Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-27 / 248. szám

Hathárom Aréna Nógrádsápon labdarúgás. Családi arénát avattak - civil kezdeményezésre - nemrég a településen. Hujbert Tamás, a helyi iskola és az ott működő esti gimnázium ma­gyartanára két esztendeje meg­vásárolt egy parasztházat a falu­ban, azzal a céllal, hogy népes családjának legyen hol összejön­nie, pihennie, ünnepelnie. Az ingatlan felújításának első lépéseként elkezdődött a hétszer tizenöt méter alapterületű foci­pálya építése. Az eredmény az őszre - teljesen önerőből - elké­szült, az oldalt és felül is hálóval ellátott salakos pálya, ahol egy­szerre négy-négy játékos „ker­getheti a labdát”. A családi ku­paktanács - az Aranycsapat lon­doni vendégjátéka nyomán, amelyet az előző évszázad mér­kőzéseként tart számon a szak­ma - „Hatháromra” keresztelte, és némi túlzással arénának ne­vezte a helyet, ahol remélhető­leg sok sikeres futball pályafutás indul el a közeljövőben. A helyi tanár ugyanis szíve­sen várja a falubeli gyerekeket a küzdőtérre, egy-egy. szervezett játékra. A pályát Szöllősi Hujbert Tamás (jobbra) a pálya építtetője és a polgármester a kezdőrúgás pillanatában Szöllősi György (balra), a Puskás Intézet igazgatója és Pintér Bertalan polgármester vágta el a szalagot György, a Puskás Intézet igazga­tója, a FourFourTwo futballma­gazin főszerkesztője, valamint Pintér Bertalan, Nógrádsáp pol­gármestere avatta fel. A nyitó- mérkőzésen a Hujbert család és a FourFourTwo szerkesztősége mérte össze tudását. Az ered­mény 12-9 lett. A jelenlévők he­lyi pálinkát, a kertben főzött bab­gulyást, bátyus süteményeket, valamint az Aranycsapat leghí­resebb játékosáról, Puskás Fe­rencről elnevezett sört fogyasz­tottak. Az est fénypontjaként fel­szolgált torta felirata is a 6:3 volt. Példaértékű lehet e nemes kez­deményezés az olyan falvakban, ahol csökken a lakosság, az olyan országban, ahol riasztó mutatók jelzik a fiatalság egész­ségi állapotát. FIFA. A Nemzetközi Labdarúgó Szövet­ség (FIFA) elnökjelöltjévé vált a szervezet egyik alelnöke, a bahreini Salman Bin Ib­rahim al-Kalifa sejk. Az Ázsiai Labdarú­gó Szövetség (AFC) elnöke vasárnap, a határidő előtt egy nappal nyújtotta be a je­lölését alátámasztó dokumentumokat a FIFA zürichi székházában. Salman sejk korábban még Michel Piatini UEFA-elnököt támogatta a nem­zetközi szövetség elnöki tisztségéért zaj­ló küzdelemben, de mivel a francia sport­Salman seik is elnökjelöltté vált vezetőt a FIFA etikai bizottsága pénzügyi visszaélések gyanúja miatt október elején 90 napra eltiltotta a labdarúgással kap­csolatos mindennemű tevékenységtől, úgy döntött, hogy jelölteti magát. A bahreini elnökaspiráns esélyeit a kommentárok szerint növelheti, hogy a nemzetközi sportpolitika egyik megha­tározó személyiségének, illetve az olim­piai mozgalom kulcsfigurájának számí­tó kuvaiti Ahmad al-Fahad al-Sabah sejk szoros szövetségese. A futballistákat képviselő nemzetközi érdekvédelmi szervezet, a FIFPro sze­rint viszont nem szabadna engedélyez­ni az indulást azoknak a jelölteknek, akik nem veszik figyelembe az emberi jogokat, márpedig Salman sejk hazája szövetségének vezetőjeként - feltételezé­sek szerint - nem nyújtott védelmet több válogatott játékosnak, akiket demokrá­ciapárti tüntetések során tartóztattak le 2011-ben, s néhányukat állítólag kínzá­soknak is alávetették. Salman sejk mellett Jérome Cham­pagne, a FIFA korábbi főtitkár-helyettese, Ali bin al-Husszein jordán herceg, Tokyo Sexwale dél-afrikai