Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-19 / 268. szám

Oravecz Roland, Bárna polgármestere, Dániel Zoltán salgótarjáni alpolgármester és dr. Romhányi Katalin, a népjóléti iroda vezetője Erősítik az összetartozást A keresztény értékek megmutatása, az ösz- szetartozásunk erősíté­se érdekében oszt no­vember 19-én, csütörtö­kön az esti mise után négy katolikus templom előtt Szent Erzsébet-ke- nyeret öt keresztény szervezet a nógrádi me­gyeszékhelyen. Salgótarján. Kenyeret oszta­nak Erzsébet napján katoliku­sok, keresztények a nógrádi me­gyeszékhelyen, Szabó Csaba, a Kereszténydemokrata Néppárt városi elnöke szervezésével.- Szeretnénk hagyományt teremteni, az Árpádházi Szent Erzsébet emlékét feleleveníte­ni, szeretnénk, ha a város la­kossága is megismerné a le­gendát. Szent Erzsébet a sze­gények és betegek pártfogója volt a 13. század elején, a saját vagyonát sem sajnálta, azt is pénzzé tette és kenyeret illetve pénzt osztott a szegényeknek és elesett beteg embereknek - mondta a főszervező. Hozzátette: öt olyan keresz­tény, katolikus szervezet fo­gott össze, akik régóta tagjai a város életének, és most össze­fogva teszik mindazt, amire a hitük kötelezi őket. Ezek a Ka­tolikus Karitasz, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Ferencesek Világi Rendje, a Szent Lázár Lovagrend illetve - mint főszervező - a Keresz­ténydemokrata Néppárt salgó­tarjáni szervezete. November 19-éti, Salgótarján­ban szentmise keretében lesz­nek megáldva a kenyerek a fő­plébánia templomban. Ezt köve­tően 17.30 órától mennek ki a zagyvapálfalvai, a baglyasaljai, az acélgyár úti és a főplébánia templom elé kenyeret osztani. Salgótarján önkormány­zata tavaly novemberben pályázatot nyújtott be a Széchenyi 2020 program keretében megjelent „Te­rületi együttműködést se­gítő programok kialakítá­sa az önkormányzatoknál a konvergencia régiók­ban” című pályázati felhí­vásra. A tender sikeres volt és kidolgozták az esélyteremtő programter­vet, amelynek ünnepélyes aláírását szerdán tartot­ták meg. Salgótarján. Az eseményen má­sok mellett részt vettek az önkor­mányzatok, a civil szervezetek, az egyházak, a’gazdasági szereplők képviselői, akiket elsőként Dániel Zoltán alpolgármester köszöntött. Beszédében kiemelte: a projekt so­rán volt hét kerekasztal, megannyi workshop, beszélgetés és vitatko­zás, illetve számos ötletet is kidol­goztak. S ennek a sok munkának az eredménye az Esélyteremtő Programterv, amely pontosan 150 oldal. Ezért a nagy munkáért kö­szönetét érdemel minden közre­működő, hiszen ez a dokumentá­ció segíteni tudja a mindennapi te­endők ellátását, s ebből meríthet mindenki ötleteket a jövőben. Ezt követően Borók Sándor Pé­ter, a projekt menedzsere is szólt néhány szót, s egyebek mellett hangsúlyozta: napjainkban rá vagyunk kényszerítve arra, hogy pályázzunk, s a tenderek­nek a szerves részei a horizontá­lis szempontoknak a teljesíthető­sége, s ezen belül az esélyegyen­lőségi, a környezeti és a fenntart­hatósági feltételek is kötelező elemek. Ezért véleménye szerint a jövőben szükség lesz ezekre a programtervekre, illetve a válla­lásokra, hogy sikeresen tudjunk pályázni. Végül dr. Romhányi Katalin, a népjóléti iroda vezetője foglalta össze röviden a tender szakmai részét, amelyben kifejtette:- Köszönöm a jelenlévőknek, hogy fontosnak tartották a pályá­zat célját, a Salgótarjánnal való együttműködést és örülök annak is, hogy lényegesnek tartják a pá­lyázat lezárása utáni együttmű­ködést, az eredmények továbbvi­telét. A tenderben együttműkö­dők szakmai tudásukkal, tapasz­talatukkal nagyban hozzájárul­tak ahhoz, hogy ez a dokumentáció jó fél éves kemény munka létrejöjjön. A közös mun­ka megkezdése után először is