Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)

2015-10-22 / 245. szám

r r ESEMENYDUS LEVÉLTÁRI IPARFEJLESZTÉS HÉTKÖZNAPOK 2. oldal A KÖZÉPPONTBAN VAROSAINK IS 2. OLDAL 3. OLDAL EMLÉKEZNEK XXVI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 2015. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK HIRDETÉS I Médiapartnerünk a I „ FM radio 1QO.-4 HIRDETÉS HIRDETÉS AJÁNLÓ Mindig felismertük a veszélyeket 5. oldal Ne csak divat legyen az egészségtudatosság 7. oldal ÜGYELETEK ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ: MIHAL1K JÚLIA (70/630-4591) HIRDETÉS, TERJESZTÉS: TEL.: 32/418-190 FAX: 32/418-191 IDŐJÁRÁS köpönyeg.hu Csütörtökön a hajnalban képződött pára-, és ködfoltok megszűnése után napos, gyengén felhős idő alakul ki. Eső nem lesz. Reggelre - 1 és +5 fok közé hűl a levegő, majd délután 12-15 fok várható. Péntek, Nemzeti ünne­pünk napján északnyugaton erősen megnö­vekedhet a felhőzet és kisebb eső is előfor­dulhat. Máshol - az ország nagyobbik részén - csak átmeneti felhősödés zavarhatja az ok­tóberi napsütést. Megélénkül az ÉNy-i szél. 13 fok körül alakul a csúcsérték. 15245 9 771215 901000 túrájában, vallásában nem, vagy nem nagyon. Aztán tudat alatt munkálkodik még a trianoni trauma is - már megint a gaz Habs­burgok! - a kuruc szabadságharc bukása után a még majd’ het­ven százaléknyi többségben lévő magyarság rovására nagy terül­teket telepítettek be idegenekkel, akik részben elmagyarosodtak ugyan, de száz év alatt mégis kétharmados többségbe kerültek, majd újabb száz év múltán nagy darabokat szakítottak maguknak a Szent Korona országából. A befogadás következményeit most is a bőrünkön érezhetjük: a déli határt mennyivel könnyebb lenne a Duna és a Száva adott szakaszán megvédeni, mint a szárazföldön, a híres schengeni és gyalázatos trianoni határon! Ünnepelünk. Csak úgy, magyar módra, a szabadság elbuká­sát megelőző eufóriára emlékezve. Ami, a kezdeti siker után szerencsétlen módon és gyorsan elveszett, nem csak ’56-ban, hanem előtte többször is. Igen, a szabadság elvérzett ezen a földön akárhányszor, főleg olyankor, amikor arról volt szó, hogy az ország megszabaduljon a Habsburg-dinasztiától; ez időben távol esik ’56-tól, de párhuzam is valahol. Ráadásul, ha egyszer mérlegre lehetne rakni mindazt, amit az osztrákok hoztak és a Lajtán túlra vittek... Nos, utóbbi túlsúlyba kerül­ne. Mi nem tehetünk róla, ezt mérte reánk a sors: ha az elmúlt évezred minden, említést érdemlő eseményét megünnepel­nénk, lehetne vagy hetente hat gyásznapunk. Ünnepelünk, mert volt 1956-ban egy rövid időszak, amikor a szuezi válság közepette is figyelt Magyarországra a nagyvi­lág, de nem feledhetjük azt sem, mit látunk magunk körül ez idő tájt. Európa, a határtalan, vitákba süllyedő mély válságát, tehetetlenségét, az illegális bevándorlók beözönlését, a szűk érdekcsoportok állásait vadul védő, többnyire persze politikai alapokon ingadozó, nemzetközi, kül- és belpolitikai szócsép- léseket hallva az emberben felötlik: megismétli-e magát a tör­ténelem? Vajon magyar sorsra jut-e Európa? Mikor is merül­ne ez fel, ha nem a levert magyar szabadság ünnepén? Persze a történelem is csak olyan, hogy pontosan nem kopí- rozza azt, ami egyszer már lezajlott. Változnak az idők, a mű­szaki, technikai feltételek, az emberek mentalitása, de párhu­zamokat mindig