Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-01 / 227. szám
MiyEPA/OLEKSZANDR JERMOCSENKO Kö zép-európai infrastruktúrafejlesztés, a migráció kezelése Szijjártó Péter kezet fog megbeszélésük előtt Paul Gallagher érsekkel, a Szentszék államtitkárságának államközi kapcsolatokért felelős titkárával, a Vatikáni külügym niszterével az ENSZ-közgyűlésen Bevethető az orosz hadsereg Moszkva. Az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnök kérésére szerdán hozzájárult az orosz hadsereg külföldön történő bevetéséhez, lehetővé téve az orosz légierő részvételét az Iszlám Állam dzsihadista szervezet szíriai állásai elleni támadásokban. Az indítványt a 170 tagú felsőházban 162 szenátor támogatta. Szergej Ivanov, az orosz államfői hivatal vezetője később közölte: Bassár el-Aszad szíriai elnök azzal a kéréssel fordult Oroszországhoz, hogy nyújtson katonai segítséget. A nyilatkozó hangsúlyozta, kizárólag az orosz légierő hadműveleteiről van szó. Az orosz parlament legutóbb akkor hatalmazta fel Putyint az orosz csapatok külföldi bevetésére, amikor 2014- ben elszakították Ukrajnától a Krímet. Repülőtéri eljárás, szárazföldi határok Berlin A német szövetségi belügyminiszter támogatja a repülőtéri eljárás kiterjesztéséről szóló bajor javaslatot, amely szerint a határoknál kialakított tranzitzónákban kell eldönteni gyorsított eljárással, hogy a belépésre jelentkezők jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására. Thomas de Maiziere egy szerdai rádióinterjúban elmondta, hogy ő is hasonló megoldáson gondolkodik. A szövetségi belügyminiszter elmondta: Németország adós két menekültügyi kérdéseket szabályozó uniós irányelv nemzeti jogba átültetésével. Az egyik irányelv felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy bevezessék határaikon az úgynevezett szárazföldi eljárást.- Ezt ismerjük a repülőtéri eljárásból, amelynek értelmében fel lehet tartóztatni valakit a repülőtéren és meg lehet vizsgálni, hogy nem nyilvánvalóan megalapozatlan-e a menedékjogi kérelme, és visz- sza lehet küldeni - mondta a német belügyminiszter. Az Adria és a Baltikum közötti közép-európai térség észak-déli infrastrukturális fejlesztéséről és a migráció globális kezeléséről tárgyalt kedden New Yorkban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. New York. A tárcavezető elmondta: a 12 országból álló, Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök kezdeményezésére létre- jött adriai-balti-fekete-tengeri összefogás első ülésének résztvevői úgy döntöttek, fenntartják az együttműködésnek ezt a formáját és következő találkozójukat 2016-ban Zágrábban fogják megtartani. „Célként azt fiatároztuk meg, hogy a térség hiányzó, észak-déli irányú infrastruktúráját az energia, a közlekedés és a digitális világ területén kiépítsük, az uniós forrásokért való közös fellépéssel és tárgyalással” - mondta. Szijjártó Péter megbeszélést folytatott leffrey Feltmannel, az ENSZ főtitkár-helyettesével, Paul Gallagher érsekkel, a Szentszék államtitkárságának államközi kapcsolatokért felelős titkárával (külügyminiszter) és Peter Boehm kanadai külügyminiszter-helyettessel, alapvetően a bevándorlás kérdéséről. „Arról próbáltam meggyőzni kollégáimat, hogy ez egy globális kérdés, és hogyha ilyen, akkor globális választ kell rá adni. Ebben egyetértés volt mindhárom tárgyalópartneremmel” - nyilatkozta a miniszter. „Szerintem most a legfontosabb az, hogy a nemzetközi közösség elfogadja: Európa nem viselheti egyedül a terheket, mert nem Európa hozta kizárólag azokat a nemzetközi politikai döntéseket, amelyek nyomán destabi- lizálódott egy jelentős régió, hanem mindenki, aki részt vett e döntésekben” - tette hozzá. A tárgyalópartnerei által kifejezett támogatásra is alapozva, a tárcavezető reményét fejezte ki, hogy az ENSZ szerdai migrációs konferenciáján lesz támogatottsága annak a magyar javaslatnak, amely szerint globális megközelítést kell alkalmazni a válság megoldása