Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-22 / 245. szám

Film készült a serpák életéről Felmelegedés: terjeszkedő tengeri kígyó Kínában bemutatták az ország első dokumentum­filmjét a Csomulungma (Mount Everest) északi ol­dali megmászásáról, egy­ben a csúcs meghódításá­ra indulók segítőiről, a ti­beti serpákról. ? A „Himalája: a paradi­csomba vezető létra” című al­kotás az előkészületekkel együtt négy év alatt született meg, stábja gyakran több mint 5000 méter tengerszint feletti magasságban dolgozott. Ők vol­tak az elsők a szakmában, akik 6500-6800 méteren légi felvéte­leket készítettek. Két tibeti kísé­rőt három hónap alatt képeztek ki operatőrnek. A 89 perces film főszereplői az „adrenalinfüggő”, csúcsva­dász hegymászók mellett lévő serpák, pontosabban egy cso­portjuk, akik a tibeti hegymá­szóiskolában végeztek hatéves kurzusukkal. Ők nemcsak a Hi- malája-expedíciók nélkülözhe­tetlen résztvevői és a mászók támaszai, de ők azok is, akik például megjavítják, karban­tartják az útvonal menti kötelet, sátrat vernek.- Tanítványaink a szomszé­dos falvakból érkeznek, olya­nok, akik a pásztorkodás he­lyett valami egészen mást vá­lasztanak élethivatásul - mond­ta Purbu Donrup, az oktatási intézmény igazgatóhelyettese. Ő maga 16 éven át mászta a vi­lág legmagasabb hegyét, és nyolcszor jutott fel a csúcsra. A film készítésében han kína­iak, tibetiek és külföldiek is részt kaptak, volt, aki költségve­tésébe a saját lakásának árát ad­ta bele, online gyűjtés révén pe­dig több mint hétszázan adomá­nyoztak kisebb-nagyobb össze­geket. Ötmillió jüannal (215,7 millió forint) fogtak neki és vé­gül 13 millióba (561 millió fo­rint) került. A hiányzó összeget szponzorok pótolták. Az operatőrök munkáját a 20 éves tapasztalattal rendelkező Tasi Vang-gjal irányította, aki korábban közreműködött a BBC dokumentumfilm-soroza- tának elkészítésében is. A film iránt eddig már hét na­gyobb tévétársaság is érdeklő­dést mutatott, köztük a BBC, az al-Dzsazíra, valamint a japán NHK. Kína hét városában több mint 2800 filmszínház vállal­kozott a bemutatására. Rendkívül erős méreggel rendelkező tengeri kígyót csalt el élőhelyétől és ve­zetett egészen a jóval északabbra fekvő dél-ka­liforniai strandokig a me­legedő óceánvíz. Los Angeles. A sárgahasú ten­gerikígyó (Pelamis platura) tete­mét egy szörfös vette észre Ventura megye homokos óceán­partján. Ez a legészakibb pont a csendes-óceáni partvonalon, ahol ez idáig ilyen kígyót talál­tak. A szakértők szerint az álla­tot a klímaváltozás és az El Nino légköri jelenség okozta vízmele­gedés csalta el ilyen messze a természetes élőhelyétől. A sárgahasú tengerikígyó ál­talában a meleg trópusi vizek­ben él, ám az emelkedő óceánhő­mérséklet arra sarkalhatta a te­remtményt, hogy északabbra ússzon kisebb halak és angol­nák reményében. Kaliforniában időről-időre felbukkannak tengeri kígyók, egyszer az 1980-as évek elején vetődött partra egy példány ugyancsak egy El Ninóval kí­sért időszakban. A tengeri kí­gyók teljes mértékben vízi élet­módot folytatnak és egytől- egyig mérges kígyók. A sárgahasú tengerikígyó na­gyon erős méreggel rendelke­zik és a korallkígyót, valamint a királykobrát is magába fogla­ló mérgessiklófélék (Elapidae) családjával áll a legközelebbi rokonságban. Greg Pauly, a Los Angeles megyei természettudományi múzeum szakértője szerint az óceánvíz folyamatos melegedé­se miatt valószínűleg megsza­porodnak a tengerikígyó-észle- lések a következő hetekben, hónapokban. A Heal the Bay természetvédő szervezet óva int mindenkit a tengeri kígyók befogásától. He­lyette azt kérik, hogy, aki ilyen állattal találkozik az fényképez­ze le, jegyezze fel a pontos hely­színt és jelentse az esetet. Ne csak divat legyen az egészségtudatosság! Nem elég, ha az egészségtu­datosság csak divat a fiata­lok körében, a mindennap­jaik részévé kell válnia - mondta a Klebelsberg Intéz­ményfenntartó