találni. Akkor is, ha nincsenek, hát még, ha vannak... A migrációval kapcsolatosan például a magyarok szemére vetik: az ’56-os események után kétszázezer menekül­tet fogadtak be a Szovjetunió érdekkörén kívül eső államok, itt viszont nem látják szívesen a bevándorlókat. yAzt azért mondjuk már ki: az a kétszázezer ember nagy eséllyel nyelvében különbözött ugyan a befogadó ország őslakójától, de kul­Előbbiek után persze felmerül a kérdés: kik a mi szövetsége­seink? A Nyugat? A művelt? A bajban eddig rendszeresen ma­gára hagyta Magyarországot. Persze ez a cserbenhagyás még a jobbik eset, mert az is megesett már, hogy hátba támadta. Talál­ni rá példát... Vagy a Kelet? Az oroszok? Rákóczi Ferenc szabad­ságharcát I. Péter cár nem az ígéretei szerint támogatta, az 1848-49-es eseményeket vérbe fojtotta I. Miklós, 1944-45-ben megszállta az országot Joszip Visszárionovics Vörös Hadserege, ’56-ban meg Nyikita főtitkár harckocsijai. Egy valamit azért a ja­vukra lehet írni: Kelet népe legalább nem nézte le a magyarokat. Ünnepiünk tehát. Sötét gondolatokkal, gondokkal, de - még­iscsak a szabadságot. A magyart. Ne mindig csak a politikai elit és ilyen-olyan országvezetők bűneit nézzük, hiszen van okunk örömre is, ha másért nem, azért, mert egyáltalán léte­zünk, ismerjük az isteni irgalmat és a megbocsátás erényét is. Miközben azt is tudjuk: a történelem útvesztőin való elmélke­dés nem visz előbbre. Reméljük, visszafelé sem... Legközelebb szombaton Felhívjuk Tisztelt Olvasó­ink figyelmét, hogy legköze­lebb október 24-én, szomba­ton jelenik meg a Nógrád Me­gyei Hírlap. Hősök tiszteletére Borsosberény. a községi művelődési házban október 22-én, csütörtökön az 1956- os forradalom és szabadság- harc hőseinek tiszteletére rendeznek ünnepséget 15 órai kezdéssel a művelődési házban. Beszédet mond Molnárné Gere Rita polgár- mester, majd a Szent Márton Katolikus Általános Iskola di­ákjainak előadását nézik meg a résztvevők. Nemzeti ünnepünk előestéjén Kazár A község önkor­mányzata és az Aba Sámuel Általános Iskola közössége az 1956-os forradalom és sza­badságharc, valamint a Ma­gyar Köztársaság kikiáltásá­nak évfordulója alkalmából közös megemlékezésre hívja a lakosokat. Október 22-én, csütörtökön 17.30 órai kez­déssel a művelődési házban lesz a tiszteletadás ünnepi beszéddel, valamint műsoros összeállítással. Megemlékezést rendeznek Drégelypalánk. A község ön- kormányzata az 1956-os for­radalom és szabadság 59. év­fordulóján ünnepi megemlé­kezést tart a drégelypalánki Szondi Kiállítótér és Turiszti­kai Központ október 23-án, pénteken 18 órától. A megje­lenteket Dombai Gábor pol­gármester köszönti, majd ezt követően az ünnepi műsor­ban közreműködik László Pé­ter (vers), Gál János (ének) és Lukács Ákos (harmonika). Főhajtás az évfordulón Ersekvadker! a községben október 22-én, csütörtökön 17 órakor emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabad­ságharc 59. évfordulójáról. A programok a helyi Mikszáth Kálmán Közművelődési Intéz­ményben az ünnepi műsorral kezdődnek, amelyben közre­működnek az érsekvadkerti Petőfi Sándor Általános Isko­la tanulói. Ezt követően az ese­mény Bállá Mihály országgyű­lési képviselő beszédével foly­tatódik. Az ünnepség a polgár- mesteri hivatal előtt található emléktábla megkoszorúzásá­val fejeződik be. Szabadság párhuzamokkal

Next

/
Thumbnails
Contents