üzletember, valamint a trinidadi David Nakhid adta le a szük­séges számú ajánlást és nyújtotta be hi­vatalos pályázatát. A határidő hétfői lezárulta után az ad hoc választási bizottság ellenőrzi a jelöl­tek feddhetetlenségét, ezt követően vál­nak hivatalosan is pályázókká.Az elnök- választásra február 26-án kerül sor. A súlyemelő ob vasárnapi zárónapján megvédte címét a plusz 7 5 ki­logrammosok kategóriájában az idén súlylökésben fedett pályás Európa-bajnok Márton Anita. A férfi ólomsúlyban győztes Nagy Péter 11. alka­lommal lett magyar bajnok. A „főállásban” atléta, de a súlyemelésben is otthonos Márton - hat jó gyakorlattal - 185 kg-ot teljesített összetett­ben, s magabiztosan végzett az élen a tatabányai magyar baj­nokságon. Hozzá hasonlato­san akárcsak tavaly, idén is aranyérmet érdemelt ki Bazsó Bianka a 75 kilósok mezőnyé­ben, összetettben 183 kilóig jutva. A novemberi houstoni világbajnokság előtti hazai megméretésen a férfiaknál a 85 kg-ban a 18 esztendős kecs­keméti Kmegy Máté diadal­maskodott (278 kg), míg a fel­ső három súlycsoportban ki­vétel nélkül a 2014-es győzte­sek nyertek. Vagyis 94 kg-ban Vaspöri Gábor (339 kg), 105 kg-ban Gyurkovics Ferenc (380 kg), míg a plusz 105 kg- ban Nagy Péter (414 kg). Utób­bi, a nemzetközileg is számot­tevő eredménnyel kirukkoló szegedi ólomsúlyú „óriás Nők. 75 kg: Bazsó Bianka (Szombathelyi Haladás VSE) 183 kg (szakítás 80 kg, lökés 103 kg). Plusz 75 kg: Márton Anita (Szegedi EAC) 185 (85, 100). Férfiak. 85 kg: Kmegy Máté (Kecskeméti TE) 278 (120, 158). 94 kg: Vaspöri Gábor (Kecskeméti TE) 339 (150, 189). 105 kg: Gyur­kovics Ferenc (Pécsi SE) 380 (175, 205). Plusz 105 kg: Nagy Péter. (Szegedi EAC) 414 (190, 224). Ellehetetlenítik a (kis) diákolimpiák lebonyolítását Anna ellenére, hogy a Kormány korábban a magyar gyermekek „elpuhulása” érdekében is, az általános iskolákban bevezette a mindennapos testnevelést, .a Magyar Diáksport Szövetség el­nöksége az utóbbi időben, egy­re több fura, most már a szpon­zori világ felé kitekintő dönté­sével kívánja kényszerre, pénz- behajtásra bírni a kisebb nem olimpiai sportágak hazai szö­vetségeit. A jövőben az MDSZ a „diákolimpia” név használati jo­gáért licencdíjat fog kérni. Cz. Zentai József diáksport. Ha valóban érvénybe lép­tetik az elnökség közelmúltbeli dönté­sét, akkor komoly veszélybe kerül közel ötven nem olimpia sportágban a diák­olimpiák lebonyolítása. A nem olimpiai sportági szövetségek még csak most szembesülnek azzal a szerződés tervezettel, melyet részükre az MDSZ kiküldött, miközben vannak olyan kiemelt, több oldalról'is állami pénzforrásokhoz jutó 12 olimpiai sport­ág (mint pl. labdarúgás, kézilabda, ko­sárlabda, vízilabda, birkózás stb.), ahol bizony mellényzsebből ki tudják majd fizetni a sárga alapon, kék emblémás di­ákolimpiát hirdető transzparensek, ér­mek, oklevelek után járó licencdíjakat. Az MDSZ elnöksége által hozott dön­tés értelmében a jövőben a diákolimpi­ák sportági lebonyolítása esetén az MDSZ úgynevezett diákolimpia-véd- jegyhasználati díjat fog kérni, vagyis ezt követően a verseny lebonyolítóknak meg kell fizetni a rájuk erőszakolt copy­right elnevezés licencjogát is. Ennek mértékét csak példaként em­lítve a Magyar Fallabda Szövetségnek a korábbi 20 ezer forintos érmek és okle­velek fejében az MDSZ részére befize­tett költsége helyett mostanra a licenc- díj 358 500 forintra emelkedett. A szövetség főtitkárának a véleménye szerint egy ilyen MDSZ elnökségi döntés már a pofátlanság határát súrolja, egy­szerűen az MDSZ visszaél a helyzetével.