Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-21 / 270. szám

Különleges este lesz KOSÁRLABDA Dr. Hepp Ferenc amatőr kupa, nyolcaddöntő A legutóbbi két bajnoki találkozóját fölé­nyes magabiztossággal megnyerő Ko- necranes-Salgótarjáni KSE szombaton es­te hat órától az Óbudai Kaszások együtte­sét látja vendégül a Dr. Hepp Ferenc ama­tőr kupa nyolcaddöntőjében. A több szem­pontból is különlegesnek ígérkező össze­csapás előtt Dániel Tamással, az SKSE klub­menedzserével beszélgettünk.- A MAFCII. elleni múlt szombati talál­kozón a 101-49-es győzelemmel NB I/B-s történetünk legnagyobb különbségű idegen­beli sikerét aratták, ami akár elégedettség­re is okot adhatna.- Valóban igen meggyőző különbséggel sikerült legyőznünk a MAFC fiataljait, de valljuk be, hogy most megint az a régi mon­dás igazolódott be, hogy vagy kosárlabdáz­ni kell megtanulni, vagy az ellenfelet meg­válogatni. Nekünk most mindkettő össze­jött, mert annak ellenére, hogy igen gyen­gécske volt a rivális, komolyan vettük a ta­lálkozót, mindenki odatette magát, és a kevés kapott pontból látszik, hogy a védeke­zés is jól működött. így nem lehetett más az eredmény, mint ami lett, azaz sok ide, kevés oda. Arra mindenféleképpen jó volt a talál­kozó, hogy ne essünk ki a ritmusból, gyako­roljunk és lendületet vegyünk a nagyobb fel­adatok elvégzéséhez.- Az Óbudai Kaszások elleni szombati kupacsata megítélése szerint már ezek kö­zé tartozik?- Mindenképpen úgy gondolom, hogy egy jóval nehezebb mérkőzésre kell készülnünk, hisz a Kaszások csapata hosszú évek óta meg­határozó tagja az NB 1/B-s mezőnynek. Öreg, rutinos kosarasok és fiatal tehetségek is jócs­kán megtalálhatóak náluk, ráadásul volt sal­gótarjáni játékosok is szerepelnek, így szá­mukra ez a meccs presztízskérdést jelent. Ugyan kupamérkőzésről van szó, de egyrész­ről már a legjobb nyolc közé jutás a tét, más­részről pedig ennek az összecsapásnak kiha­tása lesz a bajnoki találkozókra is. Ezért nor­mál ütemben készültünk, elméletileg min­denki pályára tud lépni, de elképzelhető, hogy a kisebb sérüléssel bajlódókat pihentetni fog­ják a szakvezetők. Ezt azért tudjuk megten­ni, mert bőven van hadra fogható játékosunk és úgy gondolom, hogy bármilyen felállásban képesnek kell lennünk megnyerni egy ilyen mérkőzést. Szerintem kellően motiváltak va­gyunk, ráadásul olyan kísérőprogramok is lesznek ezen az estén, ami plusz tartást kell, hogy adjanak a csapatnak.- Szólna ezekről a kísérőprogramokról egy kicsit bővebben is?- Van egy szomorú apropója a szombati ta­lálkozónak és egy keserédes momentuma is. Három évvel ezelőtt, november 19-én hunyt el Juhász Béla barátunk, akit nyugodtan ne­vezhetünk a salgótarjáni kosárlabda legna­gyobb alakjának. Több évtizedes játékos pá­lyafutása után tapasztalatával, tanácsaival se­gítette a munkánkat, de ha kellett még ötven­két évesen is beszállt egy NB-s mérkőzésen. Ha tehette minden meccsünkön ott volt, és szurkolt, szorított a sikereinkért. Nagyon hi­ányzik, de kompromisszumot nem ismerő küzdeni tudása mindig velünk marad. A