Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-21 / 244. szám
Intelligens sebességkorlátozó NMH-informáciÓ. Intelligens sebességkorlátozó berendezést telepítenek a 21-es főút pásztói bekötőútjához. Az eszköz működési elve azon alapul, hogy amikor a gyalogos át szeretne kelni a főút túloldalára a buszmegálló környékén, akkor egy gomb megnyomásával a főúton közlekedő autók számára a megengedett sebesség 50 km/órára korlátozódik. A berendezés kijelzője tájékoztatja erről a gépjármű vezetőjét, egyéb esetben viszont nem jelzi majd a sebesség csökkentésének szükségességét. Az intelligens sebességkorlátozó táblát kísérleti jelleggel telepítik a pásztói helyszínre. • Sütisütő-versenyt hirdettek Hont A helyi művelődési ház első alkalommal rendezi meg az amatőr cukrászok versenyét. A megmérettetésre nevezni egészen november 7-ig lehet személyesen a könyvtárban minden pénteken és szombaton délután ló és 18 óra között, illetve a konyvtar.hont@gmail.com email címen lehet édes (torta, krémes sütemény és kelt tész- tás) és sós (apró, kelt tésztás és töltött) kategóriákban! A finomságokat szakmai zsűri fogja elbírálni november 14- én, szombaton 16 órakor a szervező intézményben. Ezt követően a sütemények kóstolására minden érdeklődőt szeretettel várnak! A sütizés közben pedig a honti gyerekek színjátszó csoport a „Kőleves” című előadással szórakoztatja a vendégeket. ízek a Cserhátból Hollókő. Az országos natúrparki napok rendezvénysorozat keretében a Cserhát Natúrpark is bemutatja a jellegzetes, helyi ételeket, készítményeket október 24-én, szombaton 10 órától a világörökségi faluban, az ízek a Cserhátból című eseményen. Az ide érkezők nemcsak gasztronómiai, hanem kézműves és folklór bemutatókat is láthatnak ez alkalommal ófaluban. A rendezvényhez kerékpártúra és vezetett, gyalogos panorámatúra kapcsolódik. Napközis tábor Bátonyterenye. Az őszi szünidőben is gondolnak a dolgozó szülőkre a Civilház munkatársai, ezért ingyenes napközis programokat szerveznek a diákok részére október 26-28. között telephelyükön. Hétfő délelőtt 10 órától elsősegélynyújtási ismeretekkel gazdagodhatnak a résztvevők, majd diafilmvetítés és mesekuckó közül választhatnak. Délután a biliárdot és a ping-pong asztalt vehetik birtokba, majd az X-Box játékokkal foglalhatják le magukat Kedden kézműves programok - tökfaragás, arcfestés - és csillámtetoválás, valamint jóga várja majd őket, 13 órakor pedig indul a Tini disco. Szerdán az 1 perc és nyersz elnevezésű ügyességi játékban bizonyíthatják tudásukat a legel- szántabbak. A foglalkozások 16 óráig tartanak. Minden érdeklődő fiatalt szeretettel várnak. Ünnepélyes keretek '.ozoit avatták fel a Pappenheim és a Károlyi családok iránti tisztelet jelképét A helyi postahivatal mellett kopjafa hirdeti: az itt élt, illetve ide kötődő főnemesekre emlékeznek ezzel a faluban élők. A Pappenheim és a Károlyi családok iránti tisztelet jelképe az emlékoszlop, amit ezen a vasárnap délelőttön ünnepélyes keretek között avattak fel. (A bujáki birtok gróf Károlyi Erzsébet hozományaként került a Pappenheim-családhoz.) Dr. Kis P János háziorvos volt ennek a kezdeményezője, Sáfrány István helyi fafaragót bízták meg a kopjafa kifaragásával, az avató ünnepségen Marti József ,plébános kért rá áldást. Köszöntő beszédében Patkós István alpolgármester egyebek mellett kiemelte: - „Emlékezni és emléket állítani jöttünk gróf Pappenheim Siegfried és Károlyi Erzsébet emlékére. A főúri család a nyarakat a községben töltötte, A Kiskérpusz- tára és Hényelpusztára is kiterjedő uradalmuk négy gazdaságból állt, az egyik erdészettel foglalkozott, s a gazdálkodással több száz embernek biztosítottak megélhetést. Emellett több maradandó értéket jelentő épület is őrzi a Pappenheim família áldozatos tevékenységének emlékét. így például a Bujáki templom kibővítése a szentélylyel. Pappenheim Szigfrid gróf 1910-ben felesége kérésére építtette a Sasbérci kilátót, az erdei vadászlakot bajor minta alapján. A torony eredetileg kettős célt szolgált: a földszinten a gróf erdésze lakott a családjával, az emeleti helyiségeket a tulajdonos használta vadászpihenőként. Karitatív tevékenységet is folytatott a faluban a grófi család: szegény hadirokkant családokat segített télen egy-egy kocsi tűzifával. Karácsonykor a nehéz sorsú és félárva gyerekeknek cipőt és ruhát ajándékoztak. A világgazdasági válsággal komoly veszteség érte a főnemeseket is, s bármennyire is szerették Bujákot az uradalmat el kellett adni. A II. világháború újabb megpróbáltatások elé állította őket, menekülniük kellett Iszkaszentgyörgyről is, így Bajorországba költöztek. Hogy a menekülés viszontagságait enyhítse, Pappenheim Sybille, a gróf lánya, Mikes Kelemen Törökországi leveleit lefordította német nyelvre, a könyvet egy grazi kiadó jelentette meg és egy példányát a Nógrád megyei könyvtárnak ajándékozta. A kapcsolat nem száradt meg a település és a Pappenheim család között, később is figyelemmel kísérték a helyi történéséket. Ötletes vállalkozásokat keresnek NMH-informáciÓ. A Magyar- Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara - a Slovnaft, a.s. és az OTP Banka Slovensko, a.s. társaságokkal együttműködve - meghirdette a „legjobb Szlovák - magyar Startup” versenyt Ennek célja, hogy pénzügyileg támogassa a dél-szlovákiai, ill. az észak-magyarországi határ mentén tevékenykedő vállalkozók legjobb ötleteit és innovációit. Az 5 000 eurós támogatásban a legjobb szlovák és a legjobb magyar üzleti terv részesül.- Szeretnénk támogatni a régióban tevékenykedő pályázók eredeti öüeteit és elképzeléseit, valamint elősegíteni ezek megvalósítását. Bízom benne, hogy ez a projekt is hozzájárul a Duna két oldalán élő emberek együttműködéséhez - mondta Világi Oszkár, a Magyar-Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az érdeklődők 2015. december 23-ig pályázhatnak. A szervezők már működő és újonnan alapított vállalatok, illetve magánszemélyek jelentkezését is várják. Az első forduló 2016. február 29-én kerül kiértékelésre. Ezt követően a legsikeresebb pályázókat a bizottság meghívja a második fordulóba, hogy személyesen is bemutathassák és megvédhessék projektjeiket. A verseny győzteseit 2016. április 29-én, hirdetik ki. További iníppmácv'jk, valamint a jelentkezéshez szükséges űrlap és versenyszabályzat a www.smopk.eu oldalon érhető el. Várak helyén a romok Két egykori hírneves nógrádi végvár történetébe tekintettek be az érdeklődők az Építészet hónapja címet viselő előadás-sorozat első állomásán, a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. H. H. Balassagyarmat A török hódítás korában nagy szerep jutott az északi, nógrádi végeken a többi között két erődítménynek, Drégelynek és Gyarmatnak. Bár feladatuk hasonló volt, mégis, több tekintetben élesen elütött egymástól a két vár. A Börzsöny nyúlványai között tornyosuló, 444 méter magas sziklaormon álló Drégely históriáját legendák övezik, hősköltemények témája lett, zarándokhellyé vált, ma pedig már légifelvételeken igen impozáns látványt nyújtanak a falmaradványok. Gyarmaton ellenben palánkból, cölöpökből és csak legkisebb mértékben kövekből állt össze az Ipoly által ölelt vár, és a Bástya utcában csupán egy faldarab jelzi, hogy egykor itt komoly harcok dúltak - mint ahogy azt Bél Mátyás írja az 1648-as ostromról. Drégely a múlt század utolsó évtizedében bukkant elő a szó szoros értelemben a feledés homályából és a hegyen lévő buja növényzetből. A Drégelyvár Alapítvány azóta is hű őrzője a hagyományoknak, legutóbb pedig, 2013-ban és 2014-ben komoly régészeti ásatások történtek itt, hogy az erődítmény déli ágyútornyának feltárása jóvoltából minél több értékes kincs előbukkanjon a föld alól, és minél hitelesebb képet kapjon az utókor, miként is festhetett annak idején a büszke épületegyüttes. A mostani alkalommal dr. Mordovin Maxim régész számolt be a részletekről, aki a mintegy félszáz fős hallgatóság előtt szépen sorjázta, mint haladtak lé- pésről-lépésre a munkálatok során. Megállapították a lőrések helyét, ahonnan szakállas puskákkal tüzeltek a védők a felnyomuló ellenségre, meglelték a bejárati ajtó két küszöbkövét, és egy emelőszerkezet nyomaira is bukkantak, amelyen keresztül az élelem, a különböző fegyverek, építőanyagok bejuthattak a viszonylag szűk alapterületű vár belsejébe. Egy kályha maradványai is előkerültek, illetve különböző apró díszítő tárgyak, kétágú gyertyatartó egyik fele, korabeli ékszerek. Sőt, egy feszület-darab arra utal, hogy a vár 1663-as elpusztulását, felégetését követően a következő két évszázadban a környékbeliek számára kultikus helynek számított, ahova elzarándokoltak az emberek - netán Szondi György és katonái sírhalmait keresve. A régész-szakember néhány szót ejtett a mai falu közepén, a templomkertben és környékén álló egykori palánkvárról, amelyet elfoglalását követően a törökök is aktívan használtak. A legértékesebb leletek itt érdekes módon csatornázási munkák során kerültek elő, így például a középkori temetőből egy kislány csontváza, a koponya körül díszített textil-foszlányokkal. A rekonstrukció nyomán derült ki, hogy ez egy párta volt, amelynek helyreállított változata, a többi helyi kinccsel együtt a drégelypalánki Szondi kiállítótérben és turisztikai központban bárki számára megtekinthető. Végül megtudhattuk, hogy a kormányzat elkövetkező években végrehajtandó vár-helyreál- lítási programjába Drégely is bekerült, komoly összegeket szánnak erre, bár a tervek szerint nem az a cél, hogy tökéletesen felépítsék újra a látványterveken már megnézhető erődítményt, de a falak megerősítése és a belterület további rekonstrukciója mindenképpen fontos, a turisták teljesebb kiszolgálása érdekében is. Az egykori Gyarmattal kapcsolatban már lényegesen kevesebb konkrét információval szolgáltathatott Őze János, a város megbízott főépítésze, aki kitért arra, hogy a település most készülő új általános rendezési tervében már komolyabb hangsúlyt kap a történelmi értékek fokozottabb védelme. Későbbi térképekre ráillesztve mutatta be, hol is terült el a középkori városmag, amely Le Dentu hadmérnök közismert metszetén olyan jól körvonalazódik. így például ezzel a megoldással cáfolható, vagy legalábbis nagy a gyanú rá, hogy a Bástya utcai faltöredék darabjai később odahordott kövek lehettek. Ráadásul a különböző, helyszínen végzett régészeti feltárásokat az elődök nem összegezték, nem publikálták nyilvánosan, így még sok-sok titok lappanghat az Óváros tér és körzete földje alatt, ami talán az elkövetkező korok serény és elhivatott szakembereinek buzgalma által napvilágra kerülhet, és immár határozottabb ismereteink lehetnek a nógrádi védvonal eme büszkeségének történetéről. Szondi korában így nézhetett ki az erődítmény A drégelyi déli ágyútorony - a legutóbbi ásatások helyszíne i I » f jKJI '* ilMÉk SS 0^Sk V éföík slip j|P|k iSF^ 81 ff* ||g ^ Wt pl 8 * §S MLgJI 8 IS ■ wLbB vkk 8B A I I ÉF^k M S ' jjl S I I I 1 Sfek Ilii IwJI UH: MftJ| B 8Ugl vvUlllU vll VllllVVIwl w
