 4-ét a magyar kormány 2013-as rendeletében nyilvánította nemzeti gyásznappá, hagyományokhoz híven szerda reggel a megemlékezések a Kossuth téren kezdődtek, ahol a Himnusz hangjaira felvonták, majd a Szózat kíséretében félárbócra eresztette a nemzet lobogót a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állományába tartozó Honvéd Díszzászlóalj. A ceremónián közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység is. A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvéd vezérkari főnök, a diplomáciai testület több tagja, továbbá pártok, katonai és állami szervezetek képviselői. A Parlament előtti ünnepség a díszzászlóalj tiszteletadása mellett a Magyar takaródéval zárult. A HM Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal által szervezett központi rendezvények a rákoskeresztúri Új köztemető nemzeti emlékhelyen koszorúzással folytatódtak. Délután az Életreítéltek című dokukeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.. A forradalom a Magyar- országon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A forradalom sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg néhány nappal azután, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. A harcok áldozatainak száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január ló. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, 19 ezer 22ó-an (Budapesten 16 ezer 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 - az 5ó-os Intézet adatai szerint 229 - embert végeztek ki az 1956- os forradalomban játszott szerepük miatt. Életével fizetett Nagy Imre, Maiéter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József is. Küzdeni fogunk a betelepítés ellen Budapest Küzdeni fogunk a kötelező betelepítést jelentő kvótarendszer ellen, Európát meg kell védenünk - jelentette ki a Fidesz frakciószóvivője szerda reggel. Halász János elmondta: a Parlament kedden egy határozati javaslatról szavazott, amely elutasította a kvótarendszert. Hozzátette: az országgyűlési határozatot a baloldali pártok nem támogatták, azok most is korlátlanul beengednék a migránsokat, pedig ez igen rosszat tenne Magyarországnak. A frakciószóvivő hangsúlyozta: a kvótarendszer azt jelenti, hogy az unió kötelezően be akar telepíteni migránsokat, függetlenül a magyar emberek véleményétől, sőt a migránsok véleményétől is. Úgy fogalmazott: a kvótarendszer bevezetése esetén, az abban foglalt „Juncker-féle képlet” szerint a következő öt évben legalább „egy szegednyi ember" érkezne Magyar- országra. Évente ugyanis több mint 13-15 ezer migránst telepítenének be, és számolni kell a családegyesítések hatásával is. Halász János szerint kérdéses, hogy egy ekkora tömeggel mit lehetne kezdeni. Az országgyűlési határozat elfogadása után a kormány még megalapozottabban foglalhat állást a kvóta- rendszerrel kapcsolatos vitákban. Népességrobbanás és bevándorlás Budapest A gazdasági és ideológiai különbségeken, valamint a romló biztonsági helyzeten kívül a második világháború utáni gyors népességnövekedés volt a migrációs hullám egyik fő kiváltója - mondta az Egyesült Államokban élő Demény Pál demográfus szerdán. A csütörtökön kezdődő Budapesti Demográfiai Fórum előadója példaként említette Szíriát, amelynek lakossága a második világháború végén mindössze 3,5 millió volt, 2013-ra viszont majdnem 22 millióra nőtt. Hasonló a helyzet Iránban, Afganisztánban és Egyiptomban is. A szakember kiváltó oknak nevezte az olyan "hibás" lépéseket, mint azt az ígéretet, hogy a Szíriából érkezőket befogadja Németország. Ötödször is Máté Bence „Az év természetfotósa” A 2015. évi, Az év természetfotósa pályázat nagydíjasa a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Kupolacsarnokában tartott díjátadón Budapesten 2015. november 3-án. Máté Bence ötödik alkalommal nyerte el Az év természetfotósa elismerést, és Lépéselőny című képe Az év természet- fotója címet is kiérdemelte. Meg kell védeni a határokat Az Európai Unió alapértéke a törvényesség, a törvények uralma, ezt a határokon vissza kell állítani, és szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy ismeretlenek százezres tömegben minden kontroll nélkül haladnak át államhatárokon és országokon - mondta Bakondi György a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Budapest/Hódmezővásárhely. Bakondi György úgy fogalmazott: Magyarország déli határának lezárása csak a második legjobb megoldás volt, a legjobb az lenne, ha Görögországban tudnák feltartóztatni a migránsokat Kiemelte, hogy Magyarország régóta hangoztatja, hogy a külső határok védelme a megoldás, de eddig senki nem hallgatott rá. Mostanában viszont egyre több vezető európai politikus szájából elhangzik ez az álláspont - mondta. Szabó János, a cseh honvédség nyugalmazott őrnagya (balról a második) bemutatja a cseh honvédségnél rendszeresített mobil konyhát Simicskó István honvédelmi miniszternek (balra) a Balaton 2015 közős kiképzésen a hódmezővásárhelyi Zrínyi Miklós Laktanyában 2015. november 3- án. A december 15-ig tartó Balaton 2015 gyakorlat célja a magyar, cseh, szlovák katonák kiképzése a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelését segítő lo- gisztikai feladatok ellátására /áJkuyyyi] a juaa'l r IMjygS
