Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-30 / 277. szám
Orbán Viktor: nem fogadunk el kényszerbetelepítést Juncker az EU és Törökország közeledését sürgeti Antonio Banderas- retrospektív Tizenkét spanyol alkotást, köztük öt Antonio Banderas-filmet tekinthetnek meg a nézők december 2. és 7. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban a spanyol filmhéten. A Spanyol Nagykövetség és a budapesti Cervantes Intézet által szervezett eseményen változatos műfajú kortárs alkotásokat, valamint a Spanyol Film- akadémia életműdíjával kitüntetett Antonio Banderas tiszteletére öt, Magyarországon kevéssé ismert Banderas-filmet mutatnak be. Ezeket spanyol nyelven, magyar felirattal, valamint angol felirattal és magyar hangalámondással vetítik - közölte az Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-vel. A nyitó díszvetítésen, december 2- án Dániel Monzón El Nino című thrillere látható. A film két fiatal történetét meséli el, akik a kábítószer-kereskedelem világában szeretnének szerencsét próbálni a Gibraltár-szorosban. Az Antonio Banderasretrospektívet a negyvenes években játszódó A fáraó udvara (1985) című musical nyitja, amely egy amatőr színtársulat botrányos előadásának történetét dolgozza fel. A gyilkolás öröme (1988) című krimi-thriller egy fiatal matematika tanár és egy drogdíler találkozásáról szól, akik közös tulajdonságot fedeznek fel egymásban. A Széllel szemben (1990) két testvér vérfertőző kapcsolatáról mesél, a Ha azt mondják, ^elestem a harcban (1989) című filmben egy nővér és egy orvos idézi fel emlékeit A retrospektív sorozat utolsó filmje az Antonio Banderas által rendezett Forró zápor (2006). A kortárs spanyol filmek összeállításában látható lesz Miguel Alcantud Fekete gyémántok című alkotása, amelyben egy tehetségkutató felfedez két fiatal sportolót a nyugat-afrikai Maliban és meggyőzi őket, utazzanak vele Spanyolországba. Rodrigo Sorogoyen Stockholm című romantikus'drámája egyetlen éjszaka alatt játszódik, és egy kapcsolat kibontakozását ábrázolja. Neus Ballús a Járvány című különös hangulatú filmje a nézőket Barcelona környékére kalauzolja, ahol öt átlagos, mégsem hétköznapi karakter találkozik. Enrique Urbizu Nincs kegyelem című thrillerében egy madridi rendőrfelügyelő hármas gyilkosságba keveredik, és úgy dönt, végez az egyetlen szemtanúval. David Trueba Könnyű csukott szemmel élni című vígjátékában a Beatles-rajongó angoltanár megtudja, hogy John Lennon Almeriában forgatja új fdmjét, ezért elindul, hogy élőben láthassa példaképét. A spanyol filmhét december 7-én egy magyar vonatkozású alkotás vetítésével zárul. Az Angel Sans Briz válaszútja című dokumentumfilmből az érdeklődők megismerhetik a spanyol diplomata történetét, aki a második világháború alatt Budapesten kidolgozott egy tervet a zsidók megmentésére. Az általa kiállított okmányok 5500 emberen segítettek. A Miniszterelnökség támogatásával megvalósuló vetítésen jelen lesz a film rendezője, Jósé Alejandro González Baztán is. A dokumentumfilmet először mutatják be Magyarországon. Magyarország hajlandó fizetni, ugyanakkor kényszerbetelepítést nem fogad el - szögezte ie Orbán Viktor az Európai Unió és Törökország vezetőinek vasárnap Brüsz- szelben tartott rendkívüli csúcstalálkozója előtt. Jean-Claude Juncker az Európai Unió és Törökország gyorsabb közeledését szorgalmazza. Garanciát akar kapni Magyar- ország arra vonatkozóan, hogy nem lesz hátrányos az ország számára a vasárnapi találkozó keretében elfogadásra váró akcióterv - mondta Orbán Viktor. A kormányfő reményét fejezte ki, hogy betelepítési kötelezettség nem lesz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elfogadásra váró akciótervet Magyarország támogatni fogja, és reményét fejezte ki, hogy az eredményes lesz, és könnyíteni fogja az unióra és Magyarországra nehezedő migrációs nyomást. Az akcióterv keretén belül az EU szorosabb kapZúgolódnak az izraeli hírszerzés, a Moszad vezetői, mert Benjámin Netanjahu miniszterelnök a szervezeten kívülről nevezne ki új igazgatót annak élére a légierő volt