Nógrád Megyei Hírlap, 2015. szeptember (26. évfolyam, 201-226. szám)

2015-09-28 / 224. szám

2015. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Hollókő Az ófalu 1987 óta szerepel az UNESCO világ- örökségek listáján, ennek kö­szönhetően a települést az egész világon ismerik. A tele­pülésrész mai képe az 1909-es tűzvész után alakult ki, ekkor cserélték a gyúlékony zsúpte­tőt cserépre az itt élők. A tra­dicionális népi építészet és fa­lusi élet példáját eredeti formá­jában sikerült megőrizni, 67 régi lakóépület áll műemléki oltalom alatt. A hollókői ófalu a mai napig él, nem alakult át skanzenné, a legtöbb lakóépü­letet most is használják, per­sze funkcióváltás esetén is megőrizve az eredeti látképet. A néprajzi kincsek mellett említést érdemelnek a környék természeti értékei is: Hollókő és környéke főleg tájképi céllal életre hívott, önálló tájvédelmi körzet, részben a régi szőlők táj­képi megóvása az egyik fő cél­ja. A közeli Kelet-Cserhát szin­tén a tájvédelmi körzet szintű védelmi kategóriát élvez: főleg a középhegységekre jellemző lomboserdők tenyésznek terü­letén, számos védett és fokozot­tan védett növény- és állatfaj előfordulása mellett. A vár kö­rül hagyásfás legelő húzódott. Ezt régen vegyesen legeltették, először a nagy testű állatokat, a lovat, a .Szarvasmarhát hajtot­ták ki, majd utánuk juhokat, il­letve a libát is kicsapták „gyepelni”. Jószág hiányában azonban az elmúlt évtizedek­ben megkezdődött a terület elbozótosodása, újraerdő- sülése. A hollókői várhegy egy vul­káni kürtőkitöltés maradvá­nya, mintegy 14 millió éves. A falu története legalább az 1200-as évekig nyúlik vissza, a vár a tatárjárás után épült, a Kacsics nemzetség tagjai birto­kolták. A középkori oklevelek tanú­sága szerint a falu már leg­alább az 1300-as évek közepé­től egyházas hely volt. A kö­zépkori Pusztatemplom he­lyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A hollókői vár Ali basa 1552-es ipoly-völgyi had­járata során török kézre került, a falu pedig elnéptelenedett, 1715-ben mindössze három adóköteles háztartást írtak össze. Újratelepítése után, 1720-ban már nemes község­ként szerepelt a nyilvántartás­ban, lakói mentesültek az adó­fizetés kötelezettsége alól. Hollókő az egyutcás falutí­pust képviseli: a főútra merő­legesen, keskeny szalagtelke­ken épültek a házak. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egy telekre épít­keztek, az utcára néző első ház mögött újat emeltek, így jött létre a hadas településszerke­zet. Ennek nyoma két helyen fellelhető az ófaluban is. Hollókő Szent Márton tisz­teletére felszentelt, fatornyos, zsindelytetős temploma 1889- ben, közadakozásból épült. A látogatók száma évente százezer körül alakul a világ- örökségi helyszínen. F.z. ,

Next

/
Thumbnails
Contents