mér­kőzés előtt emlékezünk rá, ahol a szurkolók is gyújthatnak majd egy-egy emlékmécsest. Szintén ezen az estén köszöntünk hat olyan volt játékosunkat, akik rengeteget tettek a sal­gótarjáni színekért az elmúlt években és úgy gondoltuk, hogy egy ilyen magasztos napon köszönjük meg eddigi szereplésüket és bú­csúztatjuk őket játékos pályafutásuk vége fe­lé. A hat fickó összesen 1185 bajnoki mérkő­zésen lépett pályára és még jó néhány kupa­csatában és edzőmérkőzésen szerepelt az SKSE-ben. Számunkra nyilván a jelen csapa­ta a legfontosabb, de akkor tudunk előrelép­ni, ha nem feledkezünk meg azokról, akik ko­rábban küzdöttek csapatunk sikeréért, Salgó­tarján városáért. így ha néhány percre is, és egy részüket csak civilben, de újra pályán lát­hatják majd a szurkolók Sebők Tamást, Gorszkij Jaroszlávot, Kiss Károlyt, Szabó Zol­tánt, Ughy Albertet és a korábbi csapat vezér- egyéniségét Hartvich Tamást. A mérkőzés szünetében, közvetlenül a második félidő kez­dete előtt köszönjük meg nekik Salgótarján Megyei Jogú Város vezetésével együtt mind­azt a munkát, amit a helyi kosárlabdáért vé­geztek. Biztos vagyok abban, hogy szurkoló­ink is kifejezik majd hálájukat a „nagy öre­geknek”. Természetesen az igazi köszönet az kell, hogy legyen ezen az estén, hogy a mos­tani csapat sikerrel veszi ezt az akadályt is, legyőzzük az Óbudai Kaszásokat és bejutunk a Hepp Kupa negyeddöntőjébe. Én azt kérem mindenkitől, hogy jöjjenek el erre az össze­csapásra, tiszteljék meg a búcsúzó kosarasa­inkat jelenlétükkel és emlékezzünk együtt Juhász Béla barátunkra. H. P. Szinte napra pontosan három éve hunyt el a salgótarjáni ko­sárlabdázás legnagyobb alakja, Juhász Béla. A SKSE együttese szombat esti kupamérkőzését a 64 esztendős kbrában, tragikus hirtelenséggel távozó Legenda emlékének szenteli. A kosárlabdázással magát meglehetősen későn, közel húsz esztendősen elkötelező Juhász Béla a sportág helyi történetében valószínűleg mindörökre meg­dönthetetlen rekordok tulajdono­sa. Ugyan az egy mérkőzésen szerzett kosarak tekintetében hajszálnyival elmarad a csúcsot 70 ponttal tartó Csuka Gábortól, zsinórban lejátszott huszonkét idényével, jóval több, mint fél- ezerdíjmérkőzésével, s az ezeken elért közel tizenötezer ponttal egyaránt listavezető. Megbízhatóságára jel­lemző, hogy „inaséve­it”, illetve utolsó két NB-s idényét leszá­mítva mérkőzésen­kénti átlaga egyszer sem csök­kent húsz pont alá, az 1978 és 1988 közötti tízesztendős perió­dusban pedig csupán kétszer ma­radt harminc alatt. Bár többször keresték meg első osztályú csapa­tok is, de ő mindvégig hű maradt Salgótarjánhoz, éppen ezért külö­nös büszkeséggel töltötte el, hogy 1991-ben saját erőből sikerült ki­harcolnia az élvonalbeli szereplés lehetőségét. A helyi kosárlabdá­zás iránti elkötelezettségét mu­tatja, hogy 1999-ben ötvenkette- dik évét taposva is beszállt segí­teni az élvonalba kerülésért küz­dő salgótarjáni csapatba. A népszerű sportember 1970- től az Acélgyárban dolgozott, 1994-től pedig a városi sportcsar­nok, majd a sportcentrum