Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-12 / 236. szám
Súlyos terrorcselekmények Törökországban Szombaton két pokolgép robbant fel Ankara központjában. Az eddigi jelentések szerint 86-an vesztették életüket. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az elmúlt 15 év súlyos török- országi terrorcselekményeiről: 2001. szeptember 10. - Öngyilkos merénylő robbantott pokolgépet Isztambul európai részének főtere közelében egy rendőrségi gyülekezőhelynél, a német konzulátustól mintegy 150 méterre: négy ember - a robbantó, két közelben álló rendőrtiszt és később egy ausztrál turista - meghalt, további 21 ember megsérült. 2003. november 15. - Isztambulban két zsinagógánál öngyilkos merénylők gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantottak. A merényletben 25 ember életét vesztette és mintegy 300 megsebesült 2003. november 20. - Isztambulban két nagy erejű robbanás történt, az egyik egy bank, a másik a brit konzulátus közelében. Az áldozatok száma: 28 halott, 450 sebesült. Meghalt a brit főkonzul is. 2004. június 24. - Isztambul Fatih negyedében pokolgép robbant egy városi buszon. Négyen életüket vesztették, legalább tizenöten megsebesültek. 2005. július 2. - Távirányított aknát robbantottak az Elazig és Tatvan városok között közlekedő személyszállító vonat alatt Bingöl tartományban, Suveren állomás közelében. A merényletben legkevesebb öt ember életét vesztette, öten pedigmegsérültek. 2005. július ló.- 4 halálos áldozatot követelt Törökország égei-tengeri partjainál, Kusadasi tengerparti fürdőhelyen egy minibusz elleni robbantásos merénylet. 1 ír, 1 brit és 2 török állampolgár halt meg. 2006. június 25. - Antalya közelében egy étteremben bomba robbant. Három külföldi turista, köztük egy magyar életét vesztette, huszonötén megsebesültek. 2006. augusztus 28. - Antalya üdülőhelyen egy pokolgép 3 ember életét oltotta ki, 20 turista megsebesült 2006. szeptember 3.- A Cata város egyik teázójában történt detonációban két ember vesztette életét 2006. szeptember 12. - Diyarbakir városban pokolgépes robbantásban tíz ember életét vesztette, tizennégyen megsebesültek. 2007. május 22. - Ankarában egy bevásárlóközpont ajtajánál történt robbanás miatt hat ember meghalt, ötvenen megsebesültek. 2008. július 27. - Két pokolgép lépett működésbe Isztambul egyik külvárosában, tizenhét ember életét vesztette, 115-en megsebesültek. 2009. május 4. - Egy esküvői összejövetelt támadtak meg a kurdok lakta Mardin városban. Legalább negyvenegy ember halt meg. 2010. szeptember 16. - Robbanás történt egy kisbuszban Hakkari tartományban, legalább nyolcán meghaltak. Feltehetően kurd lázadók voltak a merénylők. 2012. augusztus 20. - Autóba rejtett pokolgép robbant a zömmel kurdok lakta Délkelet-Törökország Gaziantep városában, legalább kilenc ember meghalt, hatvankilen- cen megsebesültek. 2013. május 11. A délkelet törökországi Reyhanliban, a szír határ közelében pokolgépes merényleteket követtek el. A merényleteteknek 51 halottja és 140 sebesültje volt 2015. július 20. - A szíriai határhoz közeli, zömmel kurdok lakta Suruc városban az Iszlám Állam (IÁ) egy öngyilkos merénylője robbantást hajtott végre, amelyben 33-an meghaltak és mintegy 100-an megsebesültek. Öngyilkos merénylet Kabulban A NATO-csapatok egyik járműoszlopát támadták Öngyilkos merénylő támadta meg a NATO vezetésű külföldi erők egyik járműoszlopát vasárnap az afgán fővárosban, Kabulban. A merénylő meghalt, három civil megsebesült - közölte a helyi rendőrség. Abdul Rahmán Rahimi kabuli rendőrfőnök elmondta, hogy a támadó a szövetségesek páncélozott járműve mellett hozta működésbe a nála lévő pokolgépet. A férfi belehalt a robbanásba, amely három járókelőt megsebesített. Külföldi áldozata nem volt a terrorakciónak. A helyszínre, amelyet lezártak, több mentő érkezett. A sebesülteket kórházba szállították. A konvoj négy járművéből kettő súlyosan megrongálódott a merényletben, csakúgy mint a környéken lévő számos magánautó. A detonáció betörte több környező lakóház és üzlet ablakát. Zabihulla Mudzsahid tálib szóvivő közölte, hogy szervezetük felelős a merénylet elkövetéséért. „Két jármű megrongálódott, a benne ülők mind meghaltak” - állította. A merénylet azt követően történt, hogy a szélsőségesek a múlt hónap végén rövid időre elfoglalták az észak-afganisztáni Kunduzt. A tartományi székhelyet a kormánycsapatok nagy erőkkel ugyan visszafoglalták, de a város környékén folytatódnak az összecsapások a tálibokkal. Az Egyesült Államok kártérítést fizet azon áldozatok családjainak, akik az afganisztáni Kunduz városában az amerikai légierő által lebombázott kórházban vesztették életüket - közölte a washingtoni védelmi minisztérium helyi idő szerint szombaton. A Pentagon szóvivője közölte: fontosnak tartják, hogy rendezzék az Orvosok Határok Nélkül (MSF) elnevezésű nemzetközi szervezet kórházával történt „tragikus incidens következményeit”, ezért a kártérítést ajánlanak fel a családoknak, valamint a kórház helyreállítását is finanszírozni tervezik. Peter Cook szóvivő közleményében azt írta: az Afganisztánban állomásozó amerikai