Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-05 / 230. szám

FOTÓK: GYURKÓ PÉTER Vo lt és jelenlegi tisztségvi­selőkkel, képviselőkkel, a testvérvárosok vezetőivel együtt köszöntötte az ön­kormányzatiság huszonöt éves fennállását a város ve­zetése szombaton délután. Az eseményt emléklapok átadásával és jubileumi koncerttel kötötték össze. „Ott szép küzdeni, ahol nehéz"-Két és fél évtizede az önkormányzatiság kialakítása a magyar rendszerváltás egyik alappillére volt, amely azóta is működik és folyamatosan ellátja mindazt a szerepet, amit megal­kotói akkor elképzeltek. Ezt ün­nepeljük ma itt Salgótarjánban - mondta Simon Lajos, a Salgótar­jáni Közművelődési Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója a lózsef At­tila Művelődési és Konferencia- központ Üvegcsamokában a meg­hívott vendégeknek.- Rengeteg vitával, sokszor le­het, hogy túlmenve az ellenfél kategória határain is, de bizto­san azzal a szándékkal, hogy ki­ki a maga területén, a város ér­dekében dolgozzon. Dóra Ottó külön köszöntötte a testvérvárosok képviselőit az ünnepségen. Dr. Szabó Sándor kormány­jegyzők, képviselők, megyei ön- kormányzati vezetők vették ezt át az esemény első részében. Ezt követően a színházterem­ben Pándy Piroska Liszt-díjas, Prima-díjas, Madách-díjas opera­énekes jubileumi koncertjével folytatódott a rendezvény. Mások mellett színpadra lépett Szenthe­lyi Miklós hegedűművész és Faludi Judit csellóművész is. megbízott, a Nógrád Megyei Kormányhivatal vezetője is el­mondta gondolatait, Az elmúlt két és fél évtized önkormányza­ti munkájának nehézségei kap­csán biztatóan azt hangsúlyoz­ta, „ott szép küzdeni, ahol ne­héz.” Rövid értékelésében an­nak is hangot adott, hogy van mire büszkének lenniük azok­nak, akik a városért tettek. Amint Dóra Ottó kö­szöntőjében is jelezte, az ünneplésen emlék­lapokat adományoz­tak, azoknak, akik meghatározó szerepet töltöttek be a város ed­digi önkormányzati munkájában. Köztük volt tisztségviselők, Válsághelyzet hat megyében Múlt szerdáig 295 ezerl53 fő illegális határ­átlépőt regisztráltak ha­zánkban. S sajnos a be­vándorlási folyamatnak nem a végén járunk, ha­nem nem túlzás azt állíta­ni, hogy a kezdetén, hi­szen milliók készülnek még az útra - hangzott el Becsó Zsolt országgyűlési képviselő által tartott csü­törtöki sajtótájékoztatón. Salgótarján. Magyarországon jelenleg kétfajta politikai irány­zat létezik: az egyik meg akarja védeni az országot, az embereket, a családokat, a' hagyományinkat és az európaiságunkat. Míg a má­sik valamilyen megfontolásból ez ellen dolgozik. Ezért nem volt vé­letlen az, hogy néhány hónappal ezelőtt nemzeti konzultációt hir­detett a kormány, amely kereté­ben több mint egy millióan el­mondták véleményüket, amiből egyértelmű következtetésre jutot­tunk: a hazát meg kell védeni. To­vábbá azt is világossá tették az emberek, hogy az Európai Unió­nak a megengedő bevándorlás politikája megbukott, illetve ösz- szefüggés van a bevándorlás és a terrorizmusnak a térnyerése kö­zött -fejtette ki Becsó Zsolt or­szággyűlési képviselő. Hozzátette: a helyzet kezelésé­re több intézkedés született a kormány részéről: először is az országgyűlés biztonságos har­madik országgá nyilvánította Szerbiát, ami azt jelenti, hogy a bevándorlók, akik innen érkez­tek hazánkba azok nem kaphat­nak menedékjogot és gyorsított eljárás után lehetőség nyílik a visszatoloncolásra. Továbbá a szerb-magyar határon elkészült a határzár és az ideiglenes mű­szaki határzárnak a kiépítése fo­lyamatban van Baranya és So­mogy megye Horvátországgal közös határain. Bevezették a tömeges beván­dorlás okozta válsághelyzetnek a fogalmát, s eddig hat megyére- Bács-Kiskun, Csongrád, Bara­nya, Somogy, Vas és Zala megye- ki is hirdették a válsághelyze­tet. Emellett a rendőrség és a honvédség már jogszerűen és ha­tékonyan tud fellépni a határzár biztosítása érdekében. Ezen felül szigorították a büntetőtörvény­könyvet a határzárral kapcsola­tos bűncselekmények bevezeté­sével és az embercsempészek büntetési tételek emelésével. Mindezen intézkedéseknek és a határozott fellépésnek köszönhe­tően talán elmondható, hogy a magyar kormány döntéseit most már Nyugat-Európában is szám­talan politikus, elismeri. A politikus zárásként kihang­súlyozta: amíg nem lesz egysé­ges európai cselekvési terv, ad­dig a problémát nem fogják tud­ni megszüntetni. Ezért vélemé­nyük szerint egy működő, össz­európai cselekvési terv kell és a bevándorlási kérdést annak for­rásánál kell kezelni. S a mene- küittúboróRát 'rtem''éti Európai Unión beiül - különösképpen nem Magyarországon -, hanem azon kívül kell létrehozni. En­nek érdekében az országgyűlés tagjai azt javasolják, hogy elő­ször vegyük elejét a népvándor­lásnak, majd miután megvédtük a határainkat utána beszéljünk arról, hogy mit kezdjünk azok­kal, akik ide jöttek. Sz. A. A Polgári Salgótarjánért Alapítvány által életre hí­vott „Polgári Esték” című kulturális programsoro­zat első vendége Lánczi Tamás, a Századvég Ala­pítvány vezető elemzője, a Politikai Elemzések Köz­pontjának vezetője volt. Fenyvesi Gábor Salgótarján. A vendégeket Becsó Zsolt országgyűlési kép­viselő, a Polgári Salgótarján Ala­pítvány alapítója köszöntötte. Lánczi Tamás felvezetőjében egy Londoni útjáról mesélt, mely so­rán próbált az angol hétköznapi emberek véleményét is kifür­készni. Elmondása szerint a tízből tíz angol fél a migránskérdéstől és tízből tíz úgy gondolja, hogy egyedül Magyarország jár el he­lyesen a migráns kérdés kezelésé­ben. A magyar emberek megta­pasztalták már, hogy milyen az amikor évtizedeken keresztül egy másik nép ráerőszakolja a saját politikai nézetét, kultúráját.- A nyugat-európai emberek­nek azonban fogalmuk sincs egy ilyen helyzetről, ezért is kezelik számunkra furcsán a bevándor­lási kérdést. Pedig, ha nem fi­gyelünk oda erre a problémára, akkor nagyon sok veszély lesel­kedik ránk - folytatta. Ilyen ve­szélyként említette, hogy ezek a bevándorlók a jólétre vágynak, azonban semmiféle szabályt nem hajlandóak elfogadni, ame­lyek ezt a jólétet megalapozták. „Magyarországnak érdekei vannak, barátai nincsenek” Ők a végtelenségig ragaszkod­nak a saját értékrendjükhöz, van bennük egy óriási frusztrá­ció és irigység, amiért ők nem olyan körülmények között élnek, mint az európaiak.- Nyugat-európai politikusok arról akarnak minket meggyőz­ni, hogy ez a migráció jó Európá­nak, megoldja a munkaerőpiaci problémákat. Szocialista és libe­rális politikusok arról álmodoz­nak, hogy létrejön itt egy „euró­pai egyesült államok”, ahol együtt legel és él bárány és far­kas - folytatta Lánczi Tamás. Ezt azonban utópiának nevez­te az elemző. Kifejtette, hogy a történelem során, amikor egy ilyen mértékű népvándorlás el­indult, abból mindig káosz, éhín­ség, legrosszabb esetben háború következett. A tőlünk nyugatra élő emberekkel az a probléma, hogy mindenkinek megvan a maga véleménye, azonban nem mer róla beszélni, mert az nem európai és könnyen kirekesztő­nek, nacionalistának bélyegez­hetik. Rávilágított arra is, hogy amikor Magyarországot rassziz­mussal és kirekesztéssel vádol­ják, akkor fel kell tenni azt a kér­dés, hogy nálunk eddig hány menekülttábort gyújtottak fel, vagy éppen Németországban mennyit, illetve mennyi atroci­tás érte a bevándorlókat - világí­tott rá a politológus. Az elkövetkező hónapok­ban, években ki fog derülni, hogy meg tudjuk- e őrizni a kultúránkat, hogy mi magunk tudjuk berendezni az életünket úgy, ahogyan mi sze­retnénk, vagy ezt újra vala­kik, má­sok fogják megtenni helyet- tünk. Ezek után átadta a szót népes számú közönségnek. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy Ma­gyarországnak érdekei vannak, barátai nincsenek. Sajnos nyugat irányában olyan magyar szócsö­vek működnek, akik nem az or­szág érdekeit tartják szem előtt, hanem rövidtávú poli­tikai érdekeket vélekedett Lánczi Tamás. van egy gyenge szocialista kor­mány, Olaszországban pedig egy senki által meg nem választott baloldali kormány. Véleménye szerint a horvátok és az olaszok ma is szeretik a magyarokat. Ve­zetőik támadó nyilatkozatai pusz­tán arról terelik el a figyelmet, hogy ők maguk nem tudják ke­zelni a problémát, vagyis saját te­hetetlenségüket próbálják ezek­kel a nyilatkozataikkal leplezni fejtette ki. Újságírói kérdésre, hogy le­hetünk-e potenciális veszély­ben mi európaiak, Lánczi Tamás kifejtette, hogy a támadá­sok folyamatosak. Sajnos eddig is több terrortámadás volt Francia- országban és Angliában, mégis, a politikai elit és a média eltusolta ezeket, pedig minden esetben iszlamisták hajtottak végre ezeket - Azt, hogy e mögött a nép­mozgás mögött van-e egy kar­mesteri pálca, azt jelen pillanat­ban nem tudjuk - fejtette ki. A potenciális veszélyekre kitérve azonban elmondta, hogy ennyi beáramló ember között bár­mennyi terrorista beszivárogha­tott már eddig is Európába. Kérdésként merült fel, hogy mi­ért kap annyi bírálatot országunk Horvátországtól, vagy éppen az eddig barátinak tartott Olaszor­szágtól. Válaszában az elemző ki­fejtette, hogy nem túl bonyolult a képlet, hiszen Horvátországban >- lánc zi Tamás A Századvég Alapítvány vezető elemző­je, u Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Buda pesten született, 1978 ban. Az 1.1,1 E Állam- és jogtudomá­nyi karán szerzett politológus diplomát 2003-ban, tanul­mányai alatt a Miniszterelnöki Kabinetben dolgozott. 2002 tői 2010-ig az Országgyűlés Hivatalának munkatársa, majd 2010-től a Közigazgatási-es Igazságügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. 2012-től a Századvég Alapítványnál vezető elemző. 2004-2005-ben a Századvég Politikai iskolában Európái belpoliti­kát oktatott, 2008 ban az. American Coutn il of Youth Political Leaders program tagja, jelenleg a Pázmány Péter Tudományegye lenien tart előadásokat politikai elemzés és közpolitika témában. < *

Next

/
Thumbnails
Contents