Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-25 / 273. szám
Hangsebesség felett egy vonat Egy kínai több kocsis elektromos vonat óránként 385 kilométeres sebességet ért el egy gyorsasági teszten. A vonatot óránkénti 350 kilométeres szabványsebességre tervezték. A szerdai tesztúton két tartományi központ, Tatung és Hsziang között több problémás szakasszal, hidakkal, alagutakkal, kanyarokkal és lejtőkkel is meg kellett küzdenie a szerelvénynek. Az úton a vonat minden technikai követelménynek tökéletesen megfelelt, és tervezése is optimálisnak bizonyult - mondta el a gyártó cég, a CSR Qingdao Sifang főmérnöke. A júniusban elkészült vonat megalkotásánál különös figyelmet fordítottak a biztonsági, kényelmi és energiahatékonysági szempontokra. A vonat jövőre kerülhet a vasúti forgalomba, amennyiben a további próbaútjai is jól sikerülnek. Magyar innovációs nagydíj pályázat s A 2015. évi legjelentősebb műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítmény elismerésére a Magyar Innovációs Alapítvány együttműködő partnereivel meghirdette a Magyar innovációs nagydíj pályázatot - jelentette be Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alapító elnöke a Magyar Innovációs Klub rendezvényén. Elmondta: a huszonnegyedik alkalommal kiírt pályázatra 2016. február 17-ig lehet jelentkezni, a nagydíj mellett öt kategóriában szakmai innovációs díjat adnak át. A 2013. január 1. után alapított legeredményesebb start up vállalkozás a Magyar Innovációs Szövetség Startup innovációs díját kapja, az elismeréseket 2016. március végén adják át az Országházban. A pályamű- veket 19 tagú független bíráló bizottság értékeli, a díjak odaítélésénél döntő szempont a többlet árbevétel elérése az innováció révén. A MISZ alapító elnöke kiemelte, hogy az elmúlt huszonhárom évben a pályázat keretében több mint ezer innovációs teljesítmény ismertek meg, közülük 181 kapott elismerést, és nemcsak nagyvállalatok, hanem jelentős számban kis- és közepes cégek is tudtak kiemelkedő innovációt felmutatni. Elaltatták a világ négy fehér Magyar őstörténet rinocéroszácá egyikét A San Diegó-i Állatkert Szafariparkja által közreadott kép Noláról, a világ mindössze négy fehér rinocéroszának az egyikéről szeptember 29-én. A 41 éves Nolát november 22-én el kellett altatni, mert egy bakteriális fertőzést miatt meg kellett műteni, utána azonban egyáltalán nem volt hajlandó enni. Nola huszonhat éve élt az állatkertben. Titokzatos város az Adriai-tenger mélyén Az Adriai-tenger mélyén feltárt titokzatos város, amelyre még tavaly bukkantak horvát búvárok, a szénizotópos kormeghatározás szerint 3500 éves - tudósított a Slobodna Dalmacija című horvát napilap. Zágráb. Az ősi város lelőhelye Zára térségében, a partoktól mindössze 50 méterre, a Pasmani-csatornában található, a szerelmesek szigetének is nevezett Galesnjak szigete közvetlen közelében. Idén október elején a búvárok újabb feltárásokat végeztek a területen, amikor az Egyesült Államokból megérkezett a szénizotópos kormeghatározás eredménye, amely kimutatta, hogy a város 3500 éves. Ennek fényében elmondható, hogy Horvátország eddigi legnagyobb és legfontosabb tengeri régészeti lelőhelyéről van szó - írta a lap. Az ókori régészeti lelőhely csaknem két hektáron terül el, ahol a kutatócsoport először rengeteg faoszlopot talált a tenger fenekén. Ezek - amint később kiderült - nem épületeket tarthattak, hanem a partszakaszt erősítették meg velük. Hasonló építkezési stílust korábban a Pó folyó mentén, Olaszországban fedeztek fel, az Adrián még soha sem találkoztak ilyennel. A búvárok műholdképek és légi felvételek alapján kezdték el a térséget kutatni. Ezeken tisztán látszott, hogy emberi kéz alkotta, szabályos formációk rejtőznek a víz alatt. A régészek egy háromszáz méter hosszú, tört kőből készült fal vonalait fedezték fel, amely összeköthette a szigetet a szárazfölddel. k Az amerikai Beta Analytic laboratórium vizsgálatai szerint a várost Krisztus előtt 1500 körül, a középső bronzkorban építette egy olyan közösség, amelynek neve nem ismeretes. Merüléseik során nagy mennyiségű fa- és kerámiamaradványra is bukkantak a búvárok. Matko Ilkic, a feltárások vezető régésze újságíróknak elmondta: a lelőhelyre három méter mélyen találtak rá, és mivel évente körülbelül egy millimétert nőtt a tenger vízszintje, a város korának meghatározása is helyes lehet. „Háziállatoktól eredő csontot tömegét tártuk fel, ami arra utal, hogy fejlett mezőgazdasággal rendelkeztek az ott élő emberek, továbbá találtunk egy kőbaltát és egy olívamagot is, amely valószínűleg a legrégebbi lelet az egész Adrián” -mondta. A leleteket egy jövő nyári tárlaton mutatják be. A régészek bíznak benne, hogy restaurálva, teljes egészében is látható lesz bronzkori város és kikötője egyszer. Fotó- és poszter kiállítás nyílik a magyar őstörténeti kutatás legújabb eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában a napokban. Budapest Az MTA Bölcsészettudományi Intézetének közleménye szerint az Őseink nyomában... címet viselő tárlat a magyarok elődeinek vándorlásával összefüggésbe hozható fontosabb régészeti lelőhelyeket és leleteket, a viseletekkel kapcsolatos tudnivalókat, valamint a honfoglalók által használt fegyvereket mutatja be. A kiállításon látható lesz ' Szöllősi Mátyás fotóriporternek a 3. orosz-magyar uráli régészeti expedícióról készült képsorozata is. A július 26. és augusztus 19. között lezajlott expedícióban a régészekből, egy antropológusbői, tur- kológusból, archeozoológusból és egyetemi hallgatókból álló kutatócsapat a feltárásokon való munka mellett több múzeum régészeti gyűjteményeinek kora középkori leletanyagát is átnézte, valamint fontos szakmai kapcsolatokat épített ki helyi szakemberekkel - mondta az expedíció vezetője, Türk Attila régész. Hozzátette: a kutatás eredményeit a magyar kutatók az orosz kollégákkal együtt közösén publikálják majd. Egy kanadai távközlési műholddal összekapcsolt japán H-2A rakétát lőnek ki a dél-japán Kagosima prefektúrabeli Kjúsú partjai előtt húzódó kicsiny Tanegasima-szigeten működő űrközpont kilövőállásáról november 24-én. A Japán Űrügynökség (JAXA) most első ízben juttat kereskedelmi céllal rakományt a világűrbe. HIRDETÉS Vadlovak és őstulkok alakítják a növényvilágot Változik a közép-csehországi Milovice növényvilága, miután januárban vadlovakat, októberben őstulokszerű szarvasmarhákat telepítettek a volt katonai körzetbe. Az állatok lelegelték az agresz- szív gyomokat, a helyükön újra megjelentek a gyógynövények. ' A Prágától mintegy 40 kilométerre észak-keletre fekvő, több mint százötven hektáros Milovice egykor katonai körzet volt, a hajdani Csehszlovákiában állomásozó szovj et hadsereg használta. Az ötvenes évek elejétől a kilencvenes évek elejéig a civil világ elől jórészt elzárt területnek számított, ezért az ottani állatvilágot és növényzetet csak a katonák gyakorlatozásai zavarták. A terület állatokban és növényekben is rendkívül gazdag, és a cseh állam ezt a gazdagságot szeretné megőrizni, továbbfejleszteni. A nagyszabású tervek keretében most megpróbálják megmenteni mindazt, ami menthető. Külön projekt készült a térségben található ritka lepkefajok védelmére is. Súlyos problémát jelent azonban az egész területet elborító fű és számos más agresszív növény, gyom. Ezeket szeretnék a természetvédők lelegeltetni az állatokkal, hogy teret kapjanak a térségben igen gazdagon előforduló gyógynövények. „Tíz hónap alatt a természet hihetetlenül megváltozott. Az állatok már ismételten lelegelték a körzet egy részét, melyen a természettudósok vizsgálatai szerint jelentős változásokat észlelni a növényvilágban. Jórészt eltűntek az agresszív fűfélék, számos gyom, és újra megjelentek, megerősödtek a gyógynövények legkülönbözőbb fajai” - nyilatkozta Dalibor Dostál, a Ceská krajina (cseh táj) nevű civil szervezet igazgatója. „A legelő kezd hatalmas gyógyszertárrá válni. Újra megjelent például a koronafürt, az ebnyelvűfű, a zsálya, a párlófű, az orbáncfű, a kígyószisz és más értékes gyógynövények” - fejtette ki Miroslav Jirku, a cseh tudományos akadémia biológiai központjának munkatársa újságíróknak. Éva Horcicková, a prágai Károly Egyetem botanikai tanszékének munkatársa úgy véli, hogy a hatalmas természet- védelmi körzet legelői még számos meglepetést hoznak a természettudósoknak. á Japán űrrakéta felbocsátása
