Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-14 / 238. szám
Százezrek lépték át illegálisan a határt Budapest Január elsejétől hétfő éjfélig 366 ezer 409 ember ellen intézkedtek a magyar rendőrök illegális határátlépés miatt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője. Gál Kristóf elmondta: a hétfői 8 ezer 702 illegális határátlépésből 8 ezer 633 a horvát, 68 a szerb oldalról történt. Határzárral kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt a rendőrség szeptember 15-étől hétfő éjfélig 696 emberrel szemben rendelt el nyomozást, ebből 22 ellen határzár rongálás, 674 ellen pedig határzár tiltott átlépése miatt - tette hozzá. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal általános főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a dublini eljáráshoz tartozó megkeresések száma a nyolcszorosára emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest, idén eddig több mint 32 ezer ilyen megkeresés érkezett. Hozzávetőlegesen az esetek 80 százalékában el kell ismernünk a felelősséget, vagyis azt, hogy a magyar hatóságok felelősek a ménedékjogi kérelem lefolytatásáért - mondta. Kiss Attila közlése szerint három tranzitzóna működik az országban: Röszkén, Tompán és Beremenden. A letenyei tranzitzóna kialakítása készen van, a kormány döntésén múlik, hogy megnyílik-e. Tetteket várnak az államtitkártól A Párbeszéd Magyarországért konkrét tetteket vár el az új egészségügyi államtitkártól, mert a párt szerint nem elég, ha Ónodi-Szűcs Zoltán „csak szép szavakat és megszorításokat hoz” az ágazatba - mondta a PM elnökségi tagja kedden. Budapest Erőss Gábor, aki sajtótájékoztatót is tartott a témában, azt követelte, hogy csökkentsék a szerinte szélsőségesen magas kórházi fertőzések számát, legalább egyharmadával mérsékeljek a kórházakban kialakuló szövődményeket és a kórházi elhalálozásokat. Emellett egy radikális béremeléssel meg kell állítani az orvosok és szakápolók elvándorlását, középtávon pedig vissza kell fordítani ezt a folyamatot - tette hozzá. Erőss Gábor azt mondta, azonnal ki kell vizsgálni minden daganatos vagy ilyen gyanúval bekerült beteget, akiknek haladéktalanul meg kell kezdeni a kezelését. Végül pedig azt kérte, hogy érdemi támogatást és ösztönzéseket kapjanak a háziorvosok a szűrővizsgálatok elvégzéséhez. Egy másik témára áttérve arról is beszélt, hogy a sajtóhírek szerint Andy Vájná vásárolja meg a TV2-t. A politikus úgy fogalmazott: Andy Vajnát a Fidesz úgy „tőkésítette fel”, hogy kaszinómonopóliumot kapott és megkapta az online sportfogadási piacot. „Az Orbán-rezsim tízmilliárdokat csatornázott át” számára, és most megengedheti magának azt a luxust, hogy a „Rogán-Habony propagandaminisztériummal” karöltve „a kormányzati hazugságpropaganda egyik legfőbb szereplőjévé lépjen elő” - jelentette ki. Uj államtitkár az egészségügy élén Ónodi-Szűcs Zoltán lesz az egészségügyért felelős új államtitkár - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden. Ónodi-Szűcs Zoltán - aki eddig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója volt - a sajtótájékoztatón azt mondta, az a legfontosabb, hogy az egészségügy ne az intézmények érdekeit, hanem a lakosság igényeit szolgálja. „Azt szeretnénk, hogy a lakosság érezze, hogy a bajával törődtek, ami egy talán kicsit háttérbe szorult” - mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a magyar egészségügyi intézmények ma európai színvonalon működnek. Ónodi-Szűcs Zoltán röviden felvázolta teendőit, amelyek közül kiemelte az alapellátás kompetenciáinak fejlesztését, növelését, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakosság elégedettségét erősítse. Ezen kívül tervezik az intézményi ösztönzőrendszer átalakítását is. Kérdésre válaszolva közölte, az ágazatban dolgozók esetében valószínűleg nem lesz életpályamodell, de az ágazati kollektív szerződésről, amely ezt „kiváltja”, már elkezdődtek az érdekegyeztető tárgyalások. A kórházadósságról szólva kijelentette, jelenleg a pénzügyi források fel- használása az intézmények érdekei szerint történik, így azt is nehéz megmondani, hogy a rendelkezésre álló forrás sok vagy kevés. Az első lépésnek a lakossági igények feltérképezésének kell lennie, és akkor lehet majd a forrást meghatározni - tette hozzá. Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, jelezte Orbán Viktor kormányfőnek, hogy akkor alkalmas jelölt, ha lehet változtatói, és erre fog törekedni ezután is. „Ha fel tudom vázolni azokat a forgatókönyveket, amelyek mentén ezek a célok meg tódnak valósulni, akkor nem lesz gond a források előteremtésével” - fogalmazott. A budapesti „szuperkórházzal” kapcsolatban azt mondta, valószínűleg Budán fog megvalósulni, de előzőleg megkérdezik az embereket a beruházásról. Jelenleg tizenhárom helyszín felülvizsgálata folyik - tette hozzá, jelezve: nem lesz gyors folyamat, de jövő év végére szeretnének végezni a tervezés összes elemével. Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette: azon szeretne dolgozni, hogy megszűnjön a mai ellátórendszer kórházcentrikussága, és a beteg kerüljön a középpontba. A Jobbik szerint az új egészségügyi államtitkár megnevezése azt támasztja alá, hogy a Fidesznek 2010 óta semmilyen hosszú távú megoldása nincs az egészségügy rendbetételére. A Lukács László György és Rig Lajos országgyűlési képviselők által jegyzett keddi közlemény szerint noha Ónodi-Szűcs Zoltán szavai szerint a lakosság bajaival akar foglalkozni, azt kérik, valljon színt, hány száz milliárd forintot tud „kisajtolni” az egészségügynek. Ennek hiányában csak helyben járás várható tőle is és pénz nélkül az ágazat elhúzódó válsága fenyeget - értékeltek az ellenzéki képviselők, akik szerint a pénztelenség miatt a kijelölt államtitkár gyorsan csatlakozhat a „levitézlett fideszes egészségügyi vezetők népes táborához”, elpazarolva az időt a probléma tényleges megoldásától. A Jobbik a kórházi adósságok növekedésére, a dolgozói elvándorlásra, pályaelhagyásra, illetve az általános alulfinanszírozottságra vár megoldást az államtitkártól. Hét regionális irodát alakított ki a betegjogi közponl Hét regionális irodát alakított ki az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) 915 millió forint uniós forrásból, a három éve alakult intézmény mára az egészségügyi, szociális és gyermekeket érintő ellátó- rendszer aktív tagjává vált - közölte a központ főigazgatója kedden. Budapest Novák Krisztina a Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése című projektzáró rendezvényen elmondta: az októberben lezáruló program eredményeként Zalaegerszegen, Pécsen, Székesfehérváron, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben és Budapesten van már irodájuk. Tájékoztatása szerint területi irodáik a lakossági tájékoztatáson túl a régiókban működő, de eddig szakterületenként elkülönült jogvédők együttműködésére is lehetőséget teremtenek. A rendezvény résztvevőit levélben köszöntötte Beneda Attila, egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki a most lezáruló projektre utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy a problémák megoldásakor gyakran szakterületek közötti összefogásra, csapatmunkára, sokoldalú segítségnyújtásra van szükség. Novák Krisztina főigazgató közölte, az Új Széchenyi Terv pályázatán elnyert forrásból 12 megyei kormányhivatalban integrált jogvédelmi információs pontokat is létrehoztak a jogvédelmi hálózat szolgáltatásainak könnyebb eléréséhez, továbbá a programban 453 egészségügyi, szociális vagy gyermekvédelmi területen dolgozó szakembernek jogvédelmi képzést is nyújtottak. Beszámolója szerint 619 szakmai műhely és lakossági fórum, továbbá húsz szakmai füzet és nyolc tájékoztató anyag segítette az érdeklődők felvilágosítását, jogtudatosítását és a jogvédelmi hálózat megismerését. Az OBDK jogvédelmi képviselőinek feladata, hogy védjék a hozzájuk fordulók jogait, segítsék őket azok megismerésében és érvényesítésében. így például segítik a betegeket panaszuk megfogalmazásában, kezdeményezik annak kivizsgálását, képviselhetik a betegeket az eljárás során, felhívhatják a szolgáltatót a jogsértő gyakorlat megszüntetésére. A betegjogi képviselők minden kórházban elérhetőek, továbbá a járóbeteg-szakellátás és az alapellátás szolgáltatásait igénybe vevők számára is segítséget tudnak nyújtani. Az OBDK hivatalból is eljárhat olyan esetekben, amikor súlyos vagy az ellátottak nagyobb csoportját érintő betegjogi sérelemről szerez tudomást. HIRDETÉS „Nincs megoldás az egészségügy rendbetételére”