főparancsnoka személyében - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja. A lapértesülés szerint Netanjahu eddig az izraeli titkosszolgálat három vezetőjével találkozott a jelenlegi főnök utódjának kijelölése ügyében, de Idó Nehustán tartalékos tábornoknak, a légierő volt vezetőjének a kinevezésén gondolkodik. „Nehéz megérteni, hogy a kormányfő miért veti el az általa is alkalcsolatot és anyagi segítséget biztosit Anakrának, cserébe a török fél segít megállítani az Európába illegálisan érkező migránsáradatoL Az EU-török csúcs előtt külön egyeztetést tartanak a visegrádi országok vezetői. Juncker a közeledést sürgette Juncker hangsúlyozta: a (brüsszeli) EU-Törökország csúcstalálkozóval elmélyítjük a partnerséget egyik legfontosabb szomszédunkkal, és nemcsak azért, mert éppen szüksémasnak vélt, a szervezetben kinevelt, abban évtizedek óta szolgálójelölteket, akik már felügyeltek akciókat és kívülről-belülről ismerik az intézményt” - nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselő lapnak. Az újság szerint a Moszad bergünk van egymásra, hanem azért is, mert közösen többet akarunk elérni. Törökország nem csak a tiszteletünket, de a támogatásunkat is megérdemli - mondta a német lapnak az Európai Bizottság elnöke. Az együttműködést Törökországgal a mostam menekültválságon túlmenően is el akarjuk mélyíteni. Ha a gazdasági kérdésekben, az energetikában, az igazságszolgáltatás területén és az emberi jogok kérdésében támogatjuk Törökországot, hogy gyorsabban teljesítse az európai normákat, az valamennyikéiben a szervezetnek adott „pofonként” értelmeznék, ha kívülről hoznának utódot Tamír Pardó jelenlegi igazgató helyére, akinek a megbízatása januárban jár le. Nehustán neve egy hónappal ezelőtt merült fel, és a kormányfő egyik bizalmasa szerint „jeünknek a hasznára válik - mondta Juncker. Az Európai Unió huszonnyolc tagországának és Törökországnak a vezetői Brüsszelben várhatóan közös akciótervet fogadnak el a menekültválság kezeléséről és Ankara európai integrációjának felgyorsításáról. Nem mindenki támogatja az együttműködést Németországban a Zöldek és a liberális FDP is bírálta Törökországot a vasárnapi csúcs előtt. Claudia Roth, a német parlament alelnöke Bild am Sonntagnak nyilatkozva Recep Tayyip Erdogan török elnök politikájáról kijelentette: rácsok mögé zárják a sajtószabadságot. A hallgatás a demokráciának erről a leépítéséről saját érdekünkre nézve is veszélyes lenne. Christian Lindner, az FDP vezetője a lapnak így fogalmazott: Törökországra, mint partnerre ugyan szükségünk van, Erdogannak azonban ezt nem lenne szabad úgy félreérteni, hogy azt tehet, amit csak akar. lentősek az esélyei” a Moszad jelöltjeinek a legyőzésére. A lap szerint amennyiben külső jelölt nyeri el a hivatalt, akkor visszavonulások és tiltakozások sora várható a közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelt, a külföldi hírszerzéssel foglalkozó intézményben. Az ötvennyolc éves Idó Nehustán 2008 és 2012-es visz- szavonulása között állt az izraeli légierő élén. Meglepetésnek számít, hogy szóba jött jelölése a Moszad élére, mert az utóbbi években általában a szervezet vezetői közül került ki az új igazgató. Viszont a múltban már volt példa az ellenkezőjére is, az eddigi tizenegy Moszad főnök közül hatan kerültek ki a szervezeten belülről, míg öten előzőleg a hadseregben szolgáltak. Párizsi klímakonferencia Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett 183 nemzeti felajánlás alapján 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lehet a globális hőmérsékletemelkedés 2100-ra, ami magasabb az ENSZ által előirányzott célnál - közölte Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára Párizsban egy nappal az ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozójának kezdete előtt. Párizs. így nem valósítható meg az a cél, hogy 2 Celsius-fokon belül maradjon a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti időkhöz képest. Az egyezményhez csatlakozott 195 ország közül 183 tette meg felajánlását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, amely