elemeztük a járásban levő. teje püléséket, illetve a résztvevő őrf- kormányzatok helyi esélyegyen­lőségi terveit. Ezekből járási szin­ten összeállítottunk egy problé­matérképet, majd célokat fogal­maztunk meg és megvalósítási javaslatokat tettünk le az asztal­ra. Mindezt járási szinten tettük meg, hiszen a projekt célja az volt, hogy a járásban alakítsunk ki együttműködést, hogy egy széle­sebb körű szakmai kooperációval hatékonyabban tudjuk megvaló­sítani az esélyegyenlőséget, fel­zárkóztatást - emelte ki. Hozzátette: ezzel a dokumen­tumhoz kapcsolódóan létrehív­tak egy fórumot, amely majd a kerekasztal munkáját folytatja és a programtervben leírt célo­kat, javaslatokat ez tovább fogja vinni, közös munkával meg tud­ják valósítani mindezeket. Hi­szen együttműködve hatéko­nyabban tudnak hozzájárulni ahhoz, hogy az esélyegyenlőség biztosítottabb legyen a járásban. Az esemény zárásaként a munkában résztvevő önkor­mányzatok, civil szervezetek, egyházak és a gazdasági szerep­lők képviselői ünnepélyes kere­tek között aláírták az esélyte­remtő programtervet. (Sz.A.) Mézes reggeli ezernyi gyereknek Nógrád megy Térségünk 88 intézményében, iskolák­ban és óvodákban több, mint nyolc és félezer diák, óvodás kap mézes reggelit november 20-án, pénteken, a Palóctáj Méhész és Kör­nyezetvédő Egyesület veze­tősége kezdeményezésére, tagsága felajánlásával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával. A magyar méz fogyasztá­sát népszerűsítő idei nóg­rádi megmozdulás mérete­iben messze meghaladja az előző évit, ugyanis tavaly országosan hatvanhét hely­színre jutott el a méhészek (illetve a támogatók) ado­mánya, ebből hat volt a nógrádi, s néhány telepü­lést érintett. Ezzel szemben megyénkben most kima­gaslóan sok, falvakban, il­letve városokban ötvennél több oktatási, illetve gyer­mekintézményben édesítik majd mézzel a gyerekek reggelijét. Magyarország az elmúlt évben csatlakozott a moz­galomhoz, a Palóctáj Mé­hész és Környezetvédő Egyesület a Vidékfejleszté­si Minisztérium és az Or­szágos Magyar Méhészeti Egyesület felhívására 2014- ben Nógrád megye hat vá­rosában szervezte meg a mézes eseményeket. No­vember 20-án az egyik nóg­rádi helyszínre, Mátra- novákra, az általános isko­lába várják dr Fazekas Sán­dor földművelésügyi mi­nisztert, Ksenija Skrilec szlovén nagykövetet, és dr. Mészáros Lászlót, az Orszá­gos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét. Elismerték odaadó munkájukat Mentőeszközökkel gazdagodtak Ma már világszerte a közösség, a társa­dalom megbecsülésének jeleként ün­nepük a szociális munka napját. Ekkor mondanak köszönetét az elesettekért, a kirekesztettekért, a támogatásra és se­gítségre szorulókért dolgozó szakembe­reknek, akik felelősségteljesen, áldozat­készen és nagy szakmai alázattal vég­zik munkájukat. Salgótarján önkor­mányzata a napokban rendezte meg vá­rosi ünnepélyét. Saigótaijáii, A város vezetése 1997. óta köszönti a szociális munka területén dolgozó munkatársait. Itt valamennyi szociális feladatot a Salgótarján és Térsége Önkormányzatainak Társulása szervezeti keretei között biztosítják, ezért az ágazatban dolgo­zókat annak tagönkormányzataival együtt köszön­tik. Az ünnepségnek idén a lózsef Attila Művelődé­si Központ Üvegcsarnoka adott otthont. Elsőként Pártosfalvi Beáta, az Egészségügyi- Szociális Központ igazgató-helyettese köszöntötte az ünneplő közönséget. Beszédében rámutatott arra, hogy szociális munkásnak lenni jóval több, mint munka: szolgálat ez a szó legnemesebb értelmé­ben. Gyakorlói sajátos tudás birtokosai, akik a támo­gatást, segítséget igénylők részére a konkrét, azon­nali, olykor nélkülözhetetlen segítségen túlmenően konfliktuskezelő, válságmegoldó technikákat, mód­szereket