Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-26 / 247. szám
„Elsikálják” a csalást? A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a kormány megpróbálja elsikálni a dízel-csalás milliárdos következményeit. Budapest „Kevesebb cégautóadó és regisztrációs adó, egészségügyi többletköltségek: ezek a dízelcsalás milliárdos következményei, amelyeket a korrupt Fidesz-kormány megpróbál elsikálni” - fogalmaztak közleményükben. Az ellenzéki párt szerint az Orbán- kormány nem akarja kivizsgálni Európa legnagyobb autóipari botrányát és annak hazai következményeit, miközben a többi uniós országban már ügyészségi és szakhatósági vizsgálatok folynak. A PM további írásbeli kérdésekkel, „lépésről lépésre fogja kihúzni a minisztériumokból a veszteség pontos felméréséhez szükséges válaszokat, és kikényszeríteni a hatósági vizsgálatokat”. A közlemény szerint Szabó Tímea PM-társelnök korábbi írásbeli kérdései alapján megtudták, hogy több mint 40 ezer „csalós” dízelkocsi fut a magyar utakon. A magasabb nitrogénoxid-koncent- ráció súlyosan ártalmas az egészségre és kevesebb bevételt jelent: a cégautóadóból évi 132 ezer forint, a regisztrációs adóból egyszeri, akár milliós értékű is lehet a költségvetés vesztesége. A PM szerint tízmilliárdoktól esett el az állam a Volkswagen-csalás miatt. Bizonyítania kell a kormányfőnek Az Együtt - a Korszakváltók Pártja szerint a vasárnapi európai uniós csúcstalálkozó az utolsó lehetőség Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy bebizonyítsa, európai keretek között akarja rendezni a menekültválságot. Budapest. Hajdú Nóra, az ellenzéki párt elnökségi tagja vasárnapi sajtótájékoztatója után elmondta, a menekültválságot nem lehet nemzetállami, csak európai együttműködési alapon megoldani. Szerinte a vasárnapi európai uniós csúcstalálkozó egyértelmű jele annak, hogy Orbán Viktor politikája kudarcot vallott. A magyar kormányfőnek „végre együttműködési készséget kellene mutatnia” azon országok felé, amelyeket korábban sokszor „nyomda- festéket nem tűrő módon illetett” - fejtette ki az Együtt politikusa, aki szerint a magyar kormányfőnek „végre vissza kellene térnie az együttműködés talajára”. Hajdú Nóra emellett megjegyezte: ha Orbán Viktor korábban szorgalmazta volna az európai együttműködést, akkor a magyar kormánynak nem kellett volna a menekültválsággal összefüggésben „ilyen mértékű tekintélyvesztést elszenvednie” az elmúlt hónapokban. Tízmilliárd foglalkoztatásra BudapestTöbb százezer embert érint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása, amelyre két éven keresztül 10 milliárd forintot fordít a kormány - közölte Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Amint mondta, 2010-ben 700 ezer ember volt megváltozott munkaképességű és 18 százalékukat foglalkoztatták, de az elmúlt öt évben kibővítették a támogatotti kört és 30 százalékra emelkedett a foglalkoztatottak száma. Hangsúlyozta: több feladatot is el kell még végezni, a mostani támogatással az a céljuk, hogy az elsődleges munkaerőpiacon lévő cégeket segítsék, erre 10 milliárd forintot ad a kormány két éven keresztül. A vállalkozások ezt a pénzt a foglalkoztatást segítő szolgáltatásokra is költhetik. Magyar modell áll Európa előtt Magyarország egyedüliként tartja be a schengeni és a dublini szabályokat a bevándorlási válságban, a magyar modell működik, az Európai Uniónak ezt kellene alapul vennie a konfliktus megoldásának keresésekor - mondta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton. Békéscsaba. Szijjártó Péter - aki magánemberként érkezett Békéscsabára, a kolbásztöltő versenyre -hangsúlyozta: az Európai Uniónak villámgyorsan megoldást kellene találnia a bevándorlási válságra, mert egyre mélyebb lesz a káosz és a konfliktus, „egyre mélyebb sebek jöhetnek létre szomszédos országokban”. Azt mondta, szomszédok, partnerországok ugranak egymásnak a bevándorlási nyomás keltette válsághelyzetben, pedig, ha egy idő múlva a válság véget ért, ugyanúgy egymás szomszédai lesznek, és ugyanúgy rá lesznek utalva az együttműködésre. Szerbiából többen akarnak átmenni Horvátországba, mint