büféjét vezette. Szabadidejében szívesen hódolt másik szenvedélyének, a horgászatnak, s a városi kispályás labdarúgó-bajnokság szervezésé­ben is aktívan közreműködött. Juhász Béla Született 1948. júni­us 2-án, Kömlőn. El- ‘ hunyt 2012. novem­ber 19-én, Salgótarján­ban. Magassága: 205 cm. Versenysúlya: 120 kg. Posztja: center. Si­kerei: az NB II Közép­csoportjának aranyér­mese (1990/91), az NB II Északi régiójának aranyérmese (1999/ 2000), az NB II Keleti csoportjá­nak ezüstérmese (1981/82), több­szörös megyebajnok az SKSE öregfiúk csapatával, a másodosz­tály többszörös „gólkirálya”. Leg­több pontja egy idényben: 1124 (1980/81). Legmagasabb pontát­laga: 37,5 (1979). Legeredménye­sebb mérkőzése: 67 pont (SKSE - Nagykőrösi Pedagógus 121-70, 1977. május 29.). Búcsúzó kedvencek Az Óbudai Kaszások elle­ni szombat esti kupamér­kőzésének szünetében az SKSE együttese ünnepé­lyes keretek között bú­csúztatja el hat olyan ko­rábbi kosarasát, akik az elmúlt jó másfél évtized­ben rendkívül sokat tet­tek a csapat sikereiért, il­letve a megyeszékhely jó hírnevének öregbítéséért. Gorszkij Jaroszlav Poszt bedobó. Születési idő: 1979. május 6. Magasság: 200 cm. A szentpétervári születésű, annak idején az orosz kadett- válogatottban is bemutatkozó vajkezű bedobó 1998-ban a Sió­fok meghívására érkezett Ma­gyarországra, majd öt évig a Fe­hérvár KC csapatánál szerepelt, melyet kétszer is az NB I/B má­sodik helyéig vezérelt. Salgótar­jánba 2008 nyarán az NB II-es TFSE csapatától tette át a szék­helyét, s egy év megszakítással 20015 nyaráig erősítette az SKSE együttesét - közmegelégedésre. A piros-fekete színekben össze­sen 158 bajnoki találkozón 2017 pontot szerzett (NB I/A: 29/219; NB I/B: 129/1798). Civil munká­jára mellett, levezetésként néha­napján még beszáll játszani az Óbudai Kaszások NB I/B-s csa­patába. Hartvich Tamás Poszt erőcsatár, center. Szü­letési idő: 1974. augusztus 3. Ma­gasság: 200 cm. Az élvonalban a 1990-es évek közepén Csepelen bemutatkozó, majd az OSC, az EuroStar és a MAFC csapatainál is megfordu­ló remek felépítésű erőcsatár 2002 februárjától szerepelt a Fe­kete Sasok együttesénél, mellyel legnagyobb sikereit azonban már Hevesben érte el. Bár a má­sodosztály bajnoki címét 2004- ben lehengerlő, 32-2-es mutató­val besöprő egrieknek csupán egy idény adatott meg az legjob­bak között, ő szolnoki, illetve dombóvári színekben további két szezont húzott le az NB l/A- ban. Az akkor NB II-es tabániakhoz 2007-ben tért visz­sza, s bár civil munkája mellett a sport ekkoriban már csupán másodlagos szerepet töltött be életében, teljesítményén, melyet súlyos sérülések is hátráltattak, ez korántsem látszott meg. Min­dent összevetve 186 mérkőzésen lépett pályára és 3403 pontot szerzett (NB I/A: 57/619; NB I/B: 98/1898; NB II: 31/886) a tarjáni együttesben, melyet jelenleg, vállalkozása révén, támogató­ként segít. Kiss Károly Poszt bedobó, erőcsatár. Szü­letési idő: 1980. július 6. Magas­ság: 198 cm. A kiváló adottságokkal ren­delkező, ám kissé „szeleburdi” magasbedobó 1999 nyarán