Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-04 / 255. szám
Nemet vált a legöregebb fa? Nagy-Britannia legöregebb fája - amely valószínűleg Európa legidősebb fája is egyben - háromezer év után a jelek szerint „nemet vált”. A fán ugyanis, amely eddig hímivarúként viselkedett, váratlanul megjelent néhány termés - számolt be a tudósokat is meglepő felfedezésről a The Daily Telegraph. London. A fortingalli tiszafa egy közönséges tiszafa (Taxus baccata), a legöregebb ismert fa Európában. A háromezer és ötezer év közötti korúnak becsült fa egy brit faluban, a perthshire-i Fortingall temetőjében áll. A fát mindeddig hímivarúnak tartották, mivel pollent termelt, ezért a botanikusokat alaposan meglepte, amikor idén egy ágán piros bogyók jelentek meg, ami a nőivarú fák jellegzetessége. „A tiszafák rendesen hím-, vagy nő- ivarúak, ősszel vagy télen könnyű különbséget tenni.Ezért volt nagy meglepetés számomra, amikor három piros bogyót találtam a fortingalli tiszafa egyik ágán októberben, miközben a fa többi része nyilvánvalóan hímivarú” - mondta Max Coleman, az edinburghi Királyi Botanikus Kert tudósa. Miközben a jelenség furcsának tűnhet, Coleman szerint nem példátlan a tiszafáknál, hogy ivart váltanak: ez a korona egy részén történik meg, nem az egész fa esik át rajta. „Úgy látszik, hogy a fortingalli tiszafa esetében is a fa koronájának egy külső ágával történt meg a váltás, és most nőivarúként viselkedik.” Régi tudomány mai szemmel A reneszánsztól a felvilágosodásig tartó neolatin kultúra magyarországi képviselőivel és műveivel foglalkozott az a háromnapos konferencia, amelyet Szegeden tartottak az elmúlt hét végén. Szeged. A neolatin filológiáról Kasza Péter, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa elmondta: az 1300-as évek elejétől az 1700-as évek végéig tartó fél évezredben az európai kultúra közös nyelve a brit szigetektől Erdélyig, Skandináviától Dél-Itáliáig javarészt a latin volt. Létezett egy közös európai kulturális elit, amelyet az egységes antik-keresztény alapok és a klasz- szikus európai kultúra közös nyelve, a latin szorosan összefűzött. Körükben egy ma már elképzelhetetlen kétnyelvűség uralkodott, a költők, tudósok kulturális témákban gyakran jobban ki tudták fejezni magukat latinul, mint az anyanyelvükön. Ennek az elitnek szerves részeként, a nagy közös európai szellemi tér egyenrangú szereplőiként alkottak évszázadokon át a Kárpát-medencében élő írók, tudósok is. A közös nyelvnek köszönhető nem csak az, hogy akkoriban a magyar szellemi elit otthonosan mozgott a nyugati kultúrában, de az is, hogy az európai elit nyelvi nehézségek nélkül ismerhette meg a magyar alkotásokat. A19-20. századi magyar költészet legkiválóbb értékeivel is csak kevesen lehetnek tisztában a nyelvhatárokon túl, ezzel szemben a latinul író Janus Pan- noniust, Mátyás király kortársát a 15. század második felének egyik legkiemelkedőbb európai humanista ver- selőjeként tartották számon. A nemzeti nyelvek előtérbe kerülésével a latin nyelven írott művek fokozatosan kiszorultak, holott nélkülük csak részleges képet kaphatunk a megelőző századok műveltségéről. Ezen próbálnak változtatni a neolatin filológia művelői. • ♦ » Smart City fejlesztés Nógrád megyében működni. A hálók közötti együttműködést az ernyőszervezet biztosítja. A tervezett platformok a következők: 1. Belföldi és külföldi felsőoktatási intézmények együttműködésének helyi oktatási platformja; 2. Gazdasági szereplők platformja; 3. Társadalmi-politikai együttműködési platform; 4. Köz- és szakoktatás platformja: köz- és szakoktatási intézmények A projekt koncepciója az üzleti, az állami, és a non-profit szféra közötti olyan együttműködés, amelynek célja, hogy Nógrád megye településeinek ön- kormányzataival karöltve közösen fejlesszék ki a helyi, területi kutatási és felsőoktatási képzési hálózatot, annak érdekében, hogy az erősítse a megye versenyképességét, megteremtve a határon túli együttműködés lehetőségét. Az ipari és agrár körzetekben működő felsőoktatás a nagyvárost és környezetét a tudásalapú gazdaság felé mozdíthatja el. Amennyiben az egyetemi háttér támogatású tudásközpontok « « 0 A fenntartható fejlődés megalapozásához alapvetően szükséges, hogy egy adott térség endogén, belső erőforrásokon alapuló fejlődése valósulhasson meg, bizonyos mértékig önellátó egységet alkotva, úgy, hogy közben a külső szűkebb és tágabb környezetében kialakítja és folyamatosan erősíti versenyképességét. Egy autonóm, tehát kellő önállósággal rendelkező közösség szervező erejét elsősorban a centrum jelentheti, amely közigazgatási és szellemi egységként képes a kistérség meghatározott településközi funkcióit ellátni. E centruipj.