is átadnak, hogy az érintettek mindenna­pi életben való boldogulását megkönnyítsék. A jelenlévőkkel Fekete Zsolt alpolgármester is meg­osztotta ünnepi gondolatait, aki kiemelte: erre a mun­kára születni kell, s akik ebben a gyakran embert pró­báló kihívásban hivatásszerűen vesznek részt, azok nagy értékei a mindenkori társadalomnak. Az üdvözlések után a szociális munka napja alkal­mából, a szociális ágazatban végzett kimagasló szak­mai munkájáért elismerésben részesült: Tajti Zoltánná (gondozónő, a ceredi idősek otthonában dol­gozott 2008-tól 2015-ig), Mikuska Zoltánná (gondozó­nőként dolgozik a házi segítségnyújtás területén), Matula Jánosáé (a házi segítségnyújtásban tevékeny­kedő gondozónő), Negrea Katalin (gondozónőként dolgozik a házi segítségnyújtás területén), Lászlók Ka­talin (2006. február 15-től dolgozik Salgótarjánban a gyermekjóléti szolgálat családgondozójaként), Soós Gabriella (1997. február 19-én kezdte meg munkáját a Családsegítő Szolgálat munkatársaként, családgon­dozói feladatait Salgótarjánban látja el), Sulcz Tamásné (a zabari idősek klubjában 2009 évtől dol­gozik szociális gondozónőként), Vavrik Jánosné (2011- től dolgozik a női átmeneti szállón), Kuborczik Józsefné (2001-től a családi napköziben dolgozott szakgondozónőként; jelentős szerepet vállalt az újon­nan nyüó Százszorszép Bölcsőde kialakításában, amely 2014. október 1-től nyugdíjba vonulásáig az ő vezetésével működött). Ságújfalu jutalmazottja Várbíró Ferencné gondozónő, Sóshartyáné pedig Sírkő Andrásáé családgondozó lett. (Sz.A.) Ismét jelentős értékű esz­közökkel gazdagodtak megyénk különleges mentőszervezetei: a na­pokban érkezett meg Angliából az a két speciá­lis hordágy, amellyel a nehezen megközelíthető helyekről is biztonságo­san lehet kihozni a sérült személyeket, és amilyene­ket szerte a nagyvilágban és itthon is előszeretettel használnak a mentőszer­vezetek. Nógrád megye. Két darab ilyen, erős műanyagból készült, ma­gasból és mélyből mentésnél használható, jó állapotban lévő hordágy vált feleslegessé a szi­getországban, amelyet végül a nógrádgárdonyi székhelyű Ipoly-völgyi Különleges Mentő­egyesület, illetve a salgótarjáni Karancs Speciális Mentőszolgá­lat vásárolt meg támogatók se­gítségével. Megyénk két különleges men­tőszervezetének összefogása is­mét eredményt hozott, ugyanis a nagyobb összértékű rendelés miatt jelentősen csökkent a szál­lítás egyébként tetemes költsé­ge, így Londonból indulva, egy kamion rakterében utazva érke­zett meg Rétságra a két hordágy. Mindemellett egy, nehezen megközelíthető üregekből, hasa- dékokból, kútból történő men­téshez nélkülözhetetlen mentő­állvánnyal is gazdagabb lett a nógrádgárdonyi egyesület. A há­romlábú, teleszkópos szerkezet összecsukott állapotban akár egy személygépkocsiban is elfér, és segítségével gyorsan és biz­tonságosan ereszkedhetnek le a bajbajutott emberekhez a men­tésre igyekvők. Helyszíni ellátás után, kötél­technika alkalmazásával, kellő hely esetén hordágyon, nagyon szűk üreg esetében úgynevezett mentőháromszögbe erősítve, szintén a mentőállvány segítsé­gével lehet biztonságosan ki­emelni a sérültet a hasadékból, kútból, hogy aztán odafent meg­kezdődhessen szakszerű egész­ségügyi ellátása. Bár az ilyen jellegű balesetek viszonylag ritkák megyénkben, de ha mégis bekövetkeznek, ak­kor az életmentéshez a megfele­lő szaktudás és gyakorlat mel­lett nélkülözhetetlenek ezek a szakfelszerelések, amivel im­már két nógrádi mentőszervezet is rendelkezik, tovább növelve megyénk lakosságának bizton­ságát. -RP­f Magasból és mélyből mentésnél *4 * használható hordagyakat kaptak különleges mentőszervezeteink Együttműködés az esélyekért

Next

/
Thumbnails
Contents