érdekében. Ugyancsak a New York-i ENSZ-közgyűlésen hangzott el: Japán idén 1,5 milliárd dollárt fordít a menekültek megsegítésére, valamint a települések stabilizálására a békétlenség sújtotta területeken a Közel-Keleten és Afrikában. Ezt Abe Sindzó japán miniszterelnök jelentette be. Japán idén 810 millió dollár gyorssegélyt nyújt az iraki és szíriai menekülteknek, valamint a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyeknek, és ez a háromszorosa a tavalyi összegnek. A távol-keleti szigetország további 750 millió dollárt készít elő „a béke építésének megsegítésére”. Csendőri fellépés Róma Az olasz rohamrendőrség szerda hajnalban felszámolta az olasz-francia határ olasz oldalán fekvő Ventimiglia városban a bevándorlók által létrehozott sátortábort. A bevándorlók a tengerparti sziklákon kerestek menedéket. Mintegy kétszáz csendőr és páncélozott járművek vettek részt a Ventimiglia egyik parkjában lévő ideiglenes sátortábor felszámolásában. A sátrakat a Franciaországba való átjutásra hónapok óta várakozó bevándorlók, valamint az őket segítő olasz és francia emberjogi aktivisták állították fel. Az álmukban meglepett emberek menekültek, többeket őrizetbe véttek, mintegy nyolc- vanan felkapaszkodtak a sziklákra. Az afrikai bevándorlók az emberkereskedők hajóival érkeztek a délolasz partokra, majd innen az olasz-francia határátkelőhöz. A francia határőrség három hónapja nem engedi át őket, ha vonattal kelnek át a határon, visszatoloncolás a sorsuk. Enrico Ioculano, a több mint 24 ezer lakosú Ventimiglia polgármestere szerint a tábor felszámolására "már régóta szükség volt". Ismét meghalt egy bevándorló Ismét életét vesztette egy migráns a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút közelében a franciaországi Calais-nál, amikor megpróbált átjutni Angliába - közölte szerdán a helyi prefektúra. Párizs. A húsz év körüli eszméletlen eritreai férfit szerda hajnalban találta meg egy biztonsági őr egy mellékvágány közelében. A mentők már nem tudtak rajta segíteni. A migránst feltételezhetően elütötte egy tehervonat az alagút bejáratánál. Hivatalos adatok szerint június 26. óta ez volt a tizenharmadik alkalom, hogy egy migráns a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán vagy annak közelében baleset vagy áramütés miatt meghalt. Oroszbarát szakadárok gyakorlatoznak a kelet-ukrajnai Donyecktől 75 kilométerre lévő torezi lőtéren 2015. szeptember 29-én. Ébredést jelez a német menekültügyi reform A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint egyfajta "ébredési folyamatot" jelent a lémet kormány keddi ülésén elfogadott menek ültügy reformcsomag. Tamási Anna úgy fogalmazott: Németország a "kezdeti lelkesedését" követően kezd szembesülni a helyzet súlyosságával. Budapest. A német kormány által kedden a törvényhozás elé terjesztett a menet ültügyi eljárásról és a menedék kérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre neu szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatele ütését szolgálják. A kormány elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó köliségeinek fedezésére, és felfüggesztett néhány építésügyi el sírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat. Tamási Anna a reformok között a legfontosabbként a kiutasítási eljárások meggyorsítását emelte ki. Az eljárások meggyorsítása nyomán három hónap alatt lezárnák ezeket az ügyeket. A külügyi intézet kutatója kiemelte: a német kormány Albániát, Koszovói és Montenegrót is a biztonságok országok közé sorolta, így az innen érkező migránsok nem jogosultak menekültstátuszra. A menekültügyi tervek azt jelzik, hogy a németek már látják: a menekültek korlátlan beengedése a biztonsági kockázatokon túl "szívóhatást" is eredményezett, mind többen érkeznek. Hadgyakorlat Kelet-Ukrajnában : * hí í I, i #■ Regisztrációra várakozó migránsok az e|észségügyért és szociális ügyekért felelős tartományt hivatal (LaGeSo) előtt Berlinben 2015. szeptember 30-án hajnalban