^erepet alapvetően egy varos illetve egy adott térségben található városok hálózata képes ellátni. Ebben a formálódó új gazdasági és társadalmi rendszerben jelennek meg az intelligens, okos, vagy másként „kreatív” városok, amelyek élnek egyre növekvő gazdasági és politikai erejükkel azért, hogy a technológia által nyújtott lehetőségeket felhasználva teljesen új alapokra helyezzék a város és vonzás- körzetének fejlődését, valamint hazai és nemzetközi versenyképességét. 2015 tavaszán egy pályázati projekt indult a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem és az Interindustria Tudásközpont Alapítvány és Gyula Város Önkormányzatának együttműködésében SMART CITY: Innovatív kutatási hálózatok fejlesztése Gyula és Salgótarján városokban címmel intelligens technológiai megoldásokra épülő térségi fejlesztések elindítása céljával Nógrád megyében. Változtasd meg a világod! dalom jelenlegi, negyedik megtestesülésére az Ipar 4.0, az információs és az automatizálási technológiára épül.) A projekt fontos eleme innovatív oktatási-kutatási kapcsolatrendszerek kialakítása, amelynek keretében két szakmai rendezvény valósult meg a közelmúltban. Ezek egyike az informatikai konferencia és verseny középiskolások számára a korszerű infokommunikációs rendszerek alkalmazásának erősítése céljával. A rendezvény a kárpát-medencei térség 15 középiskolájának mintegy száz magyar ajkú tanulóját célozta meg. A másik ilyen rendezvény ez év október 19-21. között a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar és az Interindustria Tudásközpont Alapítvány közös szervezésében Kozárdon, hazai és nemzetközi oktatási intézmények hallgatóinak részvételével lebonyolított Mérnök, Közgazdász Szeminárium. A program a régióhoz közel elhelyezkedő felsőoktatási intézményekben tanuló mérnök és közgazdász hallgatók számára kívánt lehetőséget nyújtani arra, hogy megismerkedhessenek Nógrád megye különböző térségeinek műszaki, gazdasági fejlődési potenciáljával, és a Smart City koncepció integratív helyi alkalmazási lehetőségeivel. A szakmai rendezvényen mintegy húsz előadáson bemutatásra került a Smart City koncepció, és annak térségi adaptációs lehetőségei, valamint a térségben működő vállalatok és önkormányzatok tevékenysége, szerepe az intelligens települések kialakításában és fenntartható működtetésében. A program ismertette a megye térségeiben definiált aktuális területfejlesztési célkitűzéseket is. A szeminárium kiváló lehetőséget teremtett a hallgatókkal való együttműködési formák áttekintésére a térség műszaki, ökonómiai problémái megoldásának elősegítése céljával. NBA megerősödnek, kutatási eredményeiket hatékonyan ültethetik át a gyakorlatba és az oktatásba, és a kutatást, oktatást bekapcsolhatják a helyi gazdasági szektor tevékenységébe. A projekt számos, az adott térség fejlesztését szolgáló céljai közül az alábbiak emelhetők ki:- Felsőoktatási szolgáltatások kiterjesztése jelenleg felsőoktatási telephellyel nem rendelkező településekre;- A térség kutatási és képzési kapacitásainak fokozása, fejlesztése;- Innovatív oktatási, kutatási kapcsolatrendszerek kialakítása;- Térségi és felsőoktatási fejlesztések összekapcsolása. A projektvezető Szent István Egyetem célja, hogy - országos és kárpátmedencei viszonylatban - a tudomány és a felsőoktatás területein olyan minőségi szolgáltatásokat nyújtson, melyek hozzájárulnak Nógrád megye fejlődéséhez, beleértve a versenyképesség, a Szalay György, a MAHLE Compressors Hungary Kft igazgatója bemutatja egyik terméküket együttműködése. A projekt támogatja a régióban a kutatási szolgáltatások fejlesztését olyan szakmai területeken, amelyek az intelligens települések technológiai alapjának egy részét alkotják, úgy mint:- Intelligens lakókörnyezet fejlesztés;- Intelligens agrárium- és vidékfejlesztés;- Térségi üzletfejlesztés;- Komplex településfejlesztés;- Fenntartható településüzemeltetés kialakítása;-Gyártástechnológia, gyártórendszerek fejlesztése. Ipar 4.0 (Az ipari forratársadalmi és a területi kohézió erősítését, illetve a környezet megóvását, a fenntartható fejlődés megalapozását. A projekt keretében Nógrád megyében többek között egy Műszaki, Köz- gazdasági és Vidékfejlesztési Kutatási és Oktatási Tudásközpont létrehozásának koncepciója készül el. Az előzetes elképzelések szerint a tervezett tudás- központ úgy fog működni, mint egy gyakorlat alapú tudáshálózat. A hálózaton belül egy, az ernyőszervezet szerepét ellátó központ, és négy, önálló céllal bíró, és egymással hálózatos kapcsolatban álló szakmai platform fog »
