Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-21 / 244. szám
Nehéz ügy lesz Az Európai Unió területén lévő bevándorlók visszato- loncolása nehéz feladat lesz, amennyiben az általuk kiválasztott ország nem tekinti őket háborús vagy politikai menekültnek - erről az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója beszélt. Bltylapest. Kovács István elmondta, jelenleg Németországban van a legtöbb menekült, ahol fel sem tudják dolgozni a menekültügyi kérelmeket, hat hónapra előre lehet csak időpontot foglalni a kérelmet elbírálásához. Vannak olyan kérelmek is, amelyeket még 2013-ban adtak be - tette hozzá. A stratégiai igazgató elmondta azt is, hogy az elbírálási folyamat éveket vehet igénybe, a kiutasítás pedig nehéz folyamat lesz, hiszen több százezer embert kellene kitoloncolni az országból. Kovács István szerint ők nagy valószínűséggel önszántukból nem fogják elhagyni azt az országot, ahol a kérelmet beadták, így a visszatoloncolás költsége is az adott államot terheli majd, ami rendkívül nagy kiadást jelent. Kovács István az Ml tv-csatorna műsorában kifejtette: azzal, hogy Magyarország betartotta a dublini egyezményt, és regisztrálta az embereket, és ebből - a jelenlegi jogszabályok szerint - hátránya származhat. Konferencia az önkéntességről Budapest. Az önkéntességről tartott tudományos konferenciát az Európai Önkéntes Polgári Védelmi Szervezetek Fóruma kedden Budapesten. A tíz ország részvételével megrendezett eseményen Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy a migránshelyzet kezelése megoldhatatlan lett volna az önkéntesek nélkül. Felidézte: idén a 390 ezret is meghaladta a bevándorlók száma. Májusban, az európai uniós polgári védelmi főigazgatók értekezletén Rigában még az az álláspont alakult ki, hogy a migránshelyzettel a polgári védelem ne foglalkozzon. Migránsválság: az okait kell kezelni! A migránsválság nem csupán európai, hanem globális ügy, amelynek megoldásához a globális szolidaritás ki- nyilvánítására van szükség, ugyanakkor a probléma megoldásában az Európai Uniónak (EU) vezető szerepet kell kapnia - jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn Pozsonyban. A vüágszervezet vezetője később a Bősön újranyitott menekülttáborba is ellátogatott. Pozsony/BŐS. Arról, hogy a tott közös sajtótájékoztatójukon. migránsválság globális válaszokat igénylő kérdéssé vált, Ban Ki Mun hivatalos szlovákiai látogatása pozsonyi állomásán beszélt hétfőn Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel tarAz ENSZ-főtitkár és a szlovák külügyminiszter találkozóján a migránsválság kérdésére adható válaszok, a közelgő párizsi klímakonferencia kihívásai, valamint a fenntartható fejlődés, a terrorizmus elleni harc és a kőnk liktusmegelőző diplomácia lehetőségei voltak a központi témák. Ban Ki Mun az európai migránsválság kapcsán azt mondta: egyetért azzal az elképzeléssel, hogy elsődlegesen a migránsválság kiváltó okait kell kezelni azok kialakulásának helyszínén, de mivel ez eddig nem járt sikerrel, most Európában is megoldást kell találni a kérdésre, s e tekintetben az ENSZ az EU vezető szerepével számol. Két munkaerő-kölcsönző cégláncolatot számoltak fel Egy napon belül két, munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, akik egymilliárd forintot meghaladó értékben foglaltak le készpénzt, ingatlanokat, járműveket és több mint hatvan bankszámlát zároltak. A két ügyben 34 gyanúsítottat hallgattak ki, nyolcán vannak előzetesen letartóztatásban - közölte a NAV kedden. Budapest. Amint írták, a Dél- Dunántúlon és az Észak- Alfóldön olyan munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnszervezeteket sikerült felszámolni, amelyek sem munkavállalói járulékokat, sem áfát nem fizettek, .miközben a jóhiszemű munkavállalók mit sem sejtve ugyanabban a beosztásban, ugyanazon a helyen dolgoztak, csak papíron szervezték át őket. A NAV közleménye szerint a lebuktatott baranyai bűnszervezet csaknem két és fél milliárddal károsította meg a költségvetést, felszámolásában a pénzügyi nyomozók, pénzügyőrök és adórevizorok kommandósokkal és informatikusokkal kiegészülve Baranya és Pest megyében, negyvenöt helyszínen dolgoztak. A gyanú szerint a bűnszervezet 26, baranyai és budapesti székhelyre bejelentett cégből álló láncolatot használt arra, hogy a több ezer munkavállaló után megspórolja a fizetendő adókat és járulékokat, illetve az általuk nyújtott szolgáltatás utáni áfafizetést elkerülje. A gyanúsítottak takarítási éá vagyonvédelmi feladatok ellátására szerződtek, papíron munkaerő-kölcsönző társaságokhoz jelentették be a dolgozókat, majd ezeket a társaságokat körülbelül félévente lecserélték (eltüntették), hogy így kerüljék el az adófizetést. Az irányítóknak arra is volt gondjuk, hogy könyvelőkkel biztosítsák a cégek legálisnak látszó működését. Az ő feladatuk volt a munkavállalók be- és átjelentése, a bukócégek