Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-14 / 264. szám

/ A Smart City Roadshow A Szenti István Egyetem, az Interindustria Tudás- központ Alapítvány (ITA) .és Gyula Város Önkor­mányzata sikeres pályá­zatot nyújtott be „SMART CITY: Innovatív kutatási hálózatok fejlesztése Gyu­la és Salgótarján városok­ban” címmel. A társadal­mi-gazdasági problémák­kal terhelt megyében je­lentős az elvándorlás, ne­héz a tudás helyben tar­tása, éppen ezért szüksé­ges a helyi tudásalapok erőteljes fejlesztése, a to­vábbi leszakadás megelő­zése. A helyi társadalom számára elérhető közel­ségbe kell hozni a megye fejlődéséhez elengedhe­tetlen tudást, információ­kat, együttműködési lehe­tőségeket, bemutatni a nemzetközi trendeket. Hat Nógrád megyei települé­sen szervezett eseményeken előadások keretében mutatták be a Smart City gondolatát és a legújabb gazdasági trendeket, folyamatokat, példa értékű jó gyakorlatokat. Ezen felül a résztvevők megismerhették az elektornikus könyvtárat, amely ingyenesen elérhető tudásanya­got tartalmaz a témában. Balassagyarmat városában a Mikszáth Kálmán Művelődési Házban került megrendezésre a show, ahol megnyitóbeszédében Skuczi Nándor Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke elmondta, hogy. „Nógrád megye jó, élhető környezet, mely gazdag természeti értékekben. Ugyanakkor az is igaz, hogy a megye megítélése rossz, mert nagy a munkanélküliség és a fi­atalok elvándorlása is jelentős. Véleményem szerint több főbb ponton szükséges beavatkozni a megye fejlődésének érdekében. Először is a munkahelyteremtés frontján, ahol a munkanélküli­ség csökkentése, működő tőke beruházások vonzása, és ezzel párhuzamosan a munkára alkal­masság növelése sürgető feladat. Második főbb területként lehető­séget kell teremteni a fiatalok­nak, hogy a megyében marad­hassanak. Ehhez munkalehető­ségre és marasztaló élettér kiala­kítására van szükség.” Kiemelte, hogy Nyugat-Nógrád Budapest „kertvárosa”. Könnyen, gyorsan megközelíthető és a tapasztala­tok szerint ezt egyre több válla­lat ismer fel. Örömteli- mondta, hogy Nógrád megye konvergen­cia régió, a roadshow hat városá­ból négy szabad vállalkozási zó­nának minősül, és ha jól hasz­nálják ki a támogatási lehetősé­geket, akkor fenntartható ered­mények születhetnek és a me­gyére jellemző negatív tendenci­ák megfordulhatnak. A tudást a megyébe kell hozni, melyre jó lehetőséget biztosítanak a Sem­melweis Egyetemmel, a Szent István Egyetemmel, az Óbudai Egyetemmel és az MTA Energia­tudományi Kutatóközponttal va­ló együttműködések. Harmadik fő területként a turizmust, ne­gyedik területként pedig a fel­zárkóztatást jelölte meg. Balas­sagyarmat város polgármestere, Medvácz Lajos az együttműkö­dés fontosságára hívta fel a fi­gyelmet és felvetette egy Nógrád megye fejlesztését támogató há­lózat, lobby csoport létrehozásá­nak gondolatát. Dr. Kovács Imre a Szent Ist­ván Egyetem képviseletében a komplex problémák rendszer- szintű megoldására hívta fel a fi­gyelmet, majd bemutatta az in­formatika fejlődésének mérföld­köveit, továbbá a globalizáció trendjeit és kihívásait. Paróczai Péter az ITA képviseletében ar­ról tartott előadást, hogy „Ho­gyan lehet Nógrád megye Smart?”. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a kis lélekszám miatt a megye tekintetében a Smart City modell, mely eredetileg nagyvá­rosokra lett kitalálva, az egész megye tekintetében értelmezhe­tő. A hat várost hálózatos rend­szerbe kell foglalni, megteremt­ve a gyors információáramlást és a különféle pólus pontoknak együtt kell tevékenykedni a fel­zárkózás, rehabilitáció és fejlő­dés érdekében. Különös tekin­tettel arra, hogy a megye városai kis- vagy közép kategóriába so­rolhatók a méreteik alapján, így a kizárólag egy városba irányu­ló befektetések