Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-07 / 206. szám

Bemutatták a megújult kegyhelyet Négyezer négyzetméter­nél nagyobb területen épültek új létesítmények, csaknem ugyanekkora te­rületen pedig megújultak a meglévők a nemzeti za­rándokhelyen. A környe­zetet mintegy huszonhét- ezer négyzetméteren par­kosították, burkolták, rendezték. Ennek részle­teiről pénteken tájékoz­tatták a sajtó képviselőit, a helyszínek, elvégzett feladatok bemutatásával NMH-inform áció. Szili Károly Attila, a Fons Sacer belső egy­házi jogi személy ügyvezető igazgatója egyebek mellett el­mondta: a Mátraverebély- Szentkúti Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztése című (ÉMOP 2.1.1/A-12-k-2012- 0006) pályázattal 2,7 milliárd forint értékben valósították meg a fejlesztést 2012. 11.30. és 2015. 09.30. között, az Észak-magyarországi Operatív Program 2,764.998.794. forint támogatásával. (Az összkölt­ség: 2,779.841.398 forint.) A pályázati feladatsor kereté­ben megújult a kegytemplom, a rendház, a szabadtéri oltár, illet­ve a misézőhely. Ugyanitt mint­egy kétezer ülőhelyet biztosító új padok, kegytárgyüzlet, megújult burkolat és világítótestek jelzik számos más eredmény mellett a felújítást A lourdes-i barlangot Marko Rupnik jezsuita szerzetes művészi mozaikképe díszíti, a Szűzanya szobrát a barlang tám­falában szintén újonnan kialakí­tott fülkében helyezték el, így a mozgásukban korlátozottak, a betegek könnyebben megköze­líthetik. A templomban más új­donság mellett a restaurált kegy­oltár és a kegyszobor megköze­lítését segítő átalakítások mutat­ják a megújítást, az orgona res­taurálását önerőből és részben történt meg. Korszerű zarándok­háza, valamint csoportos elhe­lyezést nyújtó és zarándokszállá­sai is vannak már Szentkútnak. Mindemellett étterem, foga­dóépület, fogadótér, rendez­vényterem, 250 adagos kony­ha, mosdók, parkolók, kerék­pártárolók készültek az elmúlt időszakban, felújították a tám­falat, a tereplépcsőket. Panyi Zsolt, a zarándokköz­pont igazgatója arról tájékoz­tatott, hogy a létesítmény tava­szi üzembe helyezése óta itt töltött háromezer vendégéjsza­ka is jelzi, hogy létjogosultsága van egy ilyen fejlesztésnek. Az átutazó zarándokok száma 3400 volt. Az egy és két ágyas zarándokszobákban ötven fő részére, a hat és tizennégy ágyas szállásokon pedig ki­lencven fő részére, a három épületben összesen 140 ide ér­kezőnek biztosítanak helyet. Kálmán Peregrin, a kegyhely igazgatója a fejlesztés főbb ele­meire hívta fel egyebek közt a fi­gyelmet, ismertette a felszente­lés ünnepség főbb részeit, vala­mint azt ismertette, hogy Szent Menyhért és Szent István (kas­sai), Boldog Franz Jagerstatter, Boldog Romzsa Tódor püspök, Boldog Zdenka Schelingová és Boldog Jerzy Popieluszko vérta­núk ereklyéit helyezik el a sza­badtéri oltárban. Dr. Buzádi Tibor adományá­ból valósul meg a kegyhelyen az a kiállítás, körgaléria, amelynek később lesz az ün­nepélyes átadása. Szentkút a mi közös örökségünk- Szentkút úgy emeli az égre a tekintetet, hogy előbb alázatra nevel, földhöz hajolásra tanít, hi­szen középpontjában egy forrás, s annak vize áll. Úgy visz köze­lebb a természetfelettihez, hogy a természet szívébe vezet: víz­hez, amit jóságból, ajándékként, tiszta forrásként kapunk. Áder János azt is hangsúlyozta, csak úgy tisztelhetjük a másik em­bert, ha elfogadjuk a természet­hez tartozás közösségét. Szent­kút mindkettőhöz közelebb se­gít bennünket, hitbéli és törté­nelmi örökséget jelent. Arra ta­nít, hogy szeressük és becsüljük meg az élet ajándékait. , „Támogasd korunk emberét, hogy képes legyen megtisztulni a történelem porától, a gőgtől, a ki­csinyességtől és a gyűlölettől, mely minden szembenállás forrá­sa”- idézte a kegyhely imáját, s a következő gondolatát tolmácsol­ta: akik e szavakkal imádkoztak egykor, s imádkoznak ma, mesz- szebbre látnak saját sorsuknál, a kegyelmet mindannyiunknak ké­rik, a közös békében, s az embe­riség felülemelkedésében bízva. Legyen ez a darabka erdő, ez a hegyoldal az egymásra utaltsá­gunk, egymásért való felelőssé­günk zarándokhelye. Legyen Mátraverebély-Szentkút a ma­gyarok közös lelkiismeretének támasza. „A búcsújáróhelyen találkozik a mennyei és földi, ez az a hely, ahol újra létrejöhet Isten és ember, ember és ember közötti harmónia,, - Dobszay Benedek tartományfő­nök köszöntötte így az ünneplőket Majd azzal folytatta: a felújítás a búcsújárás hagyományának meg­újulását is jelenti a kegyhely életé­ben, Egyre több itt a fiatal zarán­dok, Szentkút vonzza a lelkigya- korlatos csoportokat - jelezte a ha­za ferencesek