a párizsi csúcstalálkozón kidolgozandó egyezmény alapjául szolgál. A 183 ország az üvegházhatású gázok kibocsátásának megközelítőleg 95 százalékáért felelős, köztük vannak a legnagyobb szennyezők, mint Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India. A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért: Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal. Az egy főre jutó éves kibocsátásban azonban Katar áll az élen 36 tonnával, őt az Egyesült Államok és Ausztrália követi 17- 17 tonnával. A negyedik helyen Oroszország áll 11 tonnával, az ötödik Németország 9 tonnával, majd Nagy-Britannia 7,8 tonnával, Kína 5,4 tonnával és India 1,4 tonnával. Az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 35 százalékáért az energiaipar, 24 százalékért a mező-és erdőgazdálkodás a felelős, 21 százalékot juttat a légkörbe az ipar, 14 százalékot a közlekedés és 6 százalékot az építőipar. A globális emisszió 76 százalékát a széndioxid, 16 százalékát a metán, 6 százalékát a dinitrogén-oxid és 2 százalékát a fluor alapú gázok teszik ki. Az ENSZ 2010-ben fogadta el a célkitűzést, hogy a klímaváltozás legrosszabb hatásainak - az áradásoknak, aszályoknak és a tengerszint-emelkedés- nek - a megelőzéséhez legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld légkörének hőmérséklete az iparosodást megelőző időkhöz viszonyítva. Ahhoz, hogy a 2 Celsi- us-fokos emelkedés tartható legyen, az üvegházhatású gázkibocsátásnak 2025-ben nagyjából 11-13 milliárd tonnával, 2030- ban 15-16 milliárd tonnával kell kevesebbnek lennie a felajánlott mennyiségeknél a tudósok becslései szerint. Klímakutatók emlékeztetnek arra, hogy egy 2 Cel- sius-fok fölötti felmelegedésnek már visszafordíthatatlan következményei lennének. A brit meteorológiai szolgálat novemberben közzétett előrejelzése szerint már idén egy Celsius-foknál nagyobb lehet a Föld hőmérsékletének növekedése az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához viszonyítva a januártól szeptemberig mért adatok alapján. Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez vezető út felén. A Moszadnál nem értik, miért nem jó Netanjahunak egy a szervezeten belül kinevelt szakember Putyln aláírta a Törökország elleni szankciókról szóló rendeletet A gazdaság több területét is érintik az intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton aláírta a Törökországot sújtó szankciókról szóló rendeletet, válaszul arra, hogy a török légierő négy nappal korábban lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíri- ai-török határ térségében. Moszkva. A Kreml honlapjára feltett elnöki rendelet értelmében beszüntetik a charter repülőjáratokat a két ország között, az orosz utazási irodáknak pedig azt javasolják, hogy ne szervezzenek turistautakat Törökországba. A rendelet teljesen vagy részlegesen leállítja bizonyos török áruk importját, amely azonban nem érinti a magánszemélyek által Törökországból hozott termékeket. Törökország elsősorban élelmiszert, agráripari termékeket és textíliát szállít Oroszországba. A rendelet utasítja a kormányt, hogy állítsa össze a korlátozással érintett áruk, cégek és állások listáját. Korlátozzák továbbá a török vállalatok oroszországi tevékenységét és a török munkavállalók alkalmazását orosz cégeknél. A már alkalmazásban lévőkre, illetve a 2015 december 31-ig munkába állókra nem vonatkozik az intézkedés. A kormány az orosz kikötők biztonsági ellenőrzését is szigorítja az Azovi-tenger és a Fekete-tenger mentén, a török hajók illegális feltűnését és mozgását megelőzendő. A rendelettel vízumkötelezettséget vezetnek be az Oroszországba utazó török állampolgárok számára 2016. január 1-jétől. Ez alól kivételt képeznek a tartózkodási engedéllyel rendelkezők, például a Moszkvában dolgozó török diplomaták, és azok családtagjai. A Kreml szóvivője szombaton korábban azt mondta, hogy jelenleg mintegy kétszázezer török állampolgár tartózkodhat orosz földön. Netanjahu „adhat egy pofont” a Moszadnak Külsős szakembert állítana a hírszerzés élére az izraeli kormányfő
