Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-27 / 275. szám
Vidékfejlesztés, faluközösségek, közfoglalkoztatás A varsányi Közösségi házban számos meghívott és érdeklődő tisztelte meg jelenlétével a 2015. november 19- én megrendezett Vidékfejlesztés, faluközösségek, közfoglalkoztatás című konferenciát. A rendezvényt a Szécsényi Járási Önkormányzatok Területfejlesztési és Feladatellátási Társulása szervezte, melyen több település is megjelent saját készítésű portékájával: a varsányi hímzett termékek, a rimóci befőttek és tészták, a magyargéci zöldségek és savanyúságok, illetve a nógrádsipeki mézek jól megfértek egymás mellett a bemutató standon. Varsány. A házigazda Varsány hagyományőrzői nyitották meg a konferenciát helyi énekeiket előadva. A társulás elnökeként Kanyó Judit varsányi polgár- mester, Bállá Mihály országgyűlési képviselő és dr. Szabó József megyei főjegyző is üdvözölte az előadókat és a mindegy 60 főnyi érdeklődőt. Az első előadást Ló'rinczLeó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkárságának köz- igazgatási főtanácsadója tartotta meg, „A közfoglalkoztatás 2016. évi főbb céljai” címmel. Előadása arra alapozott, hogy ismertesse a közfoglalkoztatás főbb céljait, a társadalomban és a gazdaságpolitikában elfoglalt helyét. Emlékeztetett rá, hogy a kormányzat minden évben egyre több támogatást nyújtott partnereinek a program lefolytatásában. Kijelentette, hogy a kormányzat célja nem más, minthogy segély helyett munkát adjon az elsődleges munkaerőpiacról kiszorulóknak, olyan képzéseket biztosítson, hogy oda minél előbb visszatérhessenek. Ennek legfőbb eleme a START munkaprogramon belül az értékteremtő, illetve szociális jellegű programok. Továbbá ismertette a 2016. évi legfontosabb jogszabályi változásokat. A következő előadást dr. Eperjesi Tamás, a Hermann Ottó Intézet Természetmegőrzés, Tájfenntartás és Közösségi Fejlesztések igazgatója tartotta meg, Szelíd térségfejlesztési modellek a gyakorlatban címmel. Bemutatta az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér programot (IKSZT), amelynek legfőbb funkciója, hogy a térség lakóinak megfelelő, a helyieknek átadható tudások és szolgáltatások jelenjenek meg helyben. Kifejtette, hogy az IKSZT célja, a szülőföldhöz, településhez, tájhoz való kötődés fennmaradjon. Az IKSZT nem intézmény véleménye szerint, hanem szolgáltatásokat integráló hely, amely több szakterületet érint. Bemutatta azokat a szervezeteket is, melyek a funkciójukat veszített falvakat is felkarolni igyekeznek, majd részletezte a programok elbírálását és megvalósítását A harmadik előadást Mészáros László, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyénkben működő kirendeltségének vezetője a vidékfejlesztés 2014 és 2020 közötti időszakáról és az MVH működéséről tartott előadást. Bemutatta a képviselt szervezet felépítését, a pályázati folyamat változásai, a források és felhívások szerkezete is. Részletesen összehasonlította az előző, illetve a jelenlegi költségvetési ciklus főbb jellemzőit, majd részletesen ismertette az aktuális ciklus támogatandói programjait, az azokra szánt keretet is, illetve a tervezett felhívásokat is. Következő előadóként Fieszl Csaba, a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Irodájának igazgatója lépett a pulpitushoz. A Váci Egyházmegye vidékfejlesztésének bemutatása című előadása egyrészt bemutatta intézményének felépítését, másrészt az elmúlt években végzett tevékenységüknek különböző válfajait. Ezek közé tartozik a Kiskert program, a Termelői piac, a Tankert, különböző közfoglalkoztatások és pályázati lehetőségek. A különböző programok kapcsán ismertette a fontosabb tudni valókat, példákkal alátámasztva ezeket, majd ismertette a fontosabb jövőbeli Kulinyi Márton, az Esély Labor Egyesület elnöke léphetett ötödikként a pulpitushoz, hogy megtartsa közmunka arcai című előadását. Bemutatta a közfoglalkoztatás előnyeit, hátrányait, beavatta az érdeklődőket a témával kapcsolatos statisztikák hátterébe. Előadásából kiderült, hogy a közfoglalkoztatás arány a képzettséggel fordított arányban áll, illetve, hogy a társadalom legszegényebb rétegeit érinti leginkább. Ismertette