erők saját hatáskörükben ajánlják fel a kártérítést, amely pontos összegének meghatározása végett együttműködnek az érintettekkel. Ha szükségessé válik, az amerikai kormány a kongresszustól fogja kérni további kifizetések jóváhagyását - tette hozzá. Az amerikai fegyveres erők az előző hétvégén tévedésből támadták a levegőből a kunduzi kórházat, aminek következtében 22-en meghaltak és több tucatnyian megsebesültek. Az afganisztáni városban a helyi biztonsági erők a tálib felkelőkkel harcoltak, az amerikai gépek légi támogatást nyújtottak a Kunduz feletti ellenőrzés visszaszerzésére irányuló hadművelet során. Barack Obama amerikai elnök szerdán bocsánatot kért az MSF-től a támadás miatt, és részvétét fejezte ki a kórház elleni amerikai csapás okozta emberveszteségekért. Az MSF sürgette, hogy a kunduzi incidenst egy független nemzetközi bizottság vizsgálja ki. A jótékonysági szervezet háborús bűncselekménynek tartja a történteket, és csak a vizsgálat lezárása után fogja eldönteni, hogy kíván-e pert indítani az ügyben. Az irodalmi Nobehdíjas Szvetlána Alekszijevics Berlinben Berlin. Szvetlána Alekszijevics fehérorosz tényfeltáró írónő az egyik dokumentumregénye dedikálásán Berlinben 2015. október 10-én, két nappal az után, hogy bejelentették, az idei évben neki ítélték az irodalmi Nobel-díjat. A 67 éves szerzőnő a tizennegyedik női díjazott az 1901 óta minden évben átadásra kerülő eüsmerés történetében. 3. Orosz-Magyar Uráli Régészeti Expedíció Izsevszk. Türk Attila régész (középen) vizsgál egy 9. századi tárgyat orosz és magyar régészek társaságában az oroszországi Izsevszk múzeumában 2015. augusztus 2-án. Július 26. és augusztus 19. között zajlott Türk Attila vezetésével a 3. Orosz- Magyar Uráli Régészeti Expedíció, amelynek keretében hazai régészek és antropológusok kapcsolódtak be a magyar őstörténet szempontjából is jelentős Volga menti és uráli ásatásokba. Aláírták a megállapodást Kairóban szombaton aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Egyiptom vásárolja meg az eredetileg Oroszországnak szánt két francia Mistral-osztá- lyú hadihajót. Kairó. A DCNS francia hajóépítő vállalat és az egyiptomi hadi- tengerészet közti egyezséget Manuel Valis francia miniszterelnök és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő jelenlétében szentesítették. Francia kormányközeli források szerint a kétéltű támadó hadihajókért Kairó 950 millió eurót fizet - jelentős szaúdi támogatással -, ezt azonban egyiptomi kollégájával, Serif Iszmáíllel közösen tartott sajtótájékoztatóján Valis nem kívánta megerősíteni. A francia kormányfő, kíséretében lean-Yves Le Drian védelmi miniszterrel, valamint közel kéttucat francia vállalat képviselőivel, Egyiptomban kezdte meg szombaton négynapos közel- keleti útját, amely során Jordániába és Szaúd-Arábiába is ellátogat. A katonai helikopterek szállítására alkalmas Mistralokat a 2011-ben aláírt megállapodás ellenére Párizs nem volt hajlandó leszállítani Moszkvának az ukrán válságból fakadó diplomáciai ellentétek miatt. A megállapodást augusztus elején bontotta fel a két ország. A helikopterhordozók egyenként 16 helikopter, 50 páncélozott jármű és egy ezer fős sereg szállítására alkalmasak. Orosz sajtóforrások szerint Kairó orosz Ka-52K típusú helikoptereket is vásárol, amelyek eredetileg Moszkva irányítása alatt teljesítettek volna szolgálatot a hadihajókon. A DCNS hajóépítő vállalat értesüléseire hivatkozó sajtójelentések szerint a fedélzeten orosz bevetés-irányítási rendszereket telepítenek. Megfigyelők szerint a Mistralok jelentősen megnövelik Egyiptom haderejét. Előrejelzések szerint az egyik a Földközi- , a másik pedig a Vörös-tengeren fog állomásozni, hatékony eszközt nyújtván a Sínai-félsziget északi részén, illetve a polgárháborús Líbiával közös határvidéken tevékenykedő dzsihadisták elleni harcban. Francia védelmi minisztériumi források szerint a hajókat 2016 márciusában szállítják le, amit a Mistralokon majdan szolgáló, mintegy 400 tengerészgyalogos kiképzése előzi meg. A legújabb fejlemények is azt mutatják, hogy felgyorsult a közeledés Párizs és a hadsereg főparancsnokából államfővé előlépett Abdel- Fattáh esz-Szíszi irányította észak- afrikai ország közt. A legnépesebb arab állam első demokratikus úton megválasztott elnökének, az iszlamista Mohamed Murszinak két évvel ezelőtti, Szíszi által levezényelt elmozdítása jelentős diplomáciai zavart okozott Kairó és számos nyugati kormány közt. Időközben azonban a térségben terjeszkedő terrorcsoportok elleni harcban játszott egyiptomi szerep háttérbe szorította az ország demokratizálódásával kapcsolatos nyugati aggályokat. „A világnak egy stabil és erős Egyiptomra van szüksége” - jelentette ki a francia miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy országa fokozni kívánja a katonai együttműködést Egyiptommal. A két fél idén februárban már nyélbeütött egy 5,2 milliárd euróra becsült üzletet, amelynek keretében Kairó 24 darab Rafale típusú vadászgépet, egy multifunkcionális Fremm fregattot és a hozzájuk tartozó rakétákat vásárolt Párizstól. Az USA kártérítés fizet a Kunduzért
