Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-12 / 262. szám
Konferencia a néprajztudós emlékére Nagyszabású, kétnapos államközi konferenciát szerveztek az idén, 94 éves korában elhunyt Kossuth-díjas néprajztudós tiszteletére a közelmúltban, a Palóc Múzeumban. Erdélyi Zsuzsanna az archaikus népi imádságok műfajának fölfedezésével, összegyűjtésével és feldolgozásával kiérdemelte a Nemzet Művésze címet is. Balassagyarmat Erdélyi Zsuzsanna sok hazai és külföldi kitüntetésben részesült, köztük van a Népművészeti Európa-díj (1983), az olasz Giuseppe Pitre -Salomone Marincwlíj (1996), a Magyar Örökség-díj (1998) és a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2013). A konferencián egyetemi oktatók tartottak előadást a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a délvidéki Bácskából. Magyarországról is egyetemi professzorok, az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársai, muzeológusok és folkloristák méltatták a nagy tudós életművét. Dr. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója, a tanácskozás főszervezője köszöntő beszédében felhívta a figyelmet, hogy éppen 20 esztendeje valósult meg ugyanezen teremben „A népi vallásosság kutatása a Palócföldön” című konferencia, amelynek díszvendége és fő előadója Erdélyi Zsuzsanna volt. A mostani konferencián Nóg- rád megyét Jusztin Péter történész-levéltáros, dr. Lengyel Ágnes és dr. Limbacher Gábor előadásai képviselték. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Erdélyi Zsuzsanna egyik leánya, Dobozy Borbála, nemzetközi hírű csembalóművész és egyik fia, dr. Dobozy Dániel ügyvéd is. Az elhangzottakból kirajzolódott az a középkori eredetű, rendkívül gazdag kulturális kép, amely a magyarság hitét és műveltségét jellemezte az egész Kárpát-medencében. A tudományos előadások mellett a konferencia résztvevői megtekintették Székely Orsolya rendező „Szent öregasszonyok” című filmjét, valamint a Kömyei Alice vezette Comedia et Musica Mundi együttes „Ég szülte Földet” című előadását, amelyben imádságok és énekek szóltak az esztendő körének ünnepeiből, égre néző, Földre hajló, daloló lélekkel, koszorúba kötve hálát és szép emlékezést. Köztük volt egy cserhátsurányi népi imádság is: Kimegyek ajtóm elejbe / Föltekintek a magos mennybe / Ott látok egy forgó kápolnát / Kívül aranyos, belül irgalmas / Közepibe van egy asztal /Azon vagyon Krisztus Urunk kiterítve / Keze-lába kinyújtva / Ó Szent Illés próféta! / Hozd el azt a kenetét / Mellyel Krisztus Urunkat megkentétek! / Kend meg házunk négy szögét / Asztalunk közepét! /Aki ezt a kis imádságot elmondja / Este lefektibe, reggel fölkeltibe / Úgy üdvözöl, mint a pólyabéli gyermek! /Amen Dr. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója, a tanácskozás főszervezője köszöntő Az ezüstdaru titka Vannak történetek, amelyek napokig foglalkoztatnak, nem lehet elhagyni, letenni őket, mint egy üres szatyrot, sőt: nap, mint nap magunkkal cipelve egyre fontosabbá válnak, továbbgondolásra, cselekvésre ösztönöznek Nem beszélve arról az esetről, ha a dologban maga is érintett az ember. Ma egy ilyen történetet mesélek el, amely amellett, hogy családi tragédiákra emlékeztet, segítséget, átmeneti megoldást kínál a gyógyíthatatlan betegségben, gyermekrákban megbetegedett gyerekek és szüleik szórnám. A történet főszereplője egy fiatal pécsi ötvösművésznő, akinek édesapja nemrég hunyt el rákos betegségben, és így maga is érintett a ma még sok esetben legyőzhetetlen betegség elleni „harcban ”. A sokak által támogatandó ügy részletei a közelmúltban a magyar rádióban hangzottak el, s így számomm is ekkor kezdődött az ezüstdaru története. A japán mitológia szerint az ezer évigélő darumadár a becsület, a hűség és a béke jelképe, s egyúttal a családi értékek szimbóluma is. De hogyan is kapcsolódika darumadárjelképe a japán origamihoz? Először is a japán origami szó papírhajtogatást jelent Emellett az évszázados tmdíciók arm emlékeztetnek, hogy a valamikori hajtogatások is papírmadamt idéztek. Ezt írásos emlékek is megerősítik. így a különféle japán szertartások, esküvők dekorációi is papírból készült darumadamk voltak Az első nyomtatott origami könyv is „Az ezer daru hajtogatása ” címmel jelent meg (1797-ben), igazolva ezzel is a madár fontos, évszázados szerepét És végül a hitrege azzal teszi fél a koronát a papírhajtogatás jelképére, hog}' az origaminak természetfeletti erőt tulajdonít aki ezer darut hajtogat, annak az istenek