Nógrád Megyei Hírlap, 2015. október (26. évfolyam, 227-252. szám)
2015-10-10 / 235. szám
Módosulhat az ötéves szabály Budapest. Kikerülhet a felsőoktatási törvényből az a passzus, amely ötéves szabályt ír elő az abszolutórium megszerzése után a záróvizsga letételére, ugyanakkor továbbra is az a cél, hogy 2016 szeptemberéig záróvizsgát kell szerezniük azoknak a hallgatóknak, akik még az 1993-as törvény alapján kezdték meg tanulmányaikat - mondta Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke pénteken az MTI-nek a sajtóban megjelent hírekre reagálva. A Népszabadság arról írt, hogy egy nem kellően pontos törvénymódosítással túl szoros, esetenként egyenesen betarthatatlan határidőt adtak azoknak a volt hallgatóknak a záróvizsga letételére, akik évek óta függőben hagyták diplomájuk megszerzését. A lap szerint ez több ezer hallgatót érinthet. Maruzsa Zoltán emlékeztetett arra: a hallgatói kötelezettségeket az elmúlt két évtized felsőoktatási jogszabályai - az 1993-as, a 2005-ös és a 2011-es törvények - eltérő módon szabályozták. Az 1993-as törvény még egy jóval megengedőbb szabály volt, nem tartalmazott a tanulmányok lezárására vonatkozó passzust. Akkor abból indultak ki, hogy aki egyetemre megy, az oklevelet szeretne szerezni. Ma ez azt jelenti, hogy aki annak a törvénynek a hatálya alatt kezdte meg tanulmányait, és ezen szabályok vonatkoznak rá, de még mindig nem tett záróvizsgát, nem szerzett oklevelet, nincs olyan pont, ami alapján „kivezetődne” a rendszerből. Ez tízezres nagyságrendben érint hallgatókat, ők azonban már legalább tíz éve be sem tették a lábukat az egyetemre - jegyezte meg a hivatal elnöke. Maruzsa Zoltán hozzátette: az intézmények többször keresték az érintett hallgatókat, de nagy részük nem reagált, nem elérhető. Ezért lépett a jogalkotó abba az irányba az idén tavasszal hatályosuk törvénymódosítással, hogy legyen egy végső határidő. A törvényben azt rögzítették, hogy aki 2016. szeptember 1-ig nem szerzi meg a záróvizsgát, annak törlik a hallgatói jogviszonyát. Ugyanakkor már akkor gondoltak arra, hogy ne egyszerre jelenjen meg egy nagyobb hallgatói létszám, ezért bent hagyták törvényben a 2005-ös szabályt is, amely szerint legkésőbb öt évvel az abszolutórium után le kell tenni a záróvizsgát. Ez egy esetben valóban problémát okozhat, azoknak, akik 2010 és 2011 fordulóján fejezték be tanulmányaikat, mert az ő esetükben valóban rövid a határidő - jegyezte meg. Ez ugyanakkor csak néhány száz hallgatót érinthet, de a tárca nyitott arra, hogy ezt az ötéves szabályt elhagyják és egy ilyen értelmű javaslatot kapcsoljanak a hamarosan a parlament elé kerülő felsőoktatási törvénymódosításhoz. Erről a Felsőoktatási Kerek-asztal szerdai ülésén már egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával - jelezte Maruzsa Zoltán. A NATO növelni fogja Magyarország biztonságát A Magyarországon, Székesfehérváron létesítendő új NATO-pa- rancsnokság úgy fogja növelni hazánk biztonságát, hogy közben nem jelent fenyegetést senkire nézve sem - hangsúlyozta Simicskó István honvédelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli központjában tartott csütörtöki tanácskozás után. Budapest A Honvédelmi Minisztérium (HM) pénteken azt írta: a tagállamok védelmi vezetői megvitatták, hogy készenléti akcióterv keretében a NATO új biztonsági intézkedésekkel erősíti meg keleti tagállamait. Ennek keretében a miniszterek jóváhagyták a NATO Reagálj) Erő (NRF) új koncepcióját, amelynek alapján az NRF létszáma az eddiginek a kétszeresére, mintegy negyvenezerre fog emelkedni. Ezenkívül az NRF keretein belül kialakítanak egy rendkívül magas készültségi akár két nap alatt is bárhol bevethető összhaderőnemi köteléket is (VJTF). A szövetséges védelmi miniszterek arról is döntöttek, hogy a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában már létrehozott, kisméretű NATO-parancsnokságokhoz