néhány olyan kutatás eredményét, amelyben a közmunkások nyilatkoztak jövőképükről, illetve, hogy miért tartanak ki egyesek a közmunka mellett a piaci munkahellyel szemben. Feltárt néhány olyan „gyógymódot”, amellyel kezelni lehet a közfoglalkoztatás gyermekbetegségeit. Usáik Tibor építész, mint a konferenciát záró előadó, egy, a faluközösségekre leginkább jellemzőbb témában tartott előadást. Egy település építészeti arculatának kialakítása című bemutatóban azt tárta fel a közönség előtt, hogy miért is alakult ki szűkebb, palócfóldi és tágabb, kárpát-medencei építészeti stílus. Ennek ismertetésére szemléletes példákat tárt a közönség elé, prezentálva korábbi munkáit és jövőbeni terveit is. HIRDETÉS NR1 PRODUCTION PP LÁSZLÓ BUDAPEST SPORTARENA KÖZREMŰKÖDIK: ÓBUDAI OANUBIA ZENEKAR ES A BUDAPEST TÁNCMŰVÉSZÉT! STÚDIÓ JEGYEK KAPHATOK: INTERTICKET-JÉGY.HU i stimm ' VtiUNK' minő Aki végigtáncolta Európát A szécsényi Palóc Néptáncegyüttes doyenje, Őze János, 1962-ben a lett a művelődési ház tánccsoportjának tagja, amelynek szakmai vezetője Székely István volt, aki egy életre megszerettette a táncot Őze Jánossal. Akkor nem is gondolt arra, hogy ötven év után, őszülő fejjel, nagyapaként is ropni fogja a táncot. Pedig így van! Amikor 1970-ben megnősült, azt mondta: ennyi volt, és nincs tovább. Végleg mégsem tudott leállni. Szécsétiy. Székely István 1972-ben felkérte a táncosait - közöttük azokat is, akik abbahagyták a táncot -, hogy szécsényi működésénbek 10. évfordulójára szervezzenek műsoros estet Őze János és társai igent mondtak. Ez olyan hatással volt rá, hogy folytatta a néptáncot, 1975-ben alapító tagja lett a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttesnek, ahol 23 évet töltött el. Ez alatt az idő alatt is hű maradt Szécsényhez, több tánccsoportot is vezetett, 1994- ben az alapfokú művészeti iskolában megindult a néptáncoktatás, ahol ő is tanított. Táncpályáján meghatározó szerepet játszott Gyapjas István, a Pécsi Mecsek Néptáncegyüttes vezetője: Bodai József valamint az 1975-ben megalakult Nógrád Néptáncegyüttesből Székely István, Brunda Miklós és Mlinár Pál, aki különösen nagy hatással volt pályájának alakulására. 1977. december 29-én eredményes vizsgát tett, megkapta a néptánccsoport vezetésére jogosító „C” kategóriájú működési engedélyt, melyet a Népművészeti Intézet igazgatója írt alá. 1985-ben megkapta a hivatásos előadóművész címet. Az erről kiállított oklevélen ez olvasható: „Őze János hivatásos előadóművész. Néptáncosként akár önállóan, akár csoportosan, ellenszolgáltatásért színházban, az Állami Operaházban, filmen, műsoros rendezvényeken, vendéglátói üzemben, stb. felléphet.” 1985. augusztus 20-án a köz- művelődésben végzett kiváló munkájáért Köpeczi Béla miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozta számára. Életének fontos része volt a tánc, de azzal is tisztában volt, hogy a civil pályán is előbbre kell lépnie. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán építész- és tervezőmérnöki diplomát szerzett. 2001-ben megkapta a Madách-díjat. Az ünnepély után azt mondta: „Életem egyik legszebb napja volt ez. Úgy érzem, hogy a kitüntetéssel elismerést kapott a tánc, a népkultúra ápolása, a magyar egyetemes kultúrának szerves része az, amit mi csinálunk.” Lánya, Petra és fia, Márk évekig tagja volt a Nógrád Táncegyüttesnek, valamint a szécsényi Palóc Néptáncegyüttesnek. 1998-ban a Nógrád Tánc- együttesben történt változások arra ösztönözték, hogy társaival Szécsényben létrehozzák a Palóc Néptáncegyüttest, amelynek azóta is vezetője. Őze János elmondhatja magáról, hogy végigtáncolta Európa valamennyi országát, elvitte oda a palóc kultúrát, megyénk és Szécsény jó hírnevét, sőt eljutott már Ázsiába is. Életének meghatározó vonulata a helytörténeti kutatás is. A témában sokat publikált, előadásokat tartott, felkérésre idegenvezetést vállalt. Több ciklusban önkormányzati képviselő volt, az első kettőben alpolgármester, főépítész 2000-től. Sokoldalú lokálpatriotizmusáért méltán érdemelte ki a Szécsényért Kitüntetést. A Nógrád Megyei Önkormányzat 2012-ben a Nógrád Megyéért Díjat adományozta számára. Szenográdi Ferenc