lé­pett a Fekete Sasok szolgálatá­ba, akikkel hat idénye során az NB II-ből indulva egészen az A- csoportig jutott - igaz utóbbi si­kert már az egrieknek szállítot­ta társaival. A hevesi éveket kö­vetően a MAFC és a Budafok csapatainál-is megfordult, míg­nem 2007-ben visszatért az ak­kortájt ismét a harmadik vonal­ban sínylődő tarjáni csapathoz, mellyel azután korábbi bravúr­ját megismételve ismét az élvo­nalba jutott, ám ezúttal csupán két év szükségeltetett a kétsze­ri osztályváltáshoz. Nógrádi szerepvállalása 2014 őszén zá­rult, amikor 238 bajnoki mécs­esei és az ezeken szerzett 1885 ponttal (NB 1/A: 48/174; NB I/B: 133/873; NB II: 57/838) a háta mögött a feltörekvő Oroszlány­hoz igazolt. Sebők Tamás Poszt: irányító, hátvéd. Szüle­tési idő: 1977. október 10. Ma­gasság: 191 cm. A fiatal titánként a Honvéd csa­patával magyar bajnoki arany- és ezüstérmeket szerző, majd hosz- szú évekig az Óbudai Kaszásokat erősítő korábbi utánpótlás válo­gatott hátvéd 2008 nyarán a má­sodik vonal egyik legjobb játéko­saként csatakozott a salgótarjáni együtteshez, melynek színeiben összesen 164 bajnoki találkozón lépett pályára és ezeken 2087 pontot szerzett (NB I/A: 57/477; NB I/B: 107/1610). A csupa szív játékával Nógrádban is számos hívet szerző, népszerű „Sebi” hat kimagaslóan sikeres idény után, 2014-ben egy NB I/B-s arany- és két ezüstéremmel, valamint egy Hepp Küpa sikerrel a tarsolyában tért vissza az őt tárt karokkal (vissza)fogadó óbudai gárdához. Szabó Zoltán Poszt hátvéd, bedobó. Születé­si idő: 1983. március 29. Magas­ság: 185 cm. A saját nevelésű irányító-hát­véd 2000 februárjában debütált a felnőtt csapatban, amellyel tizen­hat idénye során a Nemzeti Baj­nokság valamennyi osztályát megjárta. Igazán meghatározó szerepet a 2003-2008 közötti NB II-es szereplés idején töltött be, de fontos kiegészítő emberként az azt követő időszak klubtörténeti sikereiből is jócskán kivette a ré­* szét. Nyári visszavonulásáig 279 bajnoki találkozón 2907 pontot termelt (NB I/A: 34/78; NB I/B: 100/354; NB II: 145/2475) és ösz- szesen hétszer állhatott csapatá­val bajnoki-, illetve kupasorozat dobogójára. Jelenleg a felnőttek másodedzőjeként és az U20-as gárda trénereként segíti az SKSE szakmai munkáját. Ughy Albert Poszt irányító, hátvéd. Szüle­tési idő: 1979. július 21. Magas­ság: 180. A játék alapjait a Malév SC- ben elsajátító villámléptű irányí­tó 2000 januárjában a Hódme­zővásárhely élvonalbeli csapa­tától igazolt a Fekete Sasok együtteséhez, s a következő években az NB 1/B-s alakulat ab­szolút kulcsjátékosává vált. 2003 nyarán azonban a szépre­ményű gárdával együtt ő is Egerbe költözött, ahol társaival már az első évben feljutást ün­nepelhetett. Salgótarjánba 2006-ban tért vissza először, majd újabb hevesi kitérőt köve­tően, 2009-ben másodjára. Nyolc idény alatt összesen 160 bajnokit játszott és 2965 pontot szerzett (NB I/A: 15/36; NB I/B: 97/1689; NB II: 48/1240) tarjáni színekben. Jelenleg az NB J/B-s Oroszlányt segíti rutinjával. V Sámlikban tovább él

Next

/
Thumbnails
Contents