elöljárója. Amint megfogalmazta: a peni- tenciakápolnában felállított, szentföldi oltár nem várt módon összekapcsolja Keletet és Nyu­gatot. Felszentelésekor az üldö­zött keleti egyházak vezetőinek jelenlétében a szír katolikusok egyházi képviselője itt imádko­zott az üldözöttekért, az üldöző­kért, a Kelet békéjéért. Az ün­neplésen Erdő Péter a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlot­ta országunkat, záró perceiben pedig a résztvevők lerótták tisz­teletüket a kegyszobor előtt. <MJ.) (Folytatás az 1. oldalról.) Mátraverebéiy-Szentkut. a fel újítás a búcsújárás hagyományá­nak megújulását is jelenti a kegyhely életében. Egyre több itt a fiatal zarándok, Szentkút vonzza a lelkigyakorlatos cso­portokat, jelezte Dobszay Bene­dek, a hazai ferencesek elöljáró­ja. „Legyen ez a darabka erdő, ez a hegyoldal az egymásra utaltságunk, egymásért való fe­lelősségünk zarándokhelye”. Legyen a magyarok közös lel kiismeretének támasza”. Áder János köztársasági elnök a kegy­hely imáját idézve, ennek a fohá­szának is hangot adott a töme­gek részvételével szombaton megtartott, lélekemelő esemé­nyen, amely ünnepi zárása volt a nagyszabású felújításnak. Az eső ellenére zsúfolásig meg­telt szabadtéri misézőhelyen Erdő Péter bíboros együtt mutatta be az ünnepi szentmisét Alberto Bottari de Castello apostoli nunci- ussal és a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia tagjaival - má­sok mellett Pápai Lajos győri, Beer Miklós váci megyéspüspö­kökkel, Keresztes Szilárd nyu­galmazott hajdúdorogi püspök­kel, Varga Lajos segédpüspökkel. A határon túlról itt volt Schönberger Jenő szatmárnémeti és Majnek Antal munkácsi püs­pök. Együtt ünnepelt a sokaság­gal Áder János köztársasági el­nök, Soltész Miklós egyházi, nem­zetiségi és civil társadalmi kap­csolatokért felelős államtitkár is. Az ország minden részéből és külföldről részben már az előző napokban megérkeztek az alka­lomra a zarándokok. Az ünnepi liturgia a megáldással kezdő­dött. A vízszentelő imádságot kö­vetően Erdő Péter bíboros vezeté­sével a koncelebráló egyházi sze­mélyiségek körmenetben járták be az új létesítményeket, Isten áldását kérték a zarándokház­ra, a szálláshelyek épületeire, a konferenciateremre és a fogadó- épületre. Erdő Péter szentbeszédében a tiszta és tisztátalan, szent és kö­zönséges közötti különbség régi korokbeli jelentőségéről, szere­péről, ezek változásairól szólva mondta el: az Ószövetség éles különbséget tett a tiszta és a tisz­tátalan között. S az elkülönítést az ószövetségi emberek nagyon fontosnak tartották. Főleg a li turgia, az istentisztelet és a ritu­ális élet szempontjából. Amitők tisztának, azaz szentnek minősí­tettek, az nagyon is kézzelfogha­tó feltételektől függött. A régi szemléletet a választott nép már Krisztus előtt valamivel kezdte egyre inkább szellemi, és magatartásban. Az Istennel való személyes kapcsolatunktól függ, hogy az életünkben min­den szent lesz-e, vagy pedig semmi sem lesz azzá. Amint lé­nek, hogy a megújult kegyhelyen oltárt szentelhetünk. Köszönjük meg azt is, hogy Isten az imák csodálatos meghallgatásával mu­tatta meg irgalmát itt, Szentkúton hosszú évszázadok óta. Ezért ün­nep, hogy ezen a megújult kegy­helyen különleges emberi biza­lommal kérhetjük a kegyelmét. Feltekinthetünk a Szűzanya szob­rára hogy pártfogását kérjük, me­ríthetünk a forrásból imádkozó lelkülettel, hiszen nem a víz kü­lönleges összetétele, hanem Isten irgalma ajándékozza nekünk a testi gyógyulást és a lelki meg­újulást A szabadtéri oltár felszen­telésével folytatódott a szentmi­se, ima közben helyezték el az ereklyéket az oltár ereklyeszekré­nyében. A záróáldás után mondta el ünnepi beszédét Áder János ál­lamfő. Visszatekintett arra, hogy az alapkő elhelyezésekor abban bíztak, hogy a nagy európai za­rándokhelyek sorába emeli Mátraverebély-Szentkutat a fej­lesztés, eredményeinek, a meg- pihenés, a feltöltődés lehetősé­gét nyújtó, otthonos zarándok­háznak, a rendezett környezet­nek, a megújult szabadtéri lelki módon értelmezni. És kezd­ték azt tanítani, hogy nemcsak az anyagi, nemcsak a fizikai dol­goktól függ a tiszta és a tisztáta­lan: van annak más összetevője is, főleg az emberi lelkületben zus erről mondja: a szív az, ami döntő. A tiszta, emberi szív Is­tennel találkozik. Az ünnepi szentmise főcelebránsa kiemelte továbbá: hálásak vagyunk a Gondviselés­misézőhelynek együtt örülhe­tünk. Szólt a kegyhely, a szent kút hagyomány szerinti történe­téről, a Mária-jelenések, a cso­dás gyógyulások helyén a forrás, a teremtő szeretet éltető erejéről.

Next

/
Thumbnails
Contents