hasonlóan Magyarországon és Szlovákiában is létrejön egy előretolt, mintegy negyvenfős vezetésirányítási elem (NF1U) - közölték. A HM közleménye szerint Simicskó István azt mondta: a magyar NFIU (NATO parancsnoki központ) - amelyet Székesfehérváron fognak kialakítani - békeidőben nemzetközi katonai gyakorlatokat és kiképzéseket fog szervezni, válsághelyzetben pedig a Magyarország védelmét biztosító NATO-erők beérkezésének a koordinálása lesz a feladata. Simicskó István szerint a magyar NFIU létrehozása erősíti a NATO kollektív védelmét és fontos hiányt pótol, mivel az ország 1999-es NATO-csatlakozá- sa óta még nem létesült Magyarországon NATO-parancsnoki elem - tették hozzá. lens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben jelentette be: „a Kelet- Európában már létező hat parancsnoki központ kiegészítéseként döntés született arról, hogy új parancsnoki és ellenőrzési struktúrákat hoznak létre Magyarországon és Szlovákiában”. Csütörtökön a székesfehérvári önkormányzat azt írta: a település polgármestere, Cser-Palkovics András (Fidesz) szerint a NATO parancsnoki központ jelentős presztízsértékkel bír a város számára. Az önkormányzati közlemény szerint a polgármester tájékoztatást kért a HM- től a városban létesülő parancsnokságról. Ebben felidézték: a tavalyi NATO-csú- cson több keleti tagállam jelezte kérését, hogy a szövetség fordítson nagyobb figyelmet a keleti tagállamok biztonságára. E kérésre dolgozták ki a NATO előretolt vezetésirányítási törzselemének koncepcióját. A HM-közlemény szerint Magyar- ország biztonságát növelő intézkedésről van szó, hiszen a kis befektetéssel létrejövő, a tervező-szervező munkát végző törzselem növelné az országvédelem hitelességét, és veszély esetén megkönnyítené az ország védelmét megerősítő NA- TO-csapatok érkezését. A negyventagú törzselem felét a különböző NATO-tagál- lamokból érkező katonák, a másik felét magyar honvédek adnák, ezzel a magyar katonák tapasztalatokat szereznének nemzetközi környezetben úgy, hogy az nem is járna olyan költségekkel, mint maga a külszolgálat. A tervek szerint a parancsnokság a Nagysándor lózsef-lakta- nyában kap helyet. Egyelőre nem érkezett hivatalos megkeresés az osztrák hatóságoktól arra vonatkozóan, hogy Ausztria átadná a magyar hatóságoknak az A4-es autópályán történt, 71 migráns halálával járó tragédiát vizsgáló eljárás lefolytatását - közölte a Legfőbb Ügyészség az MTI megkeresésére pénteken. Bü i A magyar vádhatóság ugyanakkor hangsúlyozta: folyamatosan együttműködnek az osztrák ügyészséggel az ügyben. A kismartoni (Eisenstadt) ügyészség csütörtökön jelentette be, azt szeretnék elérni, hogy az egész eljárást a magyar hatóságok végezzék, ezért kérelemmel fordulnak a magyarországi illetékesekhez. Az osztrák fél rávilágított: az ügy átadása az osztrák eljárás átmeneti lezárását jelentené. Roland Koch, a kismartoni ügyészég szóvivőjének indoklása szerint az Ausztriában lefolytatható bizonyítási eljárás már javarészt lezárult vagy éppen lezárás előtt áll. Kiemelte azt is, hogy a migránsok már a magyar útszakaszon meghaltak, tehát az erőszakos cselekmény elkövetésének helyszíne Magyarország volt Az A4-es autópályán augusztus 27-én találták meg azt a hűtőkocsit, amelyben embercsempészek megbízásából 71 menekültet szállítottak összezsúfolva a magyar-szerb határról Magyar- országon át Ausztriába. A tragédia áldozatai közül 59 férfi, nyolc nő és ,négy gyermek, volt. Az orvosszakértői vizsgálat eredményei szerint az áldozatoknál oxigénhiányos állapot lépett fel, és már a magyarországi útszakaszon megfulladtak. A menekültek feltehetően Szíriából, Irakból és Afganisztánból indultak Európába. A szakértők már a halottak több mint a felét azonosította, a vizsgálat azonban még nem fejeződött be. Eddig hat gyanúsítottat vettek őrizetbe az ügyben. V 4 4 I 4 Simicskó István I hnm/criolmi minicrfűr I
