Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)
2015-09-30 / 226. szám
2015. SZEPTEMBER 30., SZERDA _J ÍJ Tájházak találkozója Balassagyarmat^Terény. a Magyarországi Tájházak Szövetsége tizenharmadik alkalommal rendez országos szakmai konferenciát és találkozót október 1-3. között, Balassagyarmaton és Terény- ben. Az ország minden részéből és határainkon túlról is várják a tájházakat működtető intézmények küldötteit. A találkozó egyik vezér- gondolata, hogy az épített környezet minőségét és a falvak arculatát meg kell őrizni. A központi téma szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Értékek Tárának szellemiségéhez is, hisz az értékek felkutatása, azonosítása és gyűjtése a településeken kezdődik, sok helyen már el is készítették a helyi értékek listáját. A Nógrád megyei Terény kiváló példa a helyi védelem alatt álló épületek felújítást követő hasznosítására, hisz az itt megújult huszonkét ingatlan mindegyike helyi értékek látogatókat fogadó bemutatóhelyévé vált. A program október elsején, csütörtökön kezdődik a balassagyarmati Palóc Múzeum és a szabadtéri gyűjtemény megtekintésével. A terényi Johannita Konferenciateremben pénteken konferenciával folytatódik a találkozó, „Az épített örökség és a településkép a mai használat jegyében” címmel. Ezen a napon adják át az 2015. évi „Év Tájháza” kitüntető díjat is, amelyre a recski, a mezőcsáti és az algyői tájház pályázik. Szombaton pedig tanulmányi kirándulással zárul az összejövetel. Balogh László atya tavalyi papszentelése után az idén újra emlékezetes nap vésődött Rimóc község történelemkönyvébe. Az esztergomi ferences templomban sokan tanúi lehettek a rimóci Petro- vics Mária Lúcia nővér örökfogadalom-tételének. Rimóc/Esztergom. Petrovics Mária Lúcia nővér, azaz Babett 8 évvel ezelőtt lépett be a Ferences Szegénygondozó Nővérek Rendjébe. Már akkor élt a szívében a vágy, hogy örökre igent mondhasson Isten szerető hívására. Lúcia nővér Rimócon nevelkedett fel szülei legidősebb gyermekeként, Dávid és Anna nővéreként. Kicsi gyerekkorától kezdve járt templomba családjával. Tizenhárom éves volt, amikor egy nógrádmegyeri hittantáborban megérintette őt az Isten személyes szeretete. Ez a találkozás indította el, hogy jobban megismerje és keresse Isten tervét az ő életében. Imádságai és keresChiesd'Alpago/lliny. Megyénk kis településén az idei falunap és derelyefesztivál résztvevőinek népes körében az észak-olaszországi testvérfalu, Chies d' Alpago küldötteit is vendégül látták a szívélyességükről ismert házigazdák. A látogatás viszonzása nemrégiben ünnepi keretek között meg is történt: az olasz hegyi faluban rendezett gasztronómiai fesztiválra kapott meghívásnak tettek eleget az ilinyiek és sok-sok élményben volt részük. A nógrádi falu hagyományőrző csoportja és képviselői keltek útra néhány napja, hogy az idehaza már számos alkalommal bemutatott műsorral és főző tudományukkal járuljanak az itáliai település gasztronómiai ünnepének sokszínűségéhez, sikeréhez. „Elvitték” az alkalomra a „Palóc lakodalmas” című össze5 Ünnepi keretek között viszonozták a I látogatást az ilinyiek Palóc lakodalmas az olasz faluban állításukat, ezt annak rendje- módja szerint menyasszony-öltöztetéssel és menyasszonytánccal együtt mutatták be. A látványos szertartásoknak nagy sikere volt a Belluno tartománybeli ünneplésen, ami ott szintén népszerű esemény. Az ilinyiek szőttesekkel, népvi- seletes babával díszes sátruknál nemcsak derelye-félesé- gekkel kedveskedtek vendéglátóiknak: - két alkalommal - fiChies d' Alpago nőm gulyást is főztek szarvashússal, hazai burgonyával, illetve zöldségfélékkel. A burgonya-alapú derelyéhez saját gyümölcsből készült lekvárt és diót használtak. Sok olasz megkóstolta ezt az önálló ételként és desszertként is fogyasztható főztjüket és elismeréssel illették a szakácsokat. Az utazás állomásait kibővítve tengerparti fürdőzésre is eljutottak a nógrádiak, megnézték Verona nevezetességeit, valamint tengerbiológiaí múzeumban is jártak. Iliny és Chies d1 Alpago testvértelepülési kapcsolata három évre tekint vissza. Fény és éjszaka - tudományosan Saigótarján. Az esemény jellegét kiemelő, mondhatnánk, sejtelmesen szép téma mentén tartott programot néhány napja a Nógrád megyei TIT- szervezet az idei kutatók éjszakáján. A fény nemzetközi évében ugyanis a természet- tudományok gazdag tárából merítve, a természeti fényekről, a mindennapokban betöltött szerepéről szóló ismereteket, érdekességeket