ahányan onnan átmehetnek Szlovéniába, és ahányan aztán átmehetnek Ausztriába - magyarázta, hozzátéve: a probléma csak fel fog torlódni. A magyar modell láthatóan működik. Magyarország - egyedüliként - minden schengeni és dublini szabályt betart, „csak mi felelünk meg hiánytalanul az Európai Tanácsi követelménynek, hogy minden közös európai szabályhoz tartani kell magunkat” - fogalmazott. Közölte: így nyilatkoznak most már az osztrákok is, akik a kerítésépítést, a schengeni és dublini szabályoknak megfelelést dicsérik és elismerik. „Milyen hosszú utat tettünk meg azóta, hogy az osztrák kancellár a legsötétebb európai diktatúrákhoz hasonlított minket” - jegyezte meg. Hozzátette: a románok is egyre béküléke- nyebb hangot ütnek meg, és a szlovénok is elismerően beszélnek a magyar modellről. A külügyminiszter szerint ezért, ha Európa egy működő modellt akar életre hívni, a magyart kellene alapul vennie. Megjegyezte: vasárnap, az uniós vezetők értekezletén a valódi cselekedetek irányába kellene elmenni, és nem kellene hagyni, hogy az európai integráción mély sebek keletkezzenek a válság miatt. Szijjártó Péter elmondta: figyelik a migrációs útvonalak alakulását, és ha szükségessé válik, a magyar-román határon is megépítik az ideiglenes határzárat. Hozzátette: előkészítő lépéseket, bizonyos alapvető földmunkákat egy szakaszon már elvégeztek. Ha Románia irányába térnek el a bevándorlási útvonalak, akkor megteszik azokat a lépéseket, amelyekkel az szágot és a magyar embereket meg tudják védeni, és a közös európai szabályokat be tudják tartani. Megjegyezte ugyanakkor: jelenleg nincsen szó arról, hogy Románia felől érkeznének a bevándorlók tömegei. Súlyosbodhat a menekültválság A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Európai Unió menekültek elosztására vonatkozó javaslatának elutasítása súlyosbítja a menekültválságot. Niedermüller Péter, a párt alelnöke, európai parlamenti képviselő az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország az Európai Unióhoz önként csatlakozott, tagságunk nemcsak előnyökkel jár, hanem a kötelezettséggel is. Emlékeztetett arra, hogy Kása Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az Országgyűlés csütörtöki vitájában Magyarországra érkező menekültek százezreivel riogatott, holott a nyilvánosságra került javaslat szerint az országnak csak néhány ezer menekültről kellene gondoskodnia. Eközben más tagállamok ennek a létszámnak sokszorosátvállalják - jegyezte meg Niedermüller Péter. Hangsúlyozta: álláspontjuk szerint a menekültek elosztására vonatkozó javaslat Magyarország és Európa érdekeit szolgálja, ezért elutasítják a kormány országgyűlési határozati javaslatát. Az Európai Bizottság által javasolt, a migránsok elosztásáról szóló kvótarendszerrel kapcsolatban az Országgyűlés európai ügyek bizottsága a kifogásokról javaslatot fogalmazott meg, amelynek parlamenti vitáját csütörtökön folytatták le az Ország- gyűlésben. Kivéreztetik a napköziket Budapest Az LMP szerint a kormány kivéreztetné a családi napköziket, ha megvalósítaná azt a nyilvánosságra került tervezetet,'amely ezen intézmények állami támogatásának csökkentéséről szól. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, követelik a kabinettől, hogy „hagyja békén a családi napköziket”, és a jövőben is biztosítsa számukra a háromévesnél idősebb gyerekek után járó állami támogatást. Az LMP azt is elvárja a kormánytól, hogy könnyítsen a szülők terhein. Megemlékeztek a Kossuth téri sortűz áldozatairól Boross Péter volt miniszterelnök szerint az 1956. október 25-én történt Kossuth téri sortűz teljesen új helyzetet teremtett a forradalomban, történelmi jelentősége pedig abban áll, hogy az ország határain belül egyetemessé tette a szabadságharcot. Budapest Boross Péter vasárnap a sortűz áldozataira emlékező Kossuth téri rendezvényen kiemelte: az ártatlanok vérét kioltó sortűz az ostoba hatalom ön- gyilkossága lett volna, ha az akkori hatalom mögött nem áll az a birodalom, „amelytől a terror módszereit hazai tanítványai megtanulták és éveken át gyakorolták”. A Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi elnökeként felszólaló politikus úgy fogalmazott, „nem véletlen, hogy Kelet-Európa Szovjetuniónak ajándékozott országai közül egyedül nálunk folyt vér”. „Ne legyünk szerények! Merjük kimondani, hiszen ezeréves történelem tanulsága ez, hogy minden évszázadban egyszer a török hódoltság után fellángol a magyar szabadságvágy” mondta Boross Péter, aki példaként említette a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát, valamint 1848-at és 1956-ot. Boross Péter az akkor történteket felidézve kifejtette, hogy 1956. október 25-re elrendelték a munkahelyekre való kötelező bemenetelt, így a Városházáról látta, hogy bár nem olyan nagy számban, mint két nappal korábban, de mentek az emberek a Kossuth térre tovább tüntetni.- Ez volt az a pillanat, amikor a hatalom úgy érezte, hogy túl sokat engedett, ezt meg kell akadályozni és a legotrombább döntést hozta valahol, valaki, és ez a sortűz volt - fogalmazott Boross Péter, aki szerint ezután vált „egyetemes nemzeti harccá mindaz, ami az utcákon, a munkahelyeken történt”. Kiemelte, ez az egy nap, az ártatlanok vérének kioltása elég volt, hogy „az egész régi világ hatalmi pozíciója megrendüljön”. A megemlékezésen jelen volt többek között Kövér László házelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint a sortűz több túlélője. A megemlékezés idejére félárbocra engedték a Kossuth téren álló lobogót. r. 1 OGRAM AZ LDOZATOKERT ES A TÁMOP-5.6.3-12/1 -2012-0001 „A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegációja és az intenzív utógondozás modellje” elnevezésű kiemelt projekt 2012. december 1-től 2015. október 31-ig tart. A programot a Belügyminisztérium partnerségében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága illetve Nemzetgazdasági Minisztérium valósítja meg. A projekt egyik tő célja a bűncselekmények által sértett közösség szimbolikus kiengesztelése. A fogvatartottak nem a közvetlenül érintett sértetti körnek nyújtják a jóvátételt, nem az okozott kárt állítják helyre, hanem „szolgálatot" tesznek a társadalomnak. Nagy hangsúlyt kap a bűn- cselekménnyel, illetve annak következményével történő szembenézés és a felelősségvállalás, emellett az is fontos, hogy a közösség megismerje és elfogadja a jóvátételi szándékot. A Balassagyarmati Fegyház és Börtönben szimbolikus jóvátétel valósult meg négy fogvatartott részvételével a Városi Központi Óvoda javára. A jóvátételi progamot megelőző foglalkozáson tisztázták a csoporttagok az elkövető sértettre, a sértett családjára, a lakókörnyezetre, társadalomra gyakorolt hatását. A programban résztvevő fogvatartottak a jóvátétel során gipszöntvényeket készítettek a Városi Központi Óvoda csoportjának. Az elkészült formák közül egyet-egyet mintaként kifestettek. Az elkészült ajándéktárgyakat az óvoda karácsonyi ünnepségén adták át. A továbbiakat a gyerekek az óvodai csoportfoglalkozásokon különböző témákhoz kapcsolódóan festhették ki. A jóvátételi programot követő foglalkozáson feldolgozásra került: milyen érzés így az ünnepek után, hogy ajándékot adhattak, örömöt okozhattak. Ki, mit érzett, hogyan élte meg a jóvátételt. Mi volt a közösség szerepe a jóvátételben, sikerült-e a megbékélés önmagával, melyek a jövőbeni helyes magatartási formák, elkerülési lehetőségek. A resztoratív program tervezésének, előkészítésének szakaszában, illetve az elkészült ajándéktárgyak óvodai karácsonyi ünnepségen való átadásában önkéntes segítő is részt vett. A szimbolikus jóvátételek eredményesen segítik az elkövetők megbánását, és a közösség érzékenyítését a sikeres reinteg- ráció támogatása érdekében. A fogvatartotti populáció pozitívan fogadta a projektet, aktívan vettek részt benne, ami azért fontos, mert motivációjuk elengedhetetlen a bűncselekménymentes további élethez, amelyhez a projekt szakemberei számos formában nyújtanak hathatós segítséget. * Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke beszédet mond az 1956. október 25-én történt Kossuth téri sortűz áldozataira emlékező megemlékezésen az Országgyűjgn 1956-os emlékhelyén, a Kossuth téren 2Ó15. október 25-én