megtérülése és fenntarthatósága kérdéses, így célszerű, ha nem áll meg a tevé­kenység egy település közigaz­gatási határánál. Bemutatta a jó gyakorlatokat, melyek például szolgálnak, hogyan lehet kedve­zőtlen trendeket megfordítani és vonzó, pezsgő életteret teremte­ni. Babóné Csorna Ajna ismerte­tőjében beszélt a piackutatás eredményeiről és bepillantást engedett az ún. e-könyvtába. A jelenlévő vendégek részéről Nagy László a Balassagyarmati Baráti Kör képviseletében ki­emelte, hogy hasznosnak tarta­ná, ha minél több gyakorlati el­képzelés születne meg a SMART NÓGRÁD koncepcióval kapcso­latban és Nagyházi Béla a Balas­sagyarmati Vasútmodellező Klub képviseletében felvetette, hogy több vasútmodell kiállítást rendez, szívesen bemutatnák a Smart koncepciót a közönség­nek és készek további együttmű­ködésre. A Rétság Városi Önkormány­zat Polgármesteri Hivatalának földszinti tanácstermében foly­tatódott az eseménysorozat. Paróczai Péter előadásában ki­emelte, hogy Nógrád megye le­hetősége abban rejlik, hogy a hat város egy tengelyen gondolkod­va, összefogással hozzon létre olyan szolgáltatásokat, melyek csábító élettérré változtatják a térséget. Hegedűs Ferenc polgár- mester jelezte, hogy rendelke­zésre állnak olyan volt honvéd­ségi laktanya épületek, barna­mezős területek, melyek az ön- kormányzat tulajdonában van­nak, állapotuk leromló, ugyan­akkor nincs forrása az önkor­mányzatnak az állagmegóvási munkálatok elvégzésére, így azt jelképes összegért vagy ingyen is a rendelkezésére bocsátanák a beruházónak, abban az eset­ben, ha fenntartanák az épület állagát vagy akár korszerűsíte­nék azt. A tőke bevonzása a vá­rosba és térségébe egyébként is kiemelten fontos, már csak mun­kahelyteremtés szempontjából is. Sajnos a sok hasznosítható te­rület ellenére alacsony az érdek­lődés a beruházók részéről. Ne­gatív trend, hogy a képzett fiata­lok a jobb munkalehetőségek és a mindennapi megélhetést segí­tő szolgáltatások szűkössége mi­att nagy számban hagyják el a várost. A hagyományos mező- gazdasági termelés, például a bogyós gyümölcs termesztése mára szinte teljesen kikopott. Salgótarjánban Fekete Zsolt alpolgármester ismertette Salgó­tarján város Integrált Területi Stratégiáját és Integrált Területi Programját, továbbá a legsürge­tőbb problémákat. Elmondta, hogy „a mintegy 3000 regiszt­rált munkanélkülinek lehetősé­get kell adni, hogy dolgozhassa­nak. Hosszú távú fejlesztési programok szükségesek, me­lyek keretében alkalmassá tud­ják tenni őket a munkavégzésre. Mindemellett hangsúlyozni szükséges, hogy a munkaerőhi­ány a gazdasági fejlődés gátja le­het abban az esetben, ha nem te­szünk valamit. Beavatkozásra pedig már a kiskorúak, gyerme­kek szintjén is szükség van.” Ki­emelte, hogy a városban 100­200 fő egyetemista, főiskolás je­lenléte jelentős pozitív változást okozna. Dr. Szabó István dékán bemutatja a Szent István Egye­tem jelenlegi 7 karát, kiemelve, hogy mindegyik karon, az agrár­vonal hangsúlyos. Elmondta, hogy Nógrád megyében nyitott új telephelyet az egyetem, azzal a nem titkolt céllal, hogy olyan programokat indítsanak, me­lyek nem a támogatás miatt élet­képesek, hanem mert igény van rájuk. A felsőoktatási szolgálta­tások beindításával az a cél hogy a fiatalok mégis helyben marad­janak, ugyanakkor versenyké­pes diplomával, megfelelő kép­zettséggel gazdagodhassanak.A Bükki Nemzeti Park Igazgatósá­gának képviseletében Szarvas Imre szólalt fel a hagyományos értékek védelmében, az AXAMO Ruházati Kft. képviseletében Szabó Imréné kért szót, aki el­mondta, hogy szerinte is szüksé­ges a folyamatos modernizálás és képzés. Dr Rozgonyi József, a Salgótarjáni Felsőoktatási Kabi­net vezetője, továbbá a Salgótar­jánban induló műszaki-informa­tikai szakképzés és főiskolai képzés felsőoktatási munkacso­portjának vezetője, korábban a BGF Salgótarjáni Intézetének igazgatója, is felszólalt. Kiemel­te, hogy a BGF Salgótarjáni Inté­zetének bezárását követően is nagy az igény a felsőfokú kép­zésre: A középiskolákban a' 11­12. osztályos tanulók körében végzett kutatás megmutatta, hogy a többségnek reáltárgyak­ban van elmaradása, így mate­matika és fizika tárgyakból indí­tottak október elejétől felzárkóz­tató, felsőfokú oktatásra felké­szítő csoportokat. Az előkészítők a Bolyai János Gimnáziumban kaptak helyet. A főiskolai kép­zés 2017-től indul újra, előtte 2016 őszétől műszaki-informa­tikai felsőfokú szakképzés kez­dődik a korábbi főiskolai épü­letben, melyet a helyi, térségi önkormányzatok, az Óbudai Egyetem és az állam közösen működtetnek majd. Pásztón Józsa Viktória ügyve­zető köszöntője utáni a Város és az Egyetem által ünnepélyes ke­retek között került aláírásra együttműködési megállapodás, majd a Szent István Egyetem ré­széről Dr. Bártfai Zoltán tanszék- vezető két prezentációja követ­kezett. Paróczai Péter előadását követően Dr. Hajas Pál kért szót, aki a vidékfejlesztés fontosságá­ra hívta fel a figyelmet. Ezt köve­tően kötetlen partnerség épífő klub keretében folyt tovább az esemény, melynek során konk­rét pályázati projekt ötletek, együttműködési lehetőségek is elhangzottak. Bátonyterenyén Babóné Cso­rna Ajna megnyitója után Dr. Faust Dezső a Smart City fej­lesztés rendszertechnikája té­makörben, Sándor Roland pe­dig a Smart Nógrád megye té­makörben - a megelőző piacku­tatás eredményei alapján - tar­tottak előadást. Ezt követően a résztvevők felvetették, hogy az elvándorlás megakadályozása azért nehéz, mert munkalehető­ség csekély, sok a kényszervál­lalkozó, nagy a bűnözés és ke­vés a fiatalok számára a szóra­kozási lehetőség. Élhetőbb tele­pülésre lenne szükség és a ro­ma népesség integrálása is kiemelt fontosságú kérdés. Szécsény városában Stayer László polgármester beszédében elmondta, hogy főleg a turiszti­kában látnak lehetőségeket, ami most is jelentős bevételi forrás az itt élők számára. Jelenleg új ke­rékpárutat építettek ki, ugyanak­kor folyamatosan szükséges a szolgáltatások színvonalát és az infrastruktúrát is fejleszteni, hogy ne csökkenjen az érdeklő­dés a város és térsége iránt. Nagy a munkanélküliség, jó lenne a tartós munkanélküliek kompe­tenciájának fejlesztése, tudatos, hatékony programokkal. Dr. Faust Dezső előadása után került sor az Egyetem és a Város együttműködési megállapodásá­nak aláírására. Limbacher Gá­bor a Kubinyi Ferenc Múzeum és a Krúdy Gyula Könyvtár igaz­gatója, Szabó Ferenc helyi vál­lalkozó, a New-Profipack ügyve­zetője szóltak hozzá a program­hoz. A jelenlévőik egyet értettek abban, hogy változás csak konk­rét prógramokkal, a helyi kor­mányzati, ipari, társadalmi és oktatási szereplők szoros össze­fogása révén jöhet létre. Zárásként elmondhatjuk, hogy a roadshow alatt hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak a megjelentek. Mindenki egyet ér­tett abban, hogy változásra szük­ség van. A résztvevők között kon­szenzus volt abban a tekintetben, hogy a megyében fejlődést elér­ni kizárólag szoros összefogással lehetséges. Az elhangzott előadá­sokat örömmel fogadták és a gya­korlati példák serkentették a ten­ni akarást. A résztvevők konkrét, az adott térségre szabott ötlete­ket, javaslatokat fogalmaztak meg. Megkezdődött a párbeszéd a legújabb kutatási irányoknak megfelelő Smart technológiák és modern oktatási formák helyi szinten történő alkalmazásáról. Véleményünk szerint a road­show során gyűjtött ismeret és tudásanyag fontos érték. NBA i * * » é I; Rétsági helyszín Skuczi Nándor megyei elnök megnyitó beszéde Salgótarjánban f^Jgyygmuködési megáilapodas aláírása Pásztori Kg

Next

/
Thumbnails
Contents