osztottak meg a hallgatósággal. A 10. évfordulójához érkezett, legnagyobb európai tudomány-kommunikációs rendezvénysorozat helyi eseményét Tóthé Hupcsik Andrea irodavezető nyitotta meg. Lévárdi Veronika Lehár Ferenc „Víg özvegy” című operettje egyik dalával kedveskedett a közönségnek, majd az előadókra összpontosult a figyelem. Az a tény, hogy a fény a lételem jelentőségével van jelen életünkben, érzékelteti azt is, milyen fontos ez a terület a kutatás számára, s ezt erősítik az eredmények is. Ebből adott ízelítőt Várszegi Csaba, aki a fény szerepéről, fizikai, biológiai megközelítésben beszélt előadásában. Mede Nikolett a fény-árnyék viszonyát a fotózás szemszögéből vázolta. A jelenlévők kérdéseikre is választ kaptak ezen az alkalmon. A kutatók éjszakájával az országos és helyi szervezők egyrészt népszerűsíteni szeretnék a tudományos életpályát a fiatalok körében, közelebb hozva ezt más korosztálybeliekhez is. Már örök a fogadalom... gélései során ismerte meg Szécsényben a Ferences Szegénygondozó Nővéreket. Lassan megszületett a szívében a döntés, hogy Istennek elkötelezett szerzetesként éljen, és a szerzetesi közösség tagjaként szolgálja az Urat az emberekben. A szerzetesi élet képzési ideje alatt hivatása még jobban megerősödött. Az Úr gyöngéd szerető tekintetét ismerte fel nővéreiben, a szegényekben és az emberekben. Ez a tekintet jutatta el a nagy naphoz. „A szerzetes az imádság embere, a világtól való elvonulás nem menekülés és elzárkózás, hanem kitárulkozás Isten felé. A kolostor falai között csak Istennek él, de az emberekért. Nem pusztán a saját üdvösségéért vállalja a szerzetesi életformát, hanem mindnyájunk és az egész világ üdvösségéért. Imájával könyörög nap, mint nap Isten irLúcia nővér. A szentmisét dr. Székely János, az Esztergom-Buda- pesti Főegyházmegye segédpüsMegtelt a templom a szentmisére A nővér édesanyjával és édesapjával galmáért, az egyes emberekért, a bűnösök megtéréséért. Ez a szerzetes legfontosabb tevékenysége, hogy imádkozik: dicséri az Urat és esdekel az emberekért”- ismertették a ferences nővérek az ünnepi szentmise előtt. A nógrádi községből Czombos József plébánossal együtt sokan érkeztek rokonok, barátok, ismerősök, hogy tanúi legyenek a jeles eseménynek. Az öröm és a meghatódottság járta át a levegőt, amikor a kórusról felhangzott a Rimóci Rezesbanda zenéje, majd a templomba - minist- ránsok, plébánosok és ferences testvérek kíséretében - bevonult fogadalmában pedig akaratunkat az ő akaratába helyeztük, hogy így kövessük a mindhalálig engedelmes Krisztust. Szent Ferenc atyánk szerint a testvérek és nővérek életformája ez. Kövessék a mi Urunk, jézus Krisztus szent evangéliumát és éljenek engedelmességben, szegénységben és tisztaságban!” Lúcia nővér arcát a földre helyezve imádkozta végig a szentek litániáját, majd kezét egy nővér kezébe helyezve, két másik nővér jelenlétében mondta el fogadalmát, amelyet írásban is megpecsételt. A szentmisét követően Lúcia nővér és társai mindenkit szeretettel hívtak egy közös örömünnepre, egy kis lakomára. A meghívásnak eleget téve család, rokonok, barátok egy közeli iskolaépületbe kísérték az ünnepeltet, hiszen valóban olyan esemény ez egy szerzetes nővérnek, mint a menyasszonynak a lakodalma napja: örökre Krisztus menyasszonya lett. Hűséget ígért az oltár előtt, mint bármelyik menyasszony. És mivel az öröm és vidámság sosem állt messze a ferences nővérektől, az iskola udvarán mindenkinek egy-egy lufit adtak, majd tapssal és énekkel fogadták új társukat. A gitárral kísért ének sorai közben szélnek eresztett színes léggömbök üdvözölték az új életében Lúciát A nővér szeméből sugárzott az öröm és a boldogság, az ott lévők pedig igyekeztek erőt nyerni e fiatal élet példájából, és valamicskét „hazalopni” a lelkiségéből a mindennapjaik számára. Vincze Nikolett, Kaluzsa Mónika pöke celebrálta, aki már a köszöntőjében sok édesanyát, rokont, barátot és ismerőst meg- könnyeztetett. Lúcia nővér a tisztasági, szegénységi, engedelmességi fogadalmával köteleződött el a Krisztushoz való teljes odaadásra és a legszegényebbek szolgálatára. A nővérek elmondták: „a szegénység fogadalmával, lemondva a birtoklás vágyáról megmutatjuk, hogy Isten a mi gazdagságunk. A tisztaság fogadalma megnyitja szívünket Isten felé, vágyva az ő mindent betöltő sze- retetére, s kifejezve, hogy Isten egyedül elég. Az engedelmesség Lúcia nővér arcát a földre helyezve imádkozta végig a litániát A i I