teljesítik egy kívánságát Az előző hiedelem - az ezer daru hajtogatása - ösztönözte origami készítésére azt a 12 éves fiút, Szószaid Szadakót, a Hirosimám ledobott atombomba súlyos sérültjét, áldozatát, aki ettől a tettétől gyógyulását remélte. Az istenek azonban tétlenek maradtak, hiszen egyéves szenvedés után elhunyt Aző tmgédiája ihlette meg a művészt a híres hirosimaigyermekemlékmű elkészítésekor. És nem teljesült az ékszerésznő édesapjának kívánsága sem. Az elkezdett hajtogatást be sem fejezve meghalt Az ékszerésznő úgy gondolta, hogy befejezi azt, amit édesapja kényszerű ok miatt félbehagyott Alig járt a dolog végére, amikor újabb tennivaló, újabb jeladót fogalmazódott meg. A gondolatot tett követte, s a papírhajtogatás után már az ezüstdaru készítése foglalkoztatta. Ugyanis a közelmúlt eseménye, hogy a pécsi Szemem Fénye Alapítvány - amely a rákban szenvedő és gyógyíthatatlan gyermekek, illetve családtagjaik egészségügyi és lelki gondozását, gyógyítását végzi ma is-egy újabb hospice ház létesítésébe fogott Ez adta az ötletet az ékszerésznőjótékonykodásár • nak Úgy gondolta, hogy ezer ezüstda- ru elkészítésével és eladásával hozzájárulhat az ápolást biztosító „szeretet- ház” megvalósításához Kellő elszántságot és ösztönzést adott ehhez édesapja halála, illetve a japán mitológiai történet különlegessége és szépsége. Az a gondolat, hogy csodák mindig voltak, és már azzal is csodát teszünk, ha a nemes célt támogatjuk ' Az adásból kiderült az is, hogy a hospice ház előkészítése folyik, s tán’az idő rö\idsége is közrejátszott abban, hogy az ezüstmadár vásárlására mindössze 32 személy jelentkezett. Bárhogy is alakul azonban az ezüstdaru sorsa, a ház várhatóan felépül - mondta az alapítvány vezetője. Testvérem és fiam is fiatalon e súlyos betegség áldozatai lettek Ezért tudom, mit jelent gyermekeink tragédiája. Azt kívánom, hogy váljon valóra a japán mítosz ígérete és ne csak szomorúság, hanem a beteg gyermekek felépülésével boldogság is költözzön a ház falai közé! Bartos József „Könyvtárosok a közösségért!” Szakmai napot tartottak Salgótarjánban Salgótarján. A fenti címmel rendezték meg azt a szakmai napot, amelyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) Nógrád megyei szervezete és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár közösen rendezett. A jelenlévőket elsőként Ludosi Tünde, a könyvtárosok Nógrád megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A salgótarjáni rendezvényen meghívott előadóként jelen volt Gerencsér Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete főtitkára, aki Mozaikok az MKE 80 éves történetéből címmel tartotta meg jövőbe mutató előadását. Ezután Molnár Éva, a megyei könyvtár igazgatója mesélt az öt települési bibliotéka - Bánk, Karancsalja, Szalmatercs, Szilaspogony, Zabar - átadásához vezető munkálatokról. Bódi Györgynédr. a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnökeként annak működését és a könyvtáros egyesülettel való együttműködés lehetőségeit mutatta be. Ludasi Tünde a Nógrád megyei szervezet ez évi eseményeiről, Kapás Tünde pedig a könyvtárosok szolnoki vándorgyűléséről tájékoztatta a jelenlévőket. A zárszóban összegzésként elhangzott, hogy sokféle közösség létezik - területi, szakmai, civil, vagy éppen baráti -, de az együttműködő könyvtárosi hivatástudattal mindenhol találunk kapcsolódási pontokat. Vásznon a természet Endrefatva „A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg” - írja Rodin. Az alkotó és kiállító meglátta a körülötte lévő szépséget, majd megfestette, és most megmutatja nekünk, hogy gyönyörködhessünk mi is ezekben a csodálatos tájakban - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Dénes Sándorné művésztanár a Vargáné Kővári Krisztina pasztellképeiből készített tárlatot az Endrefalvai Móra Ferenc Általános Iskola galériájában. Ezt követően a tanulók műsorral köszöntötték a művész óvodapedagógust, aki rendhagyó rajzórán sokat mesélt a festészet öröméről, s egyebek mellett kiemelte: a természet csodálatos tárháza adja azokat a témákat - s azon belül is a formákat, vonalakat, színeket, fényeket -, amelyek inspirálnak mindezek megfogására, általa is megteremthetővé tételére, amiben ott lapul az örök élni akarás. Hiszen még a lehullott falevélben is ott van a következő életnek a lehetősége. A Somoskőújfaluban élő alkotó természetet bemutató képei az év végéig várják a látogatókat az oktatási intézmény nyitva tartási idejében. f