Központ (Kük) elnöke egy konferen­cián. Budapest Hanesz lózsef a Teljes körű iskolai egészségfejlesztés el­nevezésű, 3,6 milliárd forintos uniós támogatású projekt zárórendezvényén azt mondta: az egészségfejlesztés még nem ter­jedt el széles körben sem az isko­lákban, sem a családokban, deh mostani programnak is köszön­hetően mégis „elindult valami”. Az egészségtudatos életmódot népszerűsítő projektbe, amellyel az egészséges táplálkozás, a min­dennapos testmozgás és a higiénia fontosságára hívták fel a figyelmet, 60-70 ezer diákot vontak be 18 me­gye 288 iskolájában. A köznevelési és egészség- ügyi ágazat együttműködésé­ben a Nemzeti Egészségfejlesz­tési Intézet és a Kük részvéte­lével folyó egyéves programot Hanesz József az egyik legsi­keresebb projektjüknek nevez­te, és azt hangoztatta: az egész­ségtudatosság már nem pénz, hanem szemlélet kérdése. Török Krisztina, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbí­zott főigazgatója az uniós progra­mot mintaértékű projektnek ne­vezte, egyúttal arra hívta fel a fi­gyelmet, még sok feladatuk van, hogy egy egészségtudatos generá­ció nőjön fel. Hozzátette: ez alapve­tően a családok mellett az iskolá­kon, a köznevelésen múlik. Arról beszélt, hogy több hason­ló projektet terveznek, és ezekhez partnereket keresnek. A projekt ismertetője szerint a cél az volt, hogy a 6-14 éves korosztályt- a pe­dagógusok segítségével - olyan tanórán kívüli iskolai programok­ba vonják be, amelyekkel kedvet kapnak a rendszeres mozgáshoz és az egészséges ételekhez. A szabadidős programok kö­zött egyebek mellett úgyneve­zett hétpróbákat tartottak, a fi­atalok vívással és küzdőspor­tokkal ismerkedtek meg, ka­jakba és sárkányhajóba száll­tak, görkorcsolyával, rollerrel versenyeztek, az egészséges életmódról rádió- és tévéműso­rokat készítettek, és volt ahol iskolakerteket alakítottak ki. A projektben részt vevő isko­lák átlagosan csaknem három­millió forintért eszközöket, sport-, konyhai és kerti felszere­léseket vásárolhattak. Az ismer­tető szerint ma Magyarországon minden harmadik általános is­kolás túlsúlyos, és azért indítot­ták a programot, hogy ezt a rossz tendenciát visszafordítsák. Felhívták a figyelmet arra is: a túlsúlyos gyerekekkel kapcso­latosan nem a pillanatnyi egész­ségi állapotuk jelenti a legna­gyobb problémát, hanem az, hogy egyre kevesebb azon évek száma, amelyeket várhatóan egészségesen tölthetnek el. A magyarokat az európai átlagnál korábban érik el a szív- és ér­rendszeri, valamint a mozgás- szervi megbetegedések is. HIRDETÉS Jakupcsek Gabit elnémította a reflux Salvus f> w* B jött viss A legrosszabbkor ment el Jakupcsek Gabi hangja. Hamar kiderült, a reflux okozta a némaságát. Derült égből villámcsapásként érte Jakupcsek Gabriellát, amikor két évvel ezelőtt egyik napról a másikra elment a hangja. Nagy hajtásban voltam, napi 8-10 órát is beszéltem egyfolytában, annyi adást vettünk fel. Épp a szilveszteri következett volna, ami­kor beütött a krach: annyira berekedtem, hogy suttogni is alig tudtam. Elmentem kivizsgáltat­ni, voltam foniáter szakorvosnál, gégetükrözé­sen, de a leletek sorra negatívak voltak. Majd a gasztroenterológián megtudtam: refluxom van, és a gyomorsav miatt fáj a torkom és ment el a hangom - emlékezett vissza a műsorvezető. - Először gyógyszert kaptam, ami sokat segí­tett, de miután jobban kedvelem a természetes megoldásokat, az orvosom a Salvus gyógyvizet ajánlotta. Gabi reggel és este is megiszik egy pohárká­vai, és napközben is kortyolgat belőle. A reflux tavasszal és ősszel a legrosszabb, ilyenkor van, hogy gyógyszerre is szükségem van. Az év többi részében azonban elegendő a gyógyvíz - magyarázta Gabi. A Salvus Gyógyvíz Permet gyógyszertá­rakban és gyógytermék üzeletekben, a Salvus Gyógyvíz élelmiszer áruházakban is (Auchan, Tesco, Fűszértek, Coop továbbá Rossmann üzletekben) kapható. ▼ f I I I *

Next

/
Thumbnails
Contents