adótartozásának figyelése, ők jelezték a vezetőknek, ha a magas adótartozás miatt szükségessé vált a cégek "eldobása" - közölte a NAV. A pénzügyi nyomozók körülbelül egymilliárd forint értékben zároltak 34 bankszámlát, üzletrészeket, ingatlanokat, többek közt egy működő húsüzemet. Lefoglaltak 71 gépjárművet - köztük nagy értékű luxusautókat, raliautókat, 17 vízi járművet, például motorcsónakot, jachtot, jetskit, quádokat, targoncát, lakókocsit és egy drónt is. A szervezet egyik irányítójának a párnája alól éles lőszerrel töltött lőfegyver került elő a rajtaütéskor. Az akció napján 23 gyanúsítottat kihallgattak, közülük hatan előzetes letartóztatásban vannak, a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt akár húsz évig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A NAV tájékoztatása szerint a szintén felszámolt lász- Nagykun-Szolnok megyei, munkaerő-kölcsönzésre szakosodott bűnözői kör 1,2 milliárd forint éves bevételre tett szert, miközben adót és járulékot nem fizetett, az eddigi adatok szerint minimum 220 millió forint áfát csaltak el. A két lász-Nagykun- Szolnok megyei férfi irányításával működő bűnszervezet 2013 végétől vállalt az ország különböző részein kisebb-na- gyobb létszámot igénylő vagyonvédelmi szolgáltatást. Azért, hogy a bevételeik után fizetendő áfát és a munkavállalói járulékokat elkerüljék, egy piramis jellegű céghálózatot építettek ki: az alkalmazottakat papíron javarészt ukrán ügyvezetők nevén lévő alvállalkozóktól, illetve szubalvállalkozóktól vették kölcsön, így a valós munkáltató mentesült a munkáltatássaf kapcsolatos közterhek viselése alól. A stróman cégek, ha adtak is bevallást, járulékokat egyáltalán nem fizettek. Mindezen felül a kölcsönbe adó cégek által kiállított fiktív számlák után még az általános forgalmi adót is visszaigényelhették. A rajtaütés napján az észak- alföldi pénzügyi nyomozók adórevizorok bevonásával 46 helyszínen tartottak házkutatásokat, 30 bankszámlát, mintegy ötmillió forint készpénzt, és nyolcvanmillió forint értékű ingatlant zároltak. Az ügyben 11 gyanúsítottat és 42 tanút hallgattak ki, a céghálózatot irányító két férfit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Menedékkérők kötelező vizsgálata Budapest. Az Országgyűlés kedden felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhessen el a menedékkérőknek a tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben. A képviselők 160 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének erről szóló javaslatát, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba. A szűrővizsgálatok helyét a menekültügyi hatóság jelölheti ki. A Ház döntése értelmében, ha a menekültstátuszért folyamodó az államhatárról szóló törvény szerinti tranzit- , .zónában adja.be kérelmét, akkor ott kell elvégezni a szűrő- vizsgálatot. Ebben az esetben a tranzitzónából az ország területére való belépés feltétele egy igazolás, amelyet a szűrő- vizsgálatot végző szerv állít ki a vizsgálati minták levételéről. A törvénymódosítás kimondja, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben az egészségügyi válsághelyzeti szabályok alkalmazandók. Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban részt vevőknek az egészségbiztosítás által fedezett összegen felül felmerülő költségeit a központi költségvetés téríti meg. Ötven rendőrt küldtek Magyarországra Pozsony. Robert Fico szlovák miniszterelnök (b2) és Robert Kalinák szlovák belügyminiszter (b) a magyar-szerb határra küldött ötven szlovák rendőr kibocsátásán Pozsonyban 2015. október 20-án. Szociális programokat veszélyeztet a földeladás Az LMP lehetővé tette volna, hogy az állam ne értékesítsen olyan termőföldeket, amelyeket önkormányzatok vagy bárki más vidékfejlesztési céllal hasznosítana, az Ország- gyűlés kormánypárti többsége azonban ezt elutasította - fogalmazta meg bírálatát sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt képviselője. Sallai R. Benedek úgy ítélte meg: előterjesztése az utolsó esély volt arra, hogy demokratikus, parlamenti eszközökkel szülessen kompromisszum az állami földprivatizációról, azt azonban a Ház nem vette tárgy- sorozatba. A képviselő, kifogásolva, hogy a kormányzat az egész földügyletből kihagyta az ön- kormányzatokat. Hozzátette: így a helyhatóságok elesnek attól a lehetőségtől, hogy azokon szövetkezeteket működtessenek szociális foglalkoztatás céljából, vagy kiteijesz- szék a közmunkaprogramot. 013S030Ü01 @39&0Ä&aü 3S?n 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. Telefon: (20) 2094241, (20) 2094221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-maü: lehoczki@gergihalo.hu; lehoczki.szaboks@upcmaii.hu Web: hftp://www,lehoakivagyonvedeiem.hu t : i Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár (jobbról a második) menekültekkel közösen egy lakószobát néz meg Szlovákiában, a bösi menekülttáborban 2015. október 19-én