Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-19 / 242. szám
Sikeres a déli határzár Sikeresnek nevezte a déli biztonsági határzárat Kovács Zoltán kormányszóvivő vasárnap, kijelentve: a kormány teljesítette célkitűzését, Magyarország, a magyar emberek és az Európai Unió határainak védelmét. Budapest „A határzár jól működik, gyakorlatilag megszűnt az illegális migránsok határátlépése, a hatóságok ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kísérik az eseményeket, reagálnak az esetleges változásokra, ezért volt szükség például arra, hogy a szlovén határon ideiglenesen visszaállítsák az ellenőrzést” - mondta a kormányszóvivő vasárnap. Hangsúlyozta: a magyar emberek már hónapokkal ezelőtt egyértelműen kinyilvánították a véleményüket az illegális migrációval szembeni fellépésről. Az azóta a magyar-szerb és a ma- gyar-horvát határon bevezetett intézkedések pedig egyértelműen mutatják, hogy hatékonyan és sikeresen lehet fellépni az illegális bevándorlókkal szemben - tette hozzá Kovács Zoltán. A szóvivő vasárnap délelőtt Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján is azt közölte: gyakorlatilag eseménytelenül telnek az órák a magyar-horvát zöldhatár alig 24 órával korábbi lezárása és a magyar-szlovén határon szombat délelőtt bevezetett ideiglenes határellenőrzés életbe lépése óta. A magyar-horvát zöldhatárt pénteken éjfélkor zárták le, ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar-szerb szakaszon - közölte Kovács Zoltán egy korábbi, szombati sajtótájékoztatón. Két tranzitzónát alakítottak ki, ahol az országba belépőket regisztrálják majd. A legális belépés továbbra is lehetséges a magyar-horvát határon is - hangsúlyozta Kovács Zoltán. Hozzátette: bár nem ez a legjobb, első számú megoldás ma Európában, de a második számú legjobb megoldásra szükség volt a magyar, illetve az európai határok védelmében.- A zöldhatárt, a természetes határokat lezártuk, a határátkelő helyek szigorított ellenőrzés mellett nyitva maradnak, tehát a törvényes belépés lehetősége mindenki számára rendelkezésre áll - mondta Kovács Zoltán. Kiemelte: erre a lépésre azért is szükség volt, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az első lépést, nevezetes az unió külső, elsődleges határainak a védelmét. Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz Görögországban húzódik. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó még szombaton arról számolt be, hogy a magyar-horvát határon pontosan ugyanazt a határrendészeti megoldást alkalmazták, mint a szerb határszakaszon. A horvát határ- szakasz azonban csaknem kétszerese a szerb szakasznak, ami nem kis logisztikai kihívást jelentett a határzár megépítésében résztvevőknek. Ezzel a lépéssel a jogi státus is változik, a határzár illegális átlépése, megrongálása bűncselekmény. Bakondi György hangsúlyozta: széleskörű nemzetközi egyeztetés, megfelelő előkészítés után vezették be a határzárat a horvát határszakaszon. „Lépjen fel a kormány a szegénység ellen!" Bíiflape A A szegénység elleni fellépés szükségességét hangsúlyozták az MSZP vezetői a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt tartott szombati sajtótájékoztatójukon. Botka László, a párt országos választmányának elnöke hangsúlyozta: a testület szombaton állásfoglalást fogadott el, amelyben azt követelik: a közszféra mintegy 700 ezer dolgozója kapjon 50 százalékos fizetés- emelést, emeljék a minimálbért nettó 100 ezerforintra, valamint a 28 ezer 500 forintos minimál- nyugdíjat 50 ezerre. Úgy vélte, erre megvan a fedezet, a kérdés az, hogy a kormány szándéka is megvan-e erre vagy presztízs- beruházásokra költ Tóbiás József, az MSZP elnöke a dolgozói szegénységre hívta fel a figyelmet. Azt mondta: Magyarország működőképességét veszélyezteti az alacsony bér. Növelnék az ösztöndíjra fordítható összeget Kilencmílllárd forinttal javasolja a hallgatói ösztöndíjakra fordított évi huszonegy milliárdos összeg megemelését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - mondta qszervczet elnöke. GuIyas^il&Ta HÖ0K közgyűlését itöífefS^Jaj tó táj ékoz- tatón hangoztatta: olyan javaslatot tesznek a hallgatói normatíva emelésére, felosztására, amely reményeik szerint kedvezően hat az ösztön- díjrendszerre, és megfelelő teljesítmény esetén biztosítható a diákok alapvető kiadásaik fedezéséhez szükséges forrás. Az elképzelés részleteit jövő év elejére dolgozzák ki, a változások 2017 szeptemberében léphetnek életbe. Az elnök az emelés szükségességét egy általuk indított, a hallgatók költségvetésének fel- térképezésére irányuló, még folyamatban lévő kutatás eddigi eredményeivel indokolta. Ennek alapján a diákok a 2007. évivel nagyjából azonos forrással rendelkeznek, de jobban rá vannak utalva a szülői támogatásra és arra, hogy tanulmányaik mellett dolgozzanak. Konzultációt indítanak a „propaganda- * minisztériumról" Budapest A Párbeszéd Magyarországért (PM) hétfőtől „nemzeti konzultációt” indít a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetésére kinevezett Rogán Antalról és a tárcáról - mondta a párt szakszóvivője vasárnap. Barabás Richárd szerint a kormány így is „80 milliárd forintot költ közpénzből kormánypropagandára a közmédiában”, és ehhez képest hétfőn Rogán Antalt kinevezik „kvázi propagandaminiszternek”. • Tudható - tette hozzá -, hogy ennek a minisztériumnak 25 milliárdos keret áll rendelkezésére, hogy állami hirdetéseket vásároljon különböző médiafelületeken, tehát „lesz bőven arra közpénz,"hogy tovább mérgezzék az emberek elméjét”. Úgy fogalmazott: a Fidesz- frakció éléről távozó Rogán Antalnak számtalan megbízottja, tanácsadója lehet, ezért szerinte az új tárca létrehozása arról is szól, hogy „Rogán Antal odavihesse a sleppjét”. Közölte: PM szerint nagyon fontos a konzultáció, az emberek véleményének meghallgatása, ezért hétfőtől négy kérdésből álló konzultációt indítanak, amely a párt internetes oldalán és a Facebookon lesz elérhető. A kérdésekben a többi között szó lesz Rogán Antal ingatlanügyeiről, a letelepedési kötvényekről és az új tárcáról is. Barabás Richárd megjegyezte: ironikus hangvételű konzultáció lesz, de „nem lesz nevetségesebb”, mint a korábbi nemzeti konzultációk. Energetika és lakásépítés Januártól nem az építési engedély kiadásakor hatályos, hanem a használatbavételi engedély kiadásakor alkalmazandó energetikai jellemzőknek kell megfelelniük az épületeknek, ezért az MTI-nek nyilatkozó szakértő azt javasolja: az építtetők a később hatályos követelmények szerint terveztessék meg a lakóépületeiket. Budapest. A kormány még szeptember közepén, 2016. január elsejei hatállyal módosította az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló rendeletét. Ezzel kapcsolatban Kruchina Sándor, a szigetelőanyag gyártó Austrotherm Kft. szakértője azt közölte: az új szabályozás gondot okozhat az építtetőknek. Miután 2021. első napjától a csaknem nulla energiaigény lesz a követelmény a lakóépületekre, akkortól a használatbavételi engedély kiadásának is ez lesz a feltétele. Ha egy 2017-ben építési engedélyt kapó lakóház ekkorra lesz kész, és az építési engedély időpontjában hatályos energetikai követelményeknek nem felel meg, nem kaphat használatbavételi engedélyt - véli a szakértő. Az energiaigény 2021-től fele lesz a 2017-esnek, így pusztán a hőszigetelés vastagításával nem lehet orvosolni a problémát. Akkortól már - helyben termelt - megújuló energiát is használniuk kell a lakóépületeknek. A szakértő javasolja, hogy az építtetők már 2021. előtt is az akkortól hatályos követelmények szerint terveztessék meg a lakóépületeiket. A januártól hatályos rendelet másik újdonsága, hogy új kategóriákat vezet be az épületek energetikai tanúsítására. A tanúsítvány végső forrása egy olyan, betűkből és színes csíkokból álló ábra, amely a háztartási gépek oldalára ragasztva már régóta megtalálható. Jelenleg az A+ a legjobb besorolás. A jövő év elejétől a B-kategóriánál, illetve afelett kötelező megújuló energiát is használni az épület működtetésére. Az A-kategóriás, illetve az annál jobb épületeknél pedig követelmény az, hogy a kazán az időjárás függvényében szabályozza a meleg víz hőmérsékletét, a fűtést és a hűtést helyiségenként lehessen szabályozni, továbbá a társasházakban az egyes lakások energiafogyasztását külön lehessen mérni. Miről tárgyal az Országgyűlés? A képviselők a migrán- shelyzettel összefüggésben nagyobb átcsoportosításokat hajthatnak végre az idei költségvetésben, vitanapot tarthatnak a termőföldek privatizációjáról is. Budapest. A házelnök előzetes napirendi javaslata alapján a parlament ülésének első fele hétfőtől csütörtökig tart, majd a következő hétfőn ér véget. Az első ülésnap hétfőn 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követheti a Fidesz-frakció éléről távozó Rogán Antal eskütétele. Az Országgyűlés az előző héten az általános politikai koordinációért felelős tárcaként hozta létre a Miniszterelnöki Kabinetirodát, amely a harmadik Or- bán-kormány tizedik tárcája. Az interpellációk és azonnali kérdések elhangzása után a kedden elfogadni tervezett előterjesztések bizottsági jelentéseit és összegző módosító javaslatait vitatják meg a képviselők, akik emellett általános vitát tartanak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jövő évi költségvetéséről, valamint tavalyi zárszámadásáról. A Ház ezt követően - a Költségvetési Tanács véleményének megérkezése esetén - kedden szavazhat például az idei büdzsé módosításáról, aminek eredményeként a migrációs krízis kezelése érdekében 60 milliárd forinttal emelkedik a rendkívüli kormányzati intézkedések kerete. A változtatás tartalmazza továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 47,2 milliárd forintos hitelének átvállalását is. A parlament módosíthatja az egészségügyi törvényt is, így az országos tisztifőorvos kötelező egészségügyi szűrővizsgálatot rendelhet el a menedékkérőknek a válsághelyzetekben. Kedden a szavazásokat követően általános vitát tartanak a környezetvédelmi termékdíjról szóló, valamint a szabálysértési törvény módosításáról, és az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvényjavaslatról. Ugyancsak megvitatják a rendészeti törvény változtatását, a Magyar Fejlesztési Bankról szóló jogszabály módosítását, és az egyes jogállási tárgyú törvényekét. I A felső, korábbi képen szeptember 21-én illegális bevándorlók jönnek át a horvát-magyar zöldhatáron Zákánynál, az alsó képen a zöldhatár lezárása után már csak a letaposott terület látható 2015. október 17-én