- A versenyek sportértékéből sem­mit nem von le, ha ezen túl majd orszá­gos diákversenyeknek hívják őket. - Igaz, nem jár majd érte a tíz többlet­pont a felsőoktatási felvételiken, de at­tól még ugyanolyan rangos eseményt tudunk majd lebonyolítani. A darts szövetség főtitkára, szintén tarthatatlannak tartja a most kialakult helyzetet: - A gyerekeket nem szeret­nék büntetni, ezért mindenképpen meg­rendezzük a diákolimpiát. Igaz, erre csak úgy lesz lehetőségünk, ha a több­letköltségeket a résztvevőkre terheljük. Balogh Gábor, MDSZ elnök a kiala­kult helyzettel kapcsolatban az alábbi­akban fejtette ki a véleményét: - Hosz- szú folyamat részeként érkeztünk el idá­ig. Azzal kezdődött, hogy 2010 elején ki­vezették a költségvetésből a diáksport- normatívát, vagyis azt a majdnem ötszáz millió forintnyi összeget, amelyet az iskolák fenntartói minden évben megkaptak a diák sportrendezvényekre. Később az új önkormányzati törvény okán is kiesett a diáksportból több száz­millió forint az önálló sportnormatívák eltörlésével, illetve azzal, hogy - példá­ul - a sport koordinációja már nem kö­telezően ellátandó feladat megyei szin­t f ten. A diák sportszövetség pedig ott ma­radt százhatvanhat milliós költségvetés­sel, nyolcezer rendezvényen kétszáz­nyolcvanezer gyerek versenyeztetésére. Ekkor kértek fel, hogy segítsek. Termé­szetesen nagy örömmel vállaltam, de nem tudtam, hogy mekkora a baj. Min­denesetre sikerült nyolcvan millió fo­rinttal megemelni a költségvetést, ebből az összegből kellene évről évre megren­dezni a diákolimpiákat. Kell továbbá há­romszáz millió az utaztatásra is, ebben a Klebelsberg Intézményfenntartó Köz­pont segít nekünk, nélkülük el sem tud­nának menni a gyerekek a versenyekre. Balogh Gábor szerint nem tudtak fenntartható pályázati és szponzori for­rásokat szerezni, ezért januárban ő ma­ga egyeztetett az EMMI államtitkárai­val: -Jeleztem, hogy jelen feltételek mel­lett nem tudjuk a versenyeket változat­lan formában megrendezni, és nem tud­juk tovább foltozgatni a lyukakat sem. Az elmúlt évben 17, jelenleg pedig 12 sportág diákolimpiáját, plusz a szellemi diákolimpiát szervezi meg az MDSZ. Emellett 47 sportági szakszövetség ren­dez még hasonló viadalokat licencszer­ződés alapján.- A diákolimpia szó és a színes áb­ra az MDSZ védjegye. Az egyik első si­kerünk volt a felvételi többletpont­szám biztosítása az országos döntők dobogósainak, ami az említett negy­venhét sportágra egyaránt vonatko­zik. Volt olyan sportág, amely fejen­ként nyolcezer forintos nevezési díjat szedett, ami a gyerekek részvételi le­hetőségeit korlátozta. Ezért is voltunk kénytelenek meghozni azt a döntést, hogy licencdíjat szedünk. Ezzel a lé­péssel nemcsak a költségvetést állít­juk helyre, hanem egységes rendszert is kialakítunk, s a tagoknak segítünk például az utaztatásban. A célunk az, hogy növeljük a tömegbázist, minél több olyan gyereket vonjunk be, aki nem egyesületben sportol. A kialakult helyzet érdekességét jelzi, hogy alighanem ugyanez a céljuk - má­sok mellett - a fallabdázóknak és a dartsosoknak és a további nem olimpia sportágak képviselőinek is. Mindeneset­re a két megszólalt sportági főtitkár és az összes hátrányosan érintett sportágak szakszövetségei most a MOB nem olim­piai sportágak tagozatának segítségében bízik, amely október 28-i ülésének napi­rendi pontjai közé vette a diákolimpiák lebonyolításra kirótt